Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2564
Copyright (C) HIX
2004-06-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Teleportalas, holograf vilag (mind)  13 sor     (cikkei)
2 re: Teleportalas, holograf vilag (mind)  44 sor     (cikkei)
3 Teleportalas, holograf vilag (mind)  37 sor     (cikkei)
4 Kyoto es kviz (mind)  125 sor     (cikkei)
5 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2562 (mind)  7 sor     (cikkei)
6 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2563 (mind)  26 sor     (cikkei)
7 Re: Titkositas (mind)  72 sor     (cikkei)
8 Re: Jo hirnek latszik (mind)  100 sor     (cikkei)
9 re: titkositas (mind)  13 sor     (cikkei)

+ - re: Teleportalas, holograf vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany link:
Alain Aspect: http://www.qtc.ecs.soton.ac.uk/lecture1/lecture1e.html
A holografikus univerzumrol: 
http://www.google.co.hu/search?hl=hu&ie=UTF-8&q=Bohm+Pribram+holograph+professo
r&meta=

Egyebkent a molekulak palyagorbejenek elemzesevel es katalogizalasaval 
az elo szervezetben ugyanerre juthatunk; Az univerzum az informacionak 
egy specialis, hordozo nelkuli originalis formajabol all. A 
megtapasztalt vilag csak az informacio masodlagos, illetve sokadlagos 
rendezodese, azaz a kolcsonhatasok soran idoben megnyilvanulo kaprazata.

Udv: Endre
+ - re: Teleportalas, holograf vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Velemenyetek szerint mennyire lehet hitelt adni az informacioknak?
> Ha van tudomanyos alapjuk, mennyire valoszinu, hogy megvalositottak a
> leirtakat, ill. hogy felhasznalhatoak lesznek egyszer?
A kvantumteleportacio abszolut hitelesnek tunik. Nehany kis 
szepseghibaja van csak a dolognak:
- ez nem teleportacio. Arrol van szo csupan, hogy terben tavol kerult 
elemi reszecskepar egyik tagjanak ha megmerik az allapotat, a masik 
AZONNAL a kiegeszito allapotba kerul.
- NEM LEHET TUDNI a meres elott, hogy mi lesz ez az allapot es nem 
lehet valtoztatni rajta,
- igy informaciot sem lehet a tavolba kuldeni.

A masik gondolat pedig (az, hogy a vilag nem olyan, amilyennek 
ismerjuk, hanem egy hatalmas hologram, amelynek mindig csak valamilyen 
kis reszletet latjuk) nem uj: mar nagyon sokszor, sokfele formaban 
felmerult. Lassunk nehany dolgot ezzel kapcsolatban:

> Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál. Az akváriumot
> nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak
> tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét
> veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve
> azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat
> tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük. 
> Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban
> hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje
> látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás
> továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan
> feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak
> egyszerre.
Hogyne. Es mindaddig ezt hiszi, amig pl. be nem avatkozik az egyik 
kamera elott mondjuk egy palcikaval (szondaval). Nagyjabol 2 mp. alatt 
rajon, hogy a masik kamera ugyanezt a szondat latja. Akkor is, ha az 
egyik kamera rontgen, a masik infra - igy is fel lehet ismerni a dolgokat.

A szerzok leirnak meg egy par dolgot, az agy mukodesevel kapcsolatban, 
stb. - lasd Vago: a fele sem igaz. Pontosabban nulladik megkozelitesnek 
elmegy, de jobban megnezve azert latszik, hogy a valosag nem ez: pl. az 
agyban eleg vilagosan elkulonithetok az egyes erzo- es mozgato 
kozpontok - szo nincs arrol, hogy az egesz agyban szorodna szet minden 
funkcio, mint egy hologramban.
Ezzel egyutt azert lehet, hogy az agyban van hologram jellegu tarolas 
is, es a vilagnak van valami koze ahhoz, ami a cikkekben szerepel - de 
biztos nem ugy, ahogy ott le van irva - es foleg, ennyire primitiv 
modszerekkel sose fogjuk megerteni.
+ - Teleportalas, holograf vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

http://index.hu/tech/tudomany/tele040617
*Az általunk bejelentett teleportáció alkalmazása lehetővé teszi a 
logikai műveletek sokkal gyorsabb végrehajtását" - áll David Wineland 
fizikus, a NIST-csoport vezetője közleményében is. Ezek a gépek jóval 
nagyobb és bonyolultabb számításokat tudnak majd elvégezni, mint a 
mai szuperkomputerek, jóval gyorsabban, hiszen az információt 
teleportálással tudnák továbbítani.*

Itt mán csak az a kérdés - szakszerűen kérdezve - hogy hány
mega-frekvencijásan bonyolultabb műveleteket tunnak ezek az ujj 
masinériák ?

http://index.hu/tech/tudomany/holo0626

* az érzékszerveket érő különböző frekvenciák özönével, és hogyan 
képes valós időben értelmezni az érzékszervek jeleit. *

Mint tudjuk, a frekvenciják azok önálló szubsztanciják !
Namármost:
*Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a fogadott 
frekvenciák matematikai átalakítására. ... 

Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. *

Felfigyeltünk az előbbi mondatra ? Érdemes, mert meggyőző erejű! 
Tunnillik az erős elmélet ismérve, hogy rohamosan növekvő 
tömegbázisra tesz szert! Ha megerősödik a holografikus 
frekvenciapárt, teljesen új utak nyílnak meg a természettudomány 
előtt.  Az se kizárt, hogy az orvosok a beteget hologramnak nézik, és 
frekvenciákkal kezelik. 
De vigyázat, a frekvenciát ám nem puszira adják, hanem kilóra mérik, 
mint a Herz szalámit!
Momentán nem tudom mennyibe kerül egy kHz, de ami késik, nem 
múlik!
:)

Burgonya
+ - Kyoto es kviz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


Szokoly Gyula irta:

: Nem talalom a referenciat, igy nem mernek merget venni ra, de ugy
: remlik, hogy Nemetorszag eseten valahol 2% alatt van a megujulo/hulladek
: energia reszesedese, USA-ban meg valahol 5% korul. Egyes orszagokban
: (Norvegia?) meg 50 felett.

Na ja. A temabeli velemenyemet egy kollegam suritette egy mondatba:
"Megujulo energiaforrasnak nevezzuk azt, amikor az atomreaktor tolunk 150
millio kilometerre van." Termodinamika 2. fotetele, univerzum hohalala,
legfeljebb par milliard evvel korabban kovetkezik be. Na bumm. :-)

Egyebkent meg kulon kell valasztani a "megujulo" energiaforrast a
hulladekegetestol. Az amerikaiak utobbibol biztos sokkal tobbet tudnak
egetni, mert a nemetek elotte kivalogatjak es ujrahasznositjak a javat.
(Ha a fenti idezetben a "hulladek energia" a szemetegetesi energiat
takarja. Ha a villamos eromuben keletkezo hulladek hoenergiat nezzuk,
akkor a nemetek az erre alapulo tavfutessel megerzeses alapon szerintem
szinten jobbak.) A megujulo energiaforrasoknal az amerikaiak tulnyomoreszt
vizieromuvekre epitenek (csak a Colorado folyon van vagy 5000MW tobb gatra
elosztva emlekeim szerint), aminek szinten van nehany nemkivanatos
mellekhatasa (halak vandorlasanak lottek, a volgyet tisztito tavaszi
arvizek nincsenek, ezeket par evenkent egy szelep megnyitasaval
szimulaljak, a termekeny iszap nem tud lerakodni az also folyason, a
vizhaztartas egyensulya miatt a Hoover Damnal nem annyi vizet folyatnak
at, amennyi a villamos szukseglethez kell, hanem annyit, amennyi a
bioszferanak kell, stb).

Szakacs-Vass Sandor irta:

: Tehat nem lehet azt mondani hogy azert mert Norvegia 50% korul van,
: Nemetorszag is meg kene tudja ugyanazt tenni. A nemetek 8%a valoszinuleg
: tobb erofeszitest rejt mint a norvegok 97%a.

Nemetorszagban (szinten emlekezetbol) a villamosenergia 4%-a jon vizbol
("1000" eve valtozatlan adat), egy idoben nagyon nyomtak a napelemet, de
aztan atalltak szelre. Egyebkent van valami EU programm, hogy 20xx-re y%
-nak megujulo energiaforrasnak kell lennie (emlekeim szerint 2020-ra 15%).
A szelet viszont a germanok nagyon eltoltak. Egyreszt, a villamos
szolgaltatok kotelesek atvenni a szelaramot, akkor is, ha eppen abszolut
nem passzol a kereslet-kinalathoz a szelaram. A szelaramot eladok ugyanis
allami tamogatast kapnak (jelenleg kb. a 3szorosat annak, amennyiert az
aramszolgaltato torvenyileg kotelezett megvenni az aramot) kWh-kent, tehat
nekik erdekuk az ejszakai negativ csucsban is jaratni a szeleromuvet (igy
valahol mas eromuvet kell visszavenni, ami jelentos hatasfokromlassal
jar). A masik, ahol el van tolva az egesz, hogy tobbnyire az orszag
kozepen vannak a szeleromuvek folallitva, ahol sokszor nem fuj eleg szel
(bar egy gyarto nekem egyszer azt mondta, hogy 80m magassagban mindig fuj
eleg szel). Ergo a szeleromuvek kapacitasat atom- vagy szeneromuben
tartalekolni kell. Az elosztott energiatermelesbol meg egy harmadik gond
is adodik: mivel az aramszolgaltatok kotelesek atvenni a szeleromuvek
energiajat, kenytelenek a vilag vegere 10kV-os vezetekeket huzni es
karbantartani (a szeleromu-parkok a legkozelebbi falutol legalabb 5 km-re
vannak).

Emellett pedig a szelpark nem egy esztetikus latvany, plane este a
villogo piros lampaikkal, ha meg aludni is akar az ember. Bar a nemet
hengeres oszlopok meg turhetoek, de az amerikai olajfuro toronyra
emlekezteto racsos acelszerkezet valami iszonyu ocsmany, plane, ha lenezek
a Mt. San Jacintorol Palm Springsre es a varos mellett, amig a szem ellat,
ilyenek vannak.

###

A kvizzel szerintem az a baj, hogy tul egyszerusitett a modell. Pl.
nincsen benne, hogy ha a feltett kerdesen hangosan gondolkodom, majd utana
megkerdezem a kozonseget, akkor befolyasoltam oket. Egy masik cel, hogy
minek kevesebb joker felhasznalasaval tudjam meg az eredmenyt, szinten
nincsen benne. Szerintem a helyes taktika a kovetkezo (csak prozai
pszeudo-indoklassal, semmi matek):
Folteszik a kerdest, hogy mi Floria fovarosa:
1) Orlando 2) Tallahassee 3) Jacksonville 4) Daytona Beach

Hurra, nem tudom a valaszt. Mind a 4 varos mond valamit, mind a 4
Floriaban van, semmit nem tudok kizarni. Ha az egyik telefonjoker eppen
szakmabeli, akkor ot kell megkerdezni. Egyeb esetben a kozonseget, igy
megmarad az 50:50 joker.

Sajnos a (nemet) valosagban az utolso 5-6 kerdesnel mindig van egy
tobbe-kevesbe trivialis, de rossz valasz, pl.:
1) Orlando 2) Tallahassee 3) Jacksonville 4) Miami

Itt a kozonseg jo esellyel 70%-ban Miamire szavaz. Ha ezutan megjatszom az
50:50 jokert (olyan alapon, hogy a kozonseg bedolt a trivialis valasznak),
akkor 2/3 esellyel Tallahassee mellett nem Miami marad benn, es ha meg
emlekszem a kozonseg valaszainak eloszlasara, akkor Tallahassee valamivel
magasabb szazalekot mutat, mint a maradek (miutan az amatorok Miamire
voksoltak, a maradek 3 varos egyenlo %-ot mutat, de Tallahassee
valamennyivel tobbet kap, mert erre olyanok is szavaznak, akik tudjak,
hogy mit cselekszenek). A pech az, ha az 50:50 utan Tallahassee es Miami
marad benn (1/3 eselyem van ra). Ilyenkor elmorfondirozhatok rajta, hogy
vajon a kozonseg tenyleg tudja-e vagy bedolt (a nemet musorbol a nem
reprezentativ tapasztalatom az -- mivel ritkan nezem --, hogy a 11.
kerdesnel a kozonseg 30%-ban teved, a 13. kerdes tajekan pedig a bedo"le's
helyett 4*25%-os eloszlast kapunk, tehat nem erdemes a kozonsegjokert
eddig tartogatni)

Ha a kozonseget mar nem tudom megkerdezni, akkor kerdes, hogy eloszor
50:50 es utana telefonalok vagy forditva. Ha szakerto, akkor eloszor ot
kell kerdezni es megmarad a masik joker. Ha nem szakerto, akkor a
Miami-tevesztes elkerulese erdekeben eloszor 50:50.

Kedvenc kerdeseim a nemet kvizbol:
Melyik szin nem alapszin?
1) piros 2) zold 3) kek 4) sarga
[epeszu ember ismer 3 additiv alapszint es 3 szubtraktiv alapszint, a
nemetek viszont ismernek masik 3 alapszint, amit Goethe papa definialt,
ahelyett, hogy a Faust I-II -t tizedakkora terjedelemre huzta volna
ossze. Ez alapjan, ha minden igaz, a zold nem alapszin.]

A masik:
A konnektorbol 220V ... folyik.
1) egyenaram 2) valtoaram 3) gyors aram 4) haromfazisu aram

Attol az aprosagtol eltekintve, hogy nem 220V, hanem 230V, es hogy a V a
feszultseg mertekegysege, es nem az arame, tovabba a feszultseg nem
"folyik", hanem "van" vagy "esik", a kerdesen jol elmorfonditozott valami
45 eves szinjatszoszakkor szakos kozepiskolas tanarno vagy 15 percet...


Udv,
marky
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2562 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kibuc,
>(partoktol, aramlatoktol tavol eso, tapanyagszegeny vizekbe)
>oldhato vasvegyuleteket kijuttatva (kb. 50 ppb koncentracioban mar
>eleg) massziv fitoplankton felszaporodas indul be, ez CO2-t
 ...feltéve, (es remelve:-) hogy a vasvegyuletek eloállítása soran kevesebb
CO2 szabadul fel.
Janos
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2563 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hölgyeim, Uraim,

>Hallottatok mar az alabbiakrol?
mostmar igen :-)

>Velemenyetek szerint mennyire lehet hitelt adni az informacioknak?
En találgatasokat lattam a cikkekben, informaciot nem.
Informacio = ami a bizonytalanságot eloszlatja.

>http://index.hu/tech/tudomany/tele040617
Jobbara amellébeszélés, nem mondja ki, hogy a teleportacio fenysebességnél
gyorsabb információtovabbításhoz vezet.

>http://index.hu/tech/tudomany/holo0626
Jobbara talalgatas, mindenféle modellek (nagyreszt Zoli stilusaban, igazi
fantaziadus, ötletdús, csapongó elképzelésgyujtemény), itt kerekperec
szerepel a fénysebességnél gyorsabb információközlés. (Amiben en nem hiszek,
de ez egyeni szoc. prob.)

Reszemrol sok ujat nem talalok abban a megállapitasban, hogy a vilag
egyseges egesz, es minden ossze van kotve mindennel.
Aztan, hogy milyen modellt huzunk ra, az tenyleg a fantazianktol fugg.
Schroedinger követok hullamegyenleteket meg Fourier transzformaltakat,
hologramokkal, billiardozok matrixokat meg geometriakat, tomegpontokkal.

Janos
+ - Re: Titkositas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gogy,

  Ne keverjed bele a primeket, mert csak bonyolitjak. Nekifutok
a nelkul. Primitiv titkositas: minden betut feleltessunk meg
egy masiknak. A megfeleltetest mindket oldal tudja. Aki nem tudja,
az meg kell izzadjon a megertessel. Persze nem lehetetlen, mert
betuk gyakorisaga a nyelvben valtozo (magyarban pl. sok az 'e'),
igy vissza lehet keresni a megfeleltetest. Pl. az Enigma (nemetek
hasznaltak a II. VH-ban) lenyegeben igy mukodott, csak annyit 
bonyolitottak rajta, hogy minden betu utan 'ugrott' a megfeleltetesi
tabla.
  Lenyegeben ezt az elvet hasznalja a 'DES' is. A modszer lenyege az,
hogy eloallitanak egy al-veletlen bitsorozatot. Ezzel kombinaljak
az uzenetet (peldaul 'kizaro vagy' logikai operacio). Az alveletlen
szam generalasanal a modszeren kivul kell tudni a 'kiindulo pontot',
ahonnan a generator indul. Ha mindket fel tudja, akkor megertik az
uzenetet (mert a bitsorozat nem veletlen tobbe). Ha jo a bit generalo
modszer, akkor nem igazan konnyu visszafejteni, mert vegig kell
probalni az osszes lehetseges kiindulopontot es megnezni, ertelmes
lesz-e a szoveg. DES eseten 56 bit kodolja a kiindulast, ami manapsag
mar feltorheto nyers erovel.
  Ennek a modszernek is az a baja, hogy a ket felnek beszelnie kell
egymassal elore, egyeztetni a kulcsot.
  Mellesleg az eddig egyetlen 'feltorhetetlen' modszer ilyen. Kell
generalni veletlen bitsorozatot, azt kicserelni. De most *igazi*
veletlen sorozat kell, nem alveletlen. Peldaul izotop bomlasa, stb. 
Anno a Commodore-64 gepekben volt ilyen mellesleg. A bitsorozatot
ki kell cserelni es nagyon vigyazni ra. Amig ez biztonsagban van,
addig nem lehet megerteni az uzeneteket.
  Ezek a modszerek 'szimmetrikus titkositas' fedonev alatt is futhatnak.
Azert, mert a kodolas es dekodolas ugyanazzal a 'kulccsal' tortenik.
Ket problema merul fel, egyreszt elore egyeztetni kell, masreszt ha
irni tudsza, akkor olvasni is es viszont.
  Akkor jon most a 'public key' titkositas. Itt az a trukk, hogy 
*ket* kulcs van. Az egyikkel lehet 'irni', a masikkal 'olvasni'. 
De *nem* forditva. Az 'iro' kulcs haszontalan az olvasasra. Ez
tobb dologra is jo. Egyreszt nem kell elozetes kommunikacio. Elkuldom
valakinek az 'iro' kulcsot, azzal titkositja. Ezt mar nem tudja elolvasni
a titkosito! De ha elkuldi nekem, akkor azt *en* el tudom olvasni, mert
ismerem az elvaso kulcsot.
  Masik elony a hitelesites. Adott egy szoveg (file, akarmi). Lekodolom
a (titkos) iro kodommal, az eredmenyt *is* meg az olvaso kodot *is*
csatolom a szoveghez es elkuldom. Barki ellenorizheti, hogy a file
tenyleg az, de megvaltoztatni nem lehet az iro kodom nelkul. Gyakorlatban
nem az egesz file lesz kodolva, hanem elotte tomoritik, es kiszamolnak
egy 'check-sum'-ot (pl. MD5 eleg jo erre), es azt titkositjak.
  Na jo, de hol vannak a primek? Meg sehol. Eddig elvont volt, most
jon a gyakorlat, peldaul 'RSA'. Ennek a lelke a modulo aritmetika.
Azaz az alap muveletek egeszekre vannak ertelmezve, de az eredmenybol
levonjuk a 'modulust', amig a modulusnal kisebb lesz a szam. Peldaul
modulus 7, akkor 6+5=4 (egyszer le kell vonni 7-et a 11-bol), 4*5=6,
stb. Most jon egy tetel: Letezik egy olyan szam, amilyen hatvanyra emelve
(modulo ertelemben) *barmit*, az eredmeny 1. Tovabbi tetel: ha a
modulus ket prim szam szorzata, p*q, akkor ez a magikus szam (p-1)*(q-1).
Ekkor megadjuk 'publikus kulcsnak' a modulust meg egy szamot, ami ennel
kisebb, legyen N. Fogjuk az uzenetet, ami kisebb, mint a modulus
(ha nagyobb, akkor darabolunk) es felemeljuk az ((p-1)*(q-1)+1-N)-dik
hatvanyra (modulo p*q). Ez a titkos szoveg. Ha ezt felemelik meg az N-dik
hatvanyra (modulo), akkor visszakapjak az eredetit, mert igy vegul
(p-1)*(q-1)+1-N+N=(p-1)*(q-1)+1 hatvanyra lett emelve, de tudjuk, hogy
(p-1)*(q-1) hatvanya barminek 1, igy tenyleg az eredeti szoveg jelenik
meg.
  Feltorni ugy lehet, hogy primtenyezore bontod a modulust. Csak erre
nincs sok eselyed, ha nagyok a szamok. Egyelore.
  Vannak mas modszerek is, peldaul El Gamel (szinten modulo aritmetikan
alapul), amik azert jottek letre, mert az RSA szabadalmi vedelmet elvezett
(mar lejart). 
  Mondjuk iszonyu munkaigenyes szamolni, ezert valo eletben valami gyors,
szimmetrikus titkositast hasznalnak, aminek kulcsat (peldaul) RSA publikus
kulcs titkositassal lekodoljak es kuldik vele.

Gyula
+ - Re: Jo hirnek latszik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>"Mivel ez a TUDOMANY forum, megkerdeznem, hogy mi a referencia a
>fenti eloirasokra? Amit en talaltam (www.epa.gov) az 2004-tol a
>'Tier-2' eloirasok, amik SUV-re (minivan, stb.) *is* kotelezoek:
>0.07 g/merfold NOx" ...blabla...

Ad 1. A NOX ugye lovon jar, ahogy azt a Dalnokok Ligajaban lattuk... Semmi
kozuk az autokhoz.

Ad 2. Tavaly nyaron volt  botrany, hogy 100 eves lett a Ford ceg es erre
fel a Sierra Club egyesulet kozze tette, hogy a mostani Ford
szemelygepkocsik tobb benzint fogyasztanak, mint annak idejen az 1909-1927
kozott gyartott Ford T-modell!

"25 Miles per gallon averaged by Model T, reached 30 miles by 1927.
22.6 Miles per gallon is what the Ford fleet averages today.
16 Miles per gallon by the latest Ford Explorer SUV

In addition Ford has just backed away from a pledge to improve the fuel
economy of its SUV fleet by 25 percent over five years."

Erre aztan az amerikai autogyarosok es az igaz, istenfelo republikanus
jenkik nagyon felhaborodtak es az alabbiakhoz hasonlo valaszleveleket
kuldtek az ujsagoknak:

"Dear Editor:
In your article "There not really trying award goes to Ford" compares an
apple to an orange.

The Ford model T had:
No air conditioning.
No acceleration.
Manual transmission
Seated uncomfortably four people in open space.
Topped out at about 45 miles per hour.
Had emissions levels on par with two stroke engines.
Got about 25 miles per gallon.

Modern Ford cars in their fleet are:
Usually air conditioned.
Have great acceleration.
Usually have automatic transmissions.
Include SUV's and minivans which seat up to nine passengers.
Have emissions levels which pass strict state and federal regulations.
Get about the same gas mileage with a Model T.

I could easily look at this comparison and say look at all of the
progress that Ford has made over the years. People these days are buying
comfort in exchange for gas mileage.  Ford may not be exploring the high
mileage angle because SUV's are outselling compact cars."

Ebbol is latszik, hogy az amerikai emberek magasrol tesznek
kornyezetvedelemre. Az a fo, hogy o"k ne izzadjanak, nekik ne kelljen
megtanulniuk, hogy mi az a kuplung es bivalyul menjen a verdajuk. Utobbi
egyebkent nevetseges, mivel az USA-ban evtizedek ota 55mph (88km/h) a
sebesseghatar az autopalyan.

Ehhez pedig a Bush-kormanyzat asszisztal, mivel droton rangatjak oket az
olajmogulok.

>Europa milyen hatekonyan tonkrevagta a nem kozuti teherszallitast

Tenyleg? Amerikaban miota vannak villamositott vasutvonalak, meg hasonlo
fejlett dolgok? Az AMTRAK csak azert vegetal meg egyaltalan, mert a
kormany ad penzt ra, mivel szukseg eseten hadianyagot (sok harckocsi)
csak vonaton lehet az egyik ocean partjarol a masikra gyorsan atdobni.

Ehhez kepest en mindennap latok kamionszallito MAV vonatokat atmenni a
Kobanya-Kispesti vasutallomason. Lehet ugy 15-20 kamion per vonat, ez az
igazi hatekonysag!

>de szepen halad a vasuti szemelyszallitas legyilkolasaval is

Europa? Tenyleg? Egyre-masra epitik a 200-300 km/h sebessegu
szuper-expressz vonalakat. Dombos videkre kanyarban bedolo vonatokat
keszitenek a 200-as atlagos tempo eleresehez, stb. Mar itthon is van
InterCity, ambar botranyos, hogy felarat kernek erte.

>az olcso repules fogja megadni a kegyelemdofest

Nem Europa kezdte.

Annak idejen a 60-as evekben Japanban volt egy oriasi tornado, ami
tobbek kozt negy nagy komphajot is elsullyesztett, 1500 ember meghalt.
Akkor elkezdtek egy 40 km-es tengeralatti vasuti alagutat asni a ket
nagy sziget kozott, ami 17 ev alatt lett kesz es majdnem vegtelen sok
penzbe kerult. Mire elkeszult, mar szinte senki sem akart utazni rajta,
mert a legikozlekedesben megjelent a sugarhajtas es most repulovel 2x
annyiert ugyan mint a vonatjegy, de 12 ora helyett 2,5 ora alatt lehet
celhoz erni. Ma csoro diakok ulnek rajta, meg nehany nyugdijas, akinek
szamit a kb. 100$ megtakaritas. Annyira nem volt nepszeru, hogy vegul
nem is tettek ra a gyors golyovonatokat (Shinkanzen) a vonalra.

Egyebkent 2004. ev vegere akar 70 USD is lehet az olaj es akkor a
repulesnek annyi - mar most is extra olaj-illeteket szednek a
legitarsasagok. Akkor aztan ujra fejlodhet a vonat. Europaban meg mindig
szep vasuti halozat van.

Udv: Feher Tamas.
+ - re: titkositas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A primszamos titkositas reszleteire en is kivancsi lenne'k.
Igy mar ketten varjuk a magyarazatot.

>Mondjuk a 23 vagy a 13 olyan nagy prímszám, amirôl csak sok-sok
>számítógépes gépidôvel lehetne bizonyítani, hogy prímek.
???
Me'g fejben sem tart sokaig ellenorizni.
- 2-vel nem oszthato
- 3-mal a 2+3 nem oszthato
- 4-gyel sem, mivel 2-vel sem.
- stb. stb..

BM

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS