Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1034
Copyright (C) HIX
2000-02-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Jelkodolas (mind)  30 sor     (cikkei)
2 Re: Negydimenzios ter (mind)  19 sor     (cikkei)
3 Vallas es tudomany (mind)  97 sor     (cikkei)
4 Re: sebesseg-osszeadas (mind)  100 sor     (cikkei)
5 Re: Negydimenzios ter (mind)  49 sor     (cikkei)
6 Re: kvark-gluon plazma (mind)  34 sor     (cikkei)
7 Piltdown-pulyka. (mind)  23 sor     (cikkei)
8 Economy/kozgazdasag (mind)  13 sor     (cikkei)

+ - Re: Jelkodolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Felado :  [Hungary]

>>> 3. feladat: elromlott a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9! Es a szamok csak
>>> jonnek!
>> atkodolom 2-es szamrendszerbe, aztan lasd 1)
> Ha 1) kodolas mukodik... :)
> Ezt a kovetkezokeppen lehet kodolni:
> [(szamsorozat hossza) darab 0]-1-[szamsorozat BCD-ben]
  Kozben arra gondoltam, hogy a kapott szamsorozat lehet vegtelen hosszu
is, es azert irjuk le, nehogy elfelejtsuk... :)
  Akkor peldaul a kovetkezo megoldas johet szoba:
  0-[egy BCD szamjegy]-0-[egy BCD szamjegy]-0-[egy BCD szamjegy]-0-[egy
BCD szamjegy]-1(vege az elso szamsornak)-[kovetkezo szamsor elso BCD
szamjegye]-0-[stb]
  Illetve tizes szamrendszerben:
  0-[egy szamjegy]-0-[egy szamjegy]-0-[egy szamjegy]-1-[kovetkezo
szamsorozat elso szamjegye]-[stb]

>>> 4. feladat: mar az 1 is bedoglott!!!
> A 4. lehetosegnek nincs informaciotartalma, hiszen egy folyamatos 0-bol
> allo szamsort kapunk. Maximum szamonkent uj lapot lehet befuzni az
> irogepbe, szamsoronkent egy ures lap, de igy megoldhato a tobbi is...
  Erre meg mindig nem tudok megoldast... van? :)
-- 
Frank O'Yanco - Egysoros hülyeségek palotája - w3.swi.hu/egysoros
  Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- Microsoft free area
Ferde közmondások:
Átbasztak, mint szódás a lovát.
+ - Re: Negydimenzios ter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Ha vilagunk ilyen lenne, a negyedik iranyba is eppoly konnyen el tudnank
> mozdulni, mint a szokasos haromba. > Udvozlettel,
> Kalman
>

Már megbocsáss, de Világunkban bármely irányba el tudunk indulni.
Megette volna a fene, ha csak három irányom lenne.
Sőt ennél több irányt már el sem tudok képzelni.
A négy vagy több térdimenzió egyszerűen ostobaság.

            M.Gy.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Mielott elharapoznak a kevesse tudomanyos jelzok, hadd javasoljam
(mintegy szakirodalomnak) Abbott Si'kfo:ld cimu regenyet.
Udv/// Meszaros Laci
+ - Vallas es tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hosszu ido ota folyik egy Isvara kontra Tobbiek vita a TUDOMANY-ban. 
Nyilvanvaloan nem sikerult elorelepnunk abban az ertelemben, hogy az egyik
fel egy kicsit is meggyozte volna a masikat. Ebben a levelben kifejtem azt
az allaspontomat, miszerint 

1/ ez a TUDOMANY.HIX forumon nem is lehetseges, hiszen tudomany kontra 
vallas kerdeskorrol van szo, valamint tovabblepve,

2/ a kerdeskort mashogy felvetve az egyen szintjen (hit es nem egyhaz)
megszuntetheto az ellentet.

A ketfele nezopont az alabbiakbol indul ki:

A/ Adva van a kinyilatkozatatas (biblia, vedikus irasok stb). Ezek leirjak
vilagunkat, viselkedeset, okat/celjat. Minden megfigyeles, amely a vilag
megtapasztalasaban ellentmond a kinyilatkoztatasnak artefact (mutermek):
hibas megfigyeles, vagy ertelmezes.

B/ Adva van a vilagunk es egy attol tobbe-kevesbe fuggetlen megfigyelo. A
megfigyelo celja egy olyan elmeletrendszer kialakitasa, amely a leheto leg-
kevesebb feltetelezessel leirja a vilag mukodeset. Feltetelezi, hogy a vilag
szerkezete olyan, hogy legalabb bizonyos melysegig leirhato, valamint, hogy
e leiras fuggetlenitheto a vilag celja/oka kerdeskortol.

Kihivasok:

A/ A kinyilatkoztatasok sajnalatos modon nem adnak valaszt az ujabb es ujabb
kihivasokra, itt kenytelen szabad teret engedni a tudomanyos modszertannak
(lasd kopernikuszi vilagkep elfogadasa stb) esetleg azon az aron, hogy a
kinyilatkoztatast ujra kell ertelmezni(?!).

B/ A tudomanyos modszertan a "miert?"-re annyit mondhat, hogy "csak!".
A vilag *celtalansaga* nem olyan riaszto a *megerthetoseg* fenyeben, de
sokan megis igenylik a cel/ok kerdes megvalaszolasat is.

"A" nezopont nyilvanvaloan atfed "B" nezoponttal abban az ertelemben, hogy
mire kivan magyarazatot adni. Az ilyen Istent a "hezagok Istenenek" nevez-
hetjuk abban az ertelemben, hogy a nem megmagyarazott jelensegeket (a megis-
meres hezagait) termeszetfeletti eredettel magyarazza. A tudomany fejlode-
sevel az ilyen Isten fokozatosan tert veszit, bar a tudomany ujabb es
ujabb hezagokat ismer fel (egy novekvo gomb felszinenek meg egy csokkeno
szazaleka is novekvo abszolut feluletet eredmenyezhet). A konfliktus
mindenesetre adva van.

Egyik vallas sem tekintheti (es nem is tekinti) a hezagokat Isten (fo) 
helyenek. A hit fo celja a vilag okanak, celjanak megismerese (szerintem). 
Ebbol vezethetok le etikai, erkolcsi, esztetikai stb iranyelvek. Ezek 
egyike sem a tudomany terulete.

Lehet, hogy a vilagot valaki 6000 evvel (vagy 10 perccel) ezelott teremtette.
Ha igy van, akkor valamilyen okbol ugy teremtette, hogy a jozan esz logika-
jara alapulo megfigyelesek alapjan ugy tapasztaljuk, hogy a vilag ennel joval
regebbi, hogy a fajok egymasbol alakultak ki, hogy a kontinensek vandoroltak,
hogy a szen es a koolaj regen elhalt elolenyek maradvanya stb. Ugy teremtette,
hogy e (tegyuk fel, teves) tapasztalatunk utjan legyunk kepesek elorejelze-
sekre (hol lehet es nem lehet szenmezot talalni, talalhatunk-e trillobita es 
emlos fossziliat egy kozetben, milyenek lehetnek a milliard fenyevre levo
egitestek stb). Nem avatkozik be (legalabbis eleg gyakran) a fizikailag
megtapasztalhato vilagba ugy, hogy lehetetlen legyen torvenyszerusegeket 
felfedezni.

[Erdekes, hogy Koestler szerint (Alvajarok, Europa kiado 1996) Galileit
sem uldoztek annyira, mint tartjak, csak azt ajanlottak neki, hogy ne
tekintse a foldkozpontusag elmeletet tobbnek, mint konnyitesnek a bolygo-
palyak szamitasaban. Ne tekintse *igazsagnak*, csak *modellnek*. No itt
is errol van szo. A jelenleg letezo egyetlen mukodo modell az evolucio,
fuggetlenul *igazsagtartalmatol*. Az igazsag kerdeset a tudomany nem 
targyalja, csak a modell josagat.]

Isvara szerint azonban nem lehet hite't olyan modon korlatozni, hogy az 
"csak" cel-ok-erkolcs-ertek kerdesekkel foglalkozzon, mert ez szerinte
"relativizalna" a szentirasokat (t.i. azokat nem lehetne szo szerint ertel-
mezni), megfosztva azokat magasabbrendu, isteni eredetuktol. Felfogasa
alapjan minden egyes tapasztalasunkat utkoztetni kell a szent irasokkal,
es konfliktus eseten automatikusan a tapasztalatot kell tevesnek nyilva-
nitani. 

Isvarat nem erdekli _igazan_, hogy szerintunk a modern ember 3, vagy 5
millio evvel ezelott jelent-e meg, vagy hogy van-e elmeletunk a dogkeselyu
kodobalo viselkedesenek kialakulasarol. O" _tudja_ az igazat.

Ezert nem erzem etikusnak (!), hogy mikozben mi a TUDOMANY levelezolistajan
kulonbozo problemakat a tudomany modszertanaval probalunk meg vitatni, addig
o tudomanyos lepelbe burkolva antitudomanyos propagandat fejt ki. Miert
hivatkozik arra, hogy emberleleteket mar 5 millio evvel ezelottrol is 
ismerunk, amikor a 3 millio evet kormeghatarozasi lehetetlenseg miatt el-
veti. Miert hivatkozik (egyebkent hibasan) Gould es Eldredge tudosok
munkaira, amikor nem is fogadja el modszereiket? Ki huzza meg a hatart,
hogy hol elfogadhato a tudomanyos modszertan, es hol nem?

Isvara! Ne vitatkozz velunk evmilliokrol es viselkedesi formak kialakulasa-
rol. Te szo szerint elfogadod a vedak konyveben leirtakat. Szerinted amirol 
mi beszelunk, az MIND TEVEDES. Nem ez vagy az! MINDEN! A nagy bumm, a
koszen, a meszko, a rezisztensse valo virusok es kartevok, es ha merned
felgongyoliteni, akkor az egesz tudomany 1600-tol kezdve.

Gabor
+ - Re: sebesseg-osszeadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv Tudosok!

 wrote:

> > az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
> > Szoval en nem tennek ilyen ex catedra kijelenteseket, mert pl. a
> ....

> Ha alaposan atgondolod, ertelmetlennek fogod talalni a haromnal tobb
> terdimenziot.

Ez a legjobb vicc amit ma hallottam. Komoly, pedig a MOKA-t is jaratom.

Ezen nincs mit alaposan atgondolni. En __nem__allitom hogy van tobb
dimenzio, de nem zarom ki a lehetoseget. Te pedig tagadsz egy olyasmit,
amirol se pro se kontra nem tudsz bizonyitast adni.

> A hurelmeletek es tarsaik matematikai modellek.

Ezek szerint a relativitaselmelet is meg a kvantumfizika tokkal-vonoval
ahogy van. Kozelrol meg te sem lattal kvantumot peldaul...:-)

> A gombvillamok nehezen megfigyelhetok.

Azert vannak olyan helyek Magyarorszagon is, ahol mindennaposak. Matato
menkunek hivjak arrafele.

> Nemreg egy kutatocsoport terkepen abrazolta
> a megfigyelt gombvillamokat es kiderult, hogy olyan toresvonalak
> folott jonnek letre ahol a talajban feszultseg van. (Spectrum TV).

Olvastam olyan kovetkezteteserol ami nagyobb foldalatti tomegekrol szol (pl.
erclelohelyek). Mindenesetre orulok neki hogy komolyan foglalkoznak a temaval.

> A gombvillamok pontos magyarazata meg varat magara, de bizonyosan nem kell
> majd a mesek vilagaba valo uj dimenziokat bevonni.

Ha olyan egyszeru lenne, akkor mar reg megoldottak volna. Ami ebben a temaban
a mesek vilagabol valo, az az az energiamennyiseg, amit egy teniszlabdanyi
gombvillam ki tud adni magabol. Ehhez kepest pl. egy negyedik terdimenzio
bevonasa az csuklogyakorlat.

Mindenesetre (nem vitainditonak, hanem csak egy gondolatnak szanom) ha az a
bizonyos negyedik (x-edik, ha a hurelmeletekrol van szo) dimenzio nagyon
_kicsi_kiterjedesu_, akkor gyarlo kis erzekeinknek ugyanolyan megtapasztal-
hatatlan mint a relativitas vagy a kvantummechanika kovetkezmenyei. Komoly
muszerekkel es tudomanyos felkeszultseggel persze merhetoek, de meg a Merkur
periheliummozgasat sem az egyiptomiak talatak meg, de meg kesobb is sokat
kellett ra varni. Pedig a kozepkorban egeszen jo kis egi mechanikusok voltak.
A kvantummechanikarol mar nem is beszelve. Azt is csak akkor vezettek be,
amikor mar semmi mas nem maradt.

> Azt javaslom meg, hogy az eredeti elmeletekbol induljunk ki a relativitas
> elmeletnel is,

A baj az, hogy itt nincsenek eredeti elmeletek!!!! Szemmel lathatoan szuz
talajon halad elore a tudomany es ettol vannak olyan sokan ugy betojva. Ha
belegondolok hogy pont szaz eve mondtak ki azt, hogy:

"A fizikat teljesen kikutattuk, mar csak ket jelenseget kell megmagyarazni:
a Merkur periheliummozgasat es a homersekleti sugarzas eloszlasat, utana le
lehet zarni a tankonyveket, mindent tudunk a termeszetrol". Ehhez kepest az
egyik problemabol kinotte magat a relativitaselmelet, a masikbol a kvantum-
fizika.
DEJA VU.
Mindent tudunk a fizikarol, mindjart itt lesz a Nagy Egyesitett Terelmelet,
kvantummechanikaval meg relativitaselmelettel mindent meg fogunk tudni
magyarazni, csak az a franya __gombvillam__ ne lenne........
Azt hiszem itt az ideje, hogy a fizika megint fenekestul felforduljon.

> mert aki csak Hawking konyveibol ismeri, felreertelmezi a dolgokat.

Ezt meg nehany konyvrol el lehet mondani.

> Hawking mar oda is eljutott, hogy a multba is lehetseges visszajutni.
> Bizonyosan nagy tekintely, de csak ezert elfogadni egy ilyen allitast
> balgasag.

A "gond" csak az, hogy ezt olyasvalaki mondja, akinek (SzVSz) tobb hozzalovese
van a fizika egyes reszeihez mint az egesz listanak egyuttveve. Ezt Hawking
mar be is bizonyitotta, o nem a muszkiljaival szerezte a tekintelyet.

Alapallas: Ha egy befutott tudos valamirol kijelenti hogy lehetseges, akkor
valoszinuleg igaza van. Ha valamirol kijelenti hogy nem lehetseges, akkor
valoszinuleg teved.

> Egy-egy matematikai kepletnek nem mindegy, hogy milyen magyarazatot adunk.
> Vonatkozik ez Einstein kepleteire is.

Meg is jelent egy konyv egy magyar szerzotol, "csak" az alapoknal ad mas
ertelmezest "csak" egy kepletnek, es "csak" a homlokegyenest ellenkezoje jon ki
mindannak, amit mi relativitaselmelet cimszo alatt tanulunk. Az osszes tobbi
levezetset meg mindent erintetlenul hagyott az illeto. Meg csak beleolvasni
tudtam a konyvbe, de ha el is tudok benne melyedni, lesz egy-ket kerdesem a
lista tanultabb fo"ihez. A konyv cime (emlekeim szerint) Megis van e'ter!

Istvan

PS: Nem haragszom es szemelyes indulatok sem futenek, csak ugrottam magara a
hozzaallasra.
+ - Re: Negydimenzios ter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

 wrote:

> Kedves Istvan!
>
>> Szoval en nem tennek ilyen ex catedra kijelenteseket, mert pl. a
>> gombvillamot ma sem tudjak kielegítoen megmagyarazni. Tovabba a
>> hurelmeletek es tarsaik is jo par dimenzioban kozlekednek.
> A gombvillam nem tudom, hogy jon ide, bar lehet, hogy a gombvillam
> negydimenzios
> terben is tudna annyi ideig letezni, mint haromdimenziosban. Ezt persze mar
> hipergomb-villamnak kene nevezni. De mit is mondtam "ex catedra"?:

Igaz! Ott van az "ugy tudom..." kitetel. A gombvillam meg ugy jon ide, hogy
erzesem szerint egy-ket Nobel-dij benne van a kis matato menku-ben, csak nem
akar onnan harom dimenzioban kijonni sehogyan sem.:-)

> Tekintsunk olyan negydimenzios teret, amelyben a negy terdimenzio
> egyenerteku.

Errol szot sem ejtettem! Amiket ezek utan irsz, azok mondhatni kezenfekvoek.
Egy ilyen teret azert mi is eszrevennek.:-)

> Szoval ha euklideszi negydimenzios terrol van szo, akkor fenntartom, amit
> irtam.

Teljesen igazad is van.

> Bolygopalyak:
> Negy dimenzioban is volna korpalya, de ez instabil lenne: a legkisebb
> Hidrogenatom:
> Negy dimenzios ter eseteben a Schrodinger-egyenlet szerint az elektronnak
> magatol bele kellene esnie a magba.

Mindenesetre ha az ominozus negyedik terdimenzio (vagy sokadik a hurelmeletbol)
nem egyenerteku (legalabbis kiterjedeseben) az elso harommal, akkor sok
csalafintasagra feny derulhet meg itt. De ket dolgot celszeru figyelembe
venni, ha valaki hatarozott kijelenteseket tesz:

1. Senki nem tud semmit konkretan mondani se pro, se kontra. Max annyit,
   hogy "ez marhasag", csak ez nem tul tudomanyos.
2. Vannak erdekes jelensegek (pl.gombvillam) amikbe a fizika jelenlegi
   allasa szerint kezd az osszes bicska beletorni.

Kicsit morozusabb hangnemben jobban ki is fejtettem ezt a temat 10 perce,
remelem atmegy a moderatorokon es megorzodik az utokornak.:-)))

Istvan
+ - Re: kvark-gluon plazma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Fri, 18 Feb 2000  wrote:

> Nocsak, egy ujfajta plazma. Amit eddig plazmanak hivtunk, az
> atomtorzs-elektron-foton plazma volt :-)
> 
> Mindez talalgatas reszemrol, hiszen csillagaszok meg soha nem figyeltek meg
> csupasz kvarkanyagot. Ha valahol, akkor neutroncsillagok belsejeben lehet ma
> kg-plazma. Kei Iida neutroncsillag modellje szerint a kvarkanyag cseppecskek
> formajaban elofordulhat a neutroncsillagok magjaban. Ezek a cseppek ketfele
> kvarkot tartalmaznanak: up es down kvarkokat, ezek a legkozonsegesebbek
> (a protonban es a neutronban is ilyen kvarkok vannak). Gondolom, a CERN-beli
> kiserletekben is ilyen osszetetelu kvarkanyag keletkezett.

Megneztem a CERN bejelenteset, sajnos a szakember szamara maga az eredmeny
semmitmondo. Altalanos magyarazatot adnak a jelensegrol, majd 7 kiserlet
adatainak osszehasonlitasat emlitik, de hogy mit talaltak biztosan, azt
nem tudom.

Az viszont biztos, hogy eppen az u es d kvark mellett a tobbi kvarkban is
gazdag anyagnak kell keletkeznie. A kvark-gluon plazmaban ugyanis sok a
gluon, s ezek "demokratikusan" kezelik az osszes kvarkfajtat, mivel az
eros kolcsonhatas nem tesz kulonbseget a kvarkok kozott. Sok c, s es
b kvark is varhato, a 175 GeV/c^2 tomegu t kvark talan nem, pusztan
energetikai okok miatt.

En tehat egyik lehetosegkent arra gyanakszom, hogy bizonyos korulmenyek
kozott megugrott a bajos (c kvarkot tartalmazo), ritka (s) es top
reszecskek szama.

A kvark-gluon plazmaban az elektromagneses
(atommag-elektron-foton) plazmahoz kepest a kvarkok es antikvarkok jatszak
az atommagok es elektronok, a gluonok pedig a fotonok szerepet.

Hidas Pal
+ - Piltdown-pulyka. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az itelet van. Az "archaeopteryx" hamissitas.      <Discovery.com>
Kinaban ,valaki gyanuira  a kivizsgalas kezdodott.Az eredmeny,ket
kulombozo fasil- lenyomat volt adva mint a missing-link.
Persze nincs tudat meg arrol sem hogy dinosaur-ok voltak hideg vagy
meleg veruek. Ket vagy harom kamras szivuek.?     Solid-csontuak az
biztos,mig madarak uregesek,s legzesuket segiti,hogy repulesben kevesebb
oxygenre van szukseguk mint agon alni. Csupan reproductive kepesseguk
hasonlo,mindketto tojassal.                           Persze a kerdes
volt es marad,hogyan lett volna kepes az atmeneti leny letezni a ketto
kozott.        No persze meg mindeg vannak allitasok,hogy meg a
bizonyitott       hamissaga elenere is bizonyitek az atmeneti lenyere.         
                                                                               
    
Yesterday is history, 
Tomorrow is mystery,
Today is a gift,
that's why it's called
"the present"         John

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A discovery-n nem talaltam meg az errol szolo cikket.
Tudnal pontos linket adni?        Koszi///Meszaros Laci
+ - Economy/kozgazdasag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vegre olvashato valaki >) kerdese a kozgazdasagi
kerdesen. Magam csodallom hogy nincsen lap ezen es mas jelentos
targyon.Mint;economy(minden alapja)law,health,family,psychology etc.
Kozgazdasag nem csak erdekleheto,sot minden dolgok alapja.Az ottani
kozgazdasagi ugyek erdekelnek(meg ha az nem is erre a lapra lenne.
Sajnos,a kerdesekben jegyzett magyar roviditeseket nem tudom,(az az en
nyelvismeretem hianya).Lenne valaki  hajlando ertesiteni kerem. 

Yesterday is history, 
Tomorrow is mystery,
Today is a gift,
that's why it's called
"the present"         John

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS