Sziasztok,
kozben megjottem es most szeretnem roviden osszefoglalni
az uj gravitacioval kapcsolatosan eddig kozoltek lenyeget.
De eloszor szeretnek utalni  Tudomany #1032
Szamaban GGG cím alatti irasarol. Ebben Janos tokeletesen minositi
onmagat, azaz mar nekem folosleges ehhez tobbet hozzafuzni.
Az egesz irasa valoban az igazi ?suketeles?, tanitani lehetne.
1/ A Bodonyi Laszloval evek ota folytatott fizikai ingas kiserletek
igazoltak, hogy a gravitacios kolcsonhatasnak egyenlo nagysagu tomegek
kozott egyertelmu minimuma van. A nemzetkozi irodalomban ezidaig
sem mi, sem masok nem talaltak olyan kiserleti, vagy elmeleti vizsgalatot,
amely a gravitacios kolcsonhatas tomegarany fuggeset vizsgalta volna.
Javaslat: mivel a kiserlet nagyon egyszeru es olcso, tolunk fuggetlenul
masok is vegrehajthatnak es igazolhatnak a kiserleteink korrektseget.
2/ Az elvegzett elmeleti vizsgalatok a kiserleti eredmenyt
alatamasztottak, amely szerint ket azonos nagysagu es tomegeloszlasu
test kozott nem lehet gravitacios kolcsonhatas, amennyiben a kolcsonhatas
elott ezek a testek elegendoen nagy tavolsagban voltak egymastol, es
ugyanazon veges tomegeloszlassal rendelkeztek, mint a kolcsonhataskor.
3/ Az elmeleti vizsgalatok rairanyitottak a figyelmunket arra, hogy a
gravitacios sajatenergia, vagy maskeppen gravitacios kotesi energia
nagyon fontos fogalom a gravitacio megerteseben. Kiderult, hogy Newton
gravitacios torvenyebol egyertelmuen meghatarozhato a gravitacios
sajatenergia, de a visszefele ut matematikailag nem egyertelmu.
Ennek fizikai hattere: egy kompakt test gravitacios kotesi energiaja
attol fugg, hogy a test poranyagbol allt ossze, vagy tomegdarabokbol.
Ugyanezt a fuggest tapasztaljuk, ha az atommag kotesi energiajat
protonokbol es neutronokbol szamitjuk kis, vagy kisebb magok
kotesi energiaibol. Nyilvan egy Helium-4 mag felszabadulo kotesi
energiaja mas, ha ket protonbol es ket neutronbol szintetizaljuk,
vagy ket deuteronbol.
4/ Szerencsetlen veletlenek osszjatekakent a gravitacio eddigi
torteneteben mindig nagy tomegkulonbsegek fordultak elo. Ha
a gravitacios kolcsonhatast a kisebb tomeg fuggvenyeben Taylor
sorfejtessel kozelitjuk, akkor elegendo a linearis kozelites.
Az eddigi tudomanytorteneti tapasztalatok szerint meg eddig
az osszes kolcsonhatasrol kiderult, hogy nem-linearis.
5/ Szimmetrikus kettos csillagok kotott allapota csak ugy johetett
reszre, hogy a csillag korabbi fejlodesi fazisaban a legnagyobb kotesi
energiat biztosito "gomboc" alakot vett fel, amelyet a meglevo nagy
impulzulmomentum centrifugalis ereje aztan esetlegesen
pontosan ket egyenlo tomegu reszre szakitott. A gravitacios kotest
a mar korabban felszabadult gravitacios eredetu disszipacios
energia biztositja. Tehat a BS gravitacio nincs ellentmondasban
a  szimmetrikus kettos csillagok letezesevel.
6/ Akinek van ideje olvasni, kapcsolodo Internet cikkek:
http://www.sciam.com/2000/0200issue/0200scicit2.html
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9809/hrasko.html
http://renshaw.teleinc.com/papers/princip/princip.stm
Mas: alternativ Lorentz transzformacio, kerdesem, hol a hiba:
http://renshaw.teleinc.com/papers/ieee-g/ieee-g.stm
Udvozlettel: Sarkadi Dezso

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Udvosnek tartanam, ha a vita heveben sem szakadnank el a
tarsadalmilag elfogadott jelzok hasznalatatol. Koszonettel,
Meszaros Laci (tudomanymoderator)

Ha lenne ingyenes energia, azonnal megadoztatnak, 
hogy a csodbejutott olajipart es eromuveket
megtamogassak a mas tevekenysegre atallashoz,
nehogy a foglalkoztatasi problemak valsagot 
idezzenek elo.

Egyebkent foleg nyaron van olyan energia, 
melyet viszonylag olcson ki lehet aknazni.
Magam is lattam, hogy zacskoban arulnak kulonfele 
bio-chipeket, melyeket csak be kell dugdosni a foldbe,
aztan egy kis viz es feny hatasara ugyes 
onkicsomagolo eljarassal kulonfele fotoncsapdazo 
ernyoket, antennakat novesztenek es hajtogatnak 
ki magukbol ezek. 
Az igaz, hogy helyigenyuk van, es torodni is kell veluk,
de amellett, hogy befogjak a Nap energiajat,
meg a levego oxigentartalmat is novelik.
A magas cukor, vagy kemenyitotartalmu termesekbol 
erjesztessel kedvezoen magas fajlagos energatartalmu 
folyekony uzemanyagot is elo lehet allitani. 

Ebbol kovetkeztetek arra, hogy a genetika egyik 
fo csapasiranya az kell legyen, hogy olyan uj es 
igenytelen novenyfajtakat hozzanak letre, melyek 
vegletekig fokozott mennyisegben termelik 
a kemenyitot, ill. a cukrot.

Ha ez bejon egyszer, a termofoldek ara
megugrik szepen. Erdemes tehat elore gondolkodni.
Igaz az erjedesnel es az egesnel is CO2 szabadul fel,
ami az uveghazhatast fokozza, de sebaj,
minden epuletet be kell futtatni vadszolovel, es  
a problema ezzel el lesz boronalva - mondatja velem
a jozan paraszti eszem.

Udv: zoli

"reader."@freemail.hu :
>A ZX Spectrum nevu szamitogep (meg ma is hasznaljak nehanyan) 
>magnot hasznal 1 bites kodolassal 
>(1 db komparatorral olvasta vissza a jeleket). 
>Erre mar tobben irtak "zenei" szoftvert: az enyem kb. 10 mp
>zenet vagy beszedet volt kepes felvenni kb. 1/2 Szokol 
>radio minosegben, de _erthetoen_. 

A C64 kulso floppy-meghajtojanak leptetomotorat
szoftverrel vezerelve, szinten zeneltek vele.
Ez esetben a motor zummogesenek a frekvenciajat
valtoztatgatva ert el frenetikus sikert a
furfangos programozo.

Ha mar az extra hangok bejottek a kepbe, 
volna egy kerdesem, hatha valaki jaratos benne.

Talalkoztam olyan - jatek celjara gyartott
keszulekkel, mely a beszedhang/enekhang magassagat
fel- illetve lefele tudta eltologatni.

Hogyan mukodhet ?

A beszed eredeti tempoja nem valtozik, tehat
a massalhangzok idoben a _helyukon_ maradnak,
de a kozottuk szolo periodikus jelek frekvenciaja
megvaltozik. Az elhangolt hangmagassag koveti
az eredeti hangmagassag ingadozasait, es 
oktavon belul marad, tehat nem egyszeru
frekvencia-osztasrol ill. ketszeresrol van szo. 
Ehhez nekem ugy tunik, olyan okos eszkozre van 
szukseg, mely felismeri a massalhangzokat, es nem 
bantja oket. Ugyanakkor a maganhangzok zongeinek 
periodusidejet megmeri es mas frekvenciaju jellel 
helyettesiti. (??)
Ez annyira bonyodalmasnak tunik, hogy 
mikrogep nelkul nem is nagyon tudom elkepzelni. 
Am a hiba biztosan bennem van, mert valamikor regen
a Magyar Radioban hasznaltak elektro-mechanikus vokodert, 
megpedig egy vegtelenitett magno-szalag volt a lelke, 
de annak mukodeserol sem tudok reszleteket, s csak annyi 
bizonyos, hogy szamitogep nem kellett hozza.

Egyszer probalkoztam PLL aramkorrel beszedhang/e'nek
frekvenciajat transzponalni, de remseges bugyborekolason
kivul mast nem igazan produkalt. 
Az IC fazisdetektora helyett egy joval bonyolultabb,
kulso flip-flopokbol allot epitettem, de hiaba.
A massalhangzoktol teljesen lehulyult, belengett
a szabalyozokor.
Csak akkor adott elviselheto hangot ha a beallasat 
extrem lomhara (masodpercek) allitottam, de akkor 
sokat kesve, nehezkesen kovette a hangmagassag 
ingadozasat. Belengesek akkor is voltak.
Epp kezdtem volna elmerulni a koveto szabalyozasok 
vilagaban, de egy konyvben arrol olvastam, 
hogy a fazis-zart hurkokban zajlo jelensegek a  
reszleteiket tekintve rendkivul bonyolultak,
matematikailag szinte kezelhetetlenek.
Igy aztan leallitottam vilagraszolo projectemet. :)

Ha Mizsei Janos olvasna esetleg ezt a fentebbi
par sort - uzenem neki, hogy szerintem konnyen
elofordulna - jol megbonyolitott, egymasra is 
hato PLL-ek eseten, hogy fekete dobozba zartan 
vizsgalva oket kimondananak rajuk valamifele 
hatarozatlansagi relaciot, es talan meg az is elhangozna,
hogy a dobozban valami olyasfele dolog van, melynek 
csak tulajdonsagai vannak, szerkezete nincs. :)

Udv: zoli

Udv Tudosok!

Mostanaban megy a polemizalas az 1 bites konverziorol.

Itt azt hiszem egeszen masrol van szo mint gondoljatok.

A Keravillban akkor lehet eladni valamit jobban, ha rairnak valami hangzatos
hulyeseget. A CD jatszokban valoban van egy 1bites D/A konverter: benne a 16
bites (vagy 18 bites) Sigma/Delta konverter belsejeben, es (nagysagrendileg)
10MHz-es szaporasaggal dolgozik.
Ez kb.olyan reklamszoveg, mintha egy auto reklamjaban az lenne, hogy "3
dugattyugyurus dugattyuval szerelt motor". Szoval igaz, de valahogy semmi koze
a vegtermekhez, legalabbis abbol a szempontbol ahogy hirdetik.

Istvan

>kivallo alaszt adott a kopo-hal
kepesegere .Igen egy hartyat zar szemeire a kopes elott ami mint egy
"contact-lens"adja kepesseget a optic-differense
kiegeszitesere.Nagyszeru Laci.
De persze eredeti kerdes mindeg fenn all. Volt a kopo-halnak az a
lencseszeru hartya ,lete elso napjatol a foldon,VAGY az evolucion
fejlodes a millio eveken at jott az ugy letre.Az az hogy volt kepes
akkor vacsorazni a kopo-hal a millio eveken at,s letezi????

Yesterday is history,                                     Tomorrow is
mystery,                                    Today is a gift,
that's why it's called                                        "the
present"        John

Sziasztok!

Ketszer hittem azt, hogy el tudom kepzelni a negyedik dimenziot.

Eloszor egy koltoztetos feladatot kaptunk. Adott ket szalloda, egyik
egy vegtelen hosszu folyosobol all, a masik vegtelen folyosobol,
mindegyikben vegtelen szobaval. Ez utobbibol veszhelyzet miatt
at kell koltoztetni az embereket az elsobe. 
Nyilvan a feladat analog a racionalis szamok megszamlalhatosaganak
bizonyitasaval.

Namost. Legyen a szallodaban vegtelen emelet, mindegyiken
vegtelen vegtelen folyoso, vegtelen szobaval, feladat ugyanaz, at
kell oket telepiteni az egyfolyosos szallodaba.

Es vegul: vegyunk a masodik feladatban szereplo szallodabol
egy utcanyit, az utca persze vegtelen hosszu...

A masik feladat egy agytorna. Milyen az egydimenzios kocka?
Egy szakasz. Hogyan lesz belole ketdimenzios? Hosszabbitsuk
meg onmagaval mindenhol, ahol tudjuk, ezt a ket ujabb kockat
szakitsuk ki a dimenziojukbol, es zarjuk le egy ujabb egydimenzios
kockaval.
Ebbol a ketdimenzios kockabol -- nevezzuk negyzetnek --, hasonloan
kaphatunk haromdimenzios kockat. Megtoldjuk ujabb negyzetekkel,
ahol csak tudjuk, ezeket a negyzeteket atrantjuk a harmadik dimenzioba,
es lezarjuk meg egy negyzettel.
Nomarmost, ha egy kockahoz hozzacsapunk hat masik kockat, a hat
kocka lapjait addig "hajlitjuk", hogy osszesimuljanak, es a hat, az
eredeti kockaval nem erintkezo lap ujabb kockavva all ossze, amr meg is
van a negydimenzios kockank harom dimenzioban megalmodott vetulete.

Tibi

1. talalos kerdes: hogyan lehet hat gyufaszalbol negy gyufaszalnyi
oldalu szabalyos haromszoget kirakni?

2. kerdes (haladoknak): tiz gyufaszalbol hogyan lehet tiz szabalyos
haromszoget kirakni?

Tibi

Szasztok,

Laci irta:
>De egyelore az egyetlen kiindulasi pontot a vagyak es az almok nyujtjak.

Hat ebben sajnos egyre jobban egyetertunk, de meg nem teljesen.
Egyebkent en nem akartam igazolni az osszeeskuves elmeletet.
Ugyanis nem hiszem el, hogy ha valakinek sikerulne energiat nyernie, akkor
ne tenne kozze a neten azonnal. Egyszeruen mert ilyen volumenu talalmanyt
nem lehet szepen nyugodtan bejelenteni es levedetni, mintha csak egy ujfajta
vizelzaro csaprol lenne szo.

Eddigi megnyilvanulasaimnak ellenere az Egely fele talalmanyleirasokat
teljesen informaciomentesnek tartom. (Igyekeztem finoman fogalmazni)
Egy talalmanynak utananeztem a szabadalmi hivatalban, atragtam magam rajta,
de koze nem volt ahhoz ami a konyvben szerepelt! Ha egyaltalan letezett is
 valaha az a generator, akkor minden hasznalhato infot kiszedtek a
leirasbol.

Egy neten talalt leiras szerint az egyik feltalalo a 30-as evekben szerzett
elismerest a generatoraval, es a 60-as evekig dolgozott rajta, de a
mukodesre nem tudott magyarazatot adni.
Ha ezt mar semmikeppen nem veszem be. 30 ev alatt miert nem terjedt el?
Hogyan lehet ugy megszerkeszteni barmit, hogy kozben nem tudom mit miert
csinalok?
Szal annyi a kamu leiras, hogy nagy lelkesedesem utan tenyleg gyanuim
tamadnak, hogy itt egy Igazi Maoval, egy Olajfaloval allunk szemben (utalas
2 db a'l-dokumentumfilmre, ahol a meggyozes nagyszeru modszereivel a
legnagyobb hulyeseget is megetettek a nezovel). Es ez talan olyan jol
sikerult, hogy azota sem lehet megszabadulni tole.
Foleg mert a kiadoknak es azoknak a cegeknek akik postan nullponti energia
generator kiteket (!) kuldenek a lelkes megrendeloknek : )), tutira jo
uzlet. Tulkepp nekem is kene inditanom valami ilyesmi vallalkozast : ))

Me'gis, _me'g_nem zarom ki, hogy letezhet ilyen energia.
Korabban azert kerdeztem, hogy az atomenergiat miert csak nagy meretekben
lehet kiaknazni gazdasagosan, mert arra gondoltam, hogy lehet, hogy a ketto
egy es ugyanaz.

Persze en a magam 1 db lezart felevevel nem nagyon rugok labdaba : ))

Na jo, lehet, hogy mara tul sokat okoskodtam.

Udv
Benyo

Benyo irja a nullponti energia tarsadalmi hatasairol:

> az egesz vilagon nagyon megugrana a munkanelkuliseg, az olajbol elo
> orszagokbol ehes oroszlanok lennenek, oriasi erdekellentetek esetleg
> haboruhoz vezethetnenek

nagyon igyekszel alatamasztani az osszeeskuves-elmeletedet. De gondolj
arra is, hogy a filozofalgato joslatok ("ha olcso lesz az energia, eljon
a kanaan") neha felrevezetnek. Pontos eredmeny szamolassal lehet kapni.
Filozofalgato joslat volt pl az, hogy Achilles nem tudja a teknosbekat
utolerni. Kozben pedig nyilvanvalo hogy ket lepessel utoleri. A gorogok
sem azt a kovetkeztetest vontak le ebbol, hogy rosszul gondolkodtak...

Szoval: a benzin ara termeszetesen szerepet jatszik, de nem kell
tulertekelni. A koolaj vilagpiaci ara tavaly februarhoz kepest a
haromszorosara nott. Es nem dolt ossze a vilag. Persze, lehet, hogy
az inflacio nalunk 7% helyett 9% lesz, hat igen, ez nem tul jo, de
azert nem kezdek konzerveket felhalmozni a pinceben.

A koolaj mult szazadi megjelenese sem okozott vilagforradalmat.
Nehany evtized alatt elterjedt es egyre jobb, kenyelmesebb
eszkozoket terveztek a hasznositasara. Most a koolaj szerepe meg
mindig nagy, de mar csokkenni latszik.

Egyebkent a koolaj exportjabol nem olyan sok ember el (jol). Ezeknek
az orszagoknak a hogyletet a koolaj aranak a hullamzasa is jelentosen
befolyasolja (a tavalyi $10 koruli arszint mar eleg kozel allt sok
kitermelo hely onkoltsegehez).

A masik (technikai) szalon felvetett kerdesedre:

> Jo, de ettol me'g lehet, hogy mi, ez a 3 dimenzio, amiben elunk
> olyan helyen van, ami a "Balaton" szintje alatt van.  Tehat lehet,
> hogy egy "medence"

Az lehet, de akkor Te egy masik, feltetelezett, es a mi vilagunkban
jelen levonel magasabb nullponti energiara gondolsz, es azt akarod
megcsapolni es atvezetni a mi vilagunkba. Ehhez tobb dologra is
szukseg van:

1) letezzen egy masik vilag
2) ott olyan fizikai torvenyek mukodjenek, hogy magasabb legyen
   a nullponti energia szintje
3) eltero torvenyek ellenere lehessen atjarot epiteni a ket vilag kozt
4) az atjaron szabalyozottan (!) at lehessen folyatni az energiat
5) ezt az atfolyo nullponti energiat at lehessen alakitani olyan
   energiava amit kenyelmesen fel tudunk hasznalni pl elektromossag.

Vagyis az EGY NAGY megoldhatatlan feladatot sikeresen dekomponaltam
TOBB KIS megoldhatatlan feladatta :-) Erre szoktak azt mondani, hogy
oriasi perspektivak allnak elotted, hatalmas terulet, ahol meg minden
baberkoszoru a tied lehet. De egyelore az egyetlen kiindulasi pontot
a vagyak es az almok nyujtjak.

Udv///Laci

PS: valahol remlik, hogy Paul Davies felvetette, hogy letezhetnek
olyan vilagegyetemek, ahol az megmaradasi torvenyek "lokalisan" nem
teljesulnek, csak tobb parhuzamos vilagegyetemre egyuttveve, igy van
"veszto" es "nyero" vilagegyetem. Nem tudom, mennyire gondolta ezt
komolyan.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Nehogy barki elhiggye, hogy a tudomany igy mukodik! Egy elmelet
> eletkepesseget *hosszu tavon* kizarolag a kiserleti tenyekkel valo....

Ezt en is igy gondolom. Szo sincs arrol, hogy tudomanyellenes lennek ! Eppen
ellenkezoleg !!!
Ugy latom, hogy a fantasztikus regenyek es az olykor gyengere sikeredett
ismeretterjeszto munkak bizonyos kijelentesei tulzottan beepultek a
koztudatba mint a valosag reszei !

 > Megtenned a kedvunkert, hogy _bebizonyitod_: a ter 3 dimenzios? (Ha
> nehez lenne, nem kernelek erre, de mint irod, konnyu... :-))

A bizonyitasnak resze amit mar tobbedszer leirtam, ezert sokaknak unalmas
talan. De nezzuk:

Mirol van szo valojaban?
Egyszer szo van az anyagrol, amely minden iranyban kiterjed.
Masodszor szo van egy helymeghatarozasi rendszerrol, amely kielegiti az
egzakt helymeghatarozast.

Mit allit az, aki azt mondja, hogy harom dimenziosnal kevesebb valos(!)
terek vannak?
1. Vagy azt allitja, hogy a termeszetben letezik olyan anyag amelynek nincs
vastagsaga,
2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz elegendo ket
vagy egy koordinata.

Az elso esettel meg senki nem talalkozott, de logikaval is belathato, hogy
ilyen anyag nem letezhet.
A masodikrol bizonyithato, hogy nem elegendo az adat.
Az egy es ketdimenzio eseteben meg nyilvanvalobb a helyzet.

Mit allit az, aki szerint tobb mint harom dimenzios valos (!) terek
letezhetnek?
1. Vagy azt allitja, hogy az anyagnak tobb kiterjedese van mint vegtelen,
2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz nem elegendo
harom koordinata.

Az elso esettel meg senki nem talalkozott, de logikaval is belathato, hogy
ilyen anyag nem letezhet.
A masodikrol bizonyithato, hogy folosleges a tobb (ter)adat.

Termeszetesen mondhatod, hogy mindezt nem fogadod el bizonyitaskent.
En azonban a fentihez hasonlo bizonyitast elegendonek tartom.
Tehat ha valaki bizonyitani akarja a haromtol kulonbozo valos terek
letezeset, rajta.
E negy pontba eleg belefoglalni.

>Ezert lehetoleg viseltessunk nagyobb
> alazattal a minket korulvevo vilag irant, es ne irjuk elo neki, hogy
> korlatozott erzekeink alapjan milyennek kell lennie...

Kant utan vallom mert szep: "Két dolog van amely csodalattal tolt el: a
csillagos eg folottem es az erkolcsi torveny bennem"
Az altalam mondottaknak semi koze a nagykepuseghez. Azok koze tartozom akik
gyonyorkodnek a Vilagban.
(Ezert is mindig nagybetuvel irom).

> > A tudas nem egyenlo a "minden lehetseges" vallasaval.
>
> Csakugyan nem. De a 'semmi sem lehetseges' elfogadasaval sem.

En csak az elsot mondtam.

        Udvozlettel: Molnar Gyorgy

Kedves Tudosok!

Bogyom wrote:
>Kerdesed alapjan feltetelezem Te mar kiszamoltad milyen surun kellett volna
>produktiv mutacionak bekovetkeznie. Ha kozetenned ezeket a szamitasokat
>gondolom sokat tanulhatnank belole. Persze az is sokat segitene ha
elmondand
>hogyan is kell hozzalatni egy ilyen szamitashoz.

Egyetlen sejtben a genetikai kodban talalhato informacio korulbelul
megegyezik egy kisebb konyvtarban talalhato informacioval. Ha ezt az erteket
elosztjuk a Fold feltetelezett eletkoraval, megkapjuk, hogy milyen surun
kell mutacioknak letrejonniuk. En most ezt a szamitast nem vegeztem el, de
masok ilyen iranyu szamitasait olvastam (Pl. a Natureben az 50-es evek vegen
jelentek meg ilyen szamitasok.) Kiderult, hogy mutacioknak a tapasztalthoz
kepest irrealisan gyakran kellett volna bekovetkezniuk.


Ferenc

Geza irta:
>Par nappal korabban (na jo, egy hettel)
>volt egy kerdes, miszerint miert 24-e a
>szokonap es miert nem 29-e. Ket sovanyka
>valasz erkezett, mindketto az egyhazat
>tette felelosse, az egyik meg valami
>honap vegetol valo felelmet is
>emlegetett. Nos, a helyzet az, hogy
>eppen az egyhazi naptarakban (forras: Uj
>Ember) 29-e a szokonap, mig az otthon
>fellelheto osszes vilagi naptarban 24-e
>ugyanez...

Miert nem tetszett az en verziom?
En voltam az, aki romai babonaval es
szerencsetlensegtol valo felelemmel
magyaraztam a dolgot. Romai babonan
termeszetesen NEM a katolikusokat
ertettem, hanem meg sokistenhivo
romaiakat a csaszarsag korabol.
A naptarunk eredete ugyanis oda nyulik vissza.
(Augusztus honapunk peldaul azert 31 napos,
mert hat hogy nezett volna ki, ha Augusztus
csaszarrol elnevezett honap rovidebb lenne,
mint Julius Caesar-rol elnevezett.)
A szokonapot is ismertek mar a romaiak
az sem kozepkori talalmany es nekem
termeszetesnek tunik, hogy az Egyhaz nem
tartja a romai babonat a szokonap tekinteteben.
Viszont az sem meglepo, hogy a vilag viszont betartja.

Akos

Isvara:
>A teista szemlelet alapjan egyebkent a hasonlosagok a tervezes soran
>felhasznalt kozos "alapelemekkel", megoldasi modokkal magyarazhatok.
>De a konyvben meg sem emliti ezt a kerdest.
1) meg a vegen elolvasom azt a konyvet.:)
2) nos, akkor vegulis halottunk egypar olyan leletrol, amely talan
megvaltoztatasra kenyszeriti az evolucio forgatokonyvet. es hallottunk
egypar utalast arra, hogy alternativ magyarazatok is vannak. de meg mindig
nem halottuk magukat az alternativ elmeletetke....:)
tisztesseges tudos leven, mivel nekem sehogy sem jut eszembe mas elmelet,
tovabbra is az evoluciot tartom az elfogadott elmeletnek, legfeljebb egy kis
forgatokonyvi valtoztatassal. amig nem hallok valami mast, nincs is mas
lehetosegem...:)

math

> Tehat az egyhaznak (Romai Katolikus)
> igenis 29-e a szokonap, mig az altalam
> "tesztelt" vilagi naptarak mindegyike
> 24-et tette meg annak. De miert???

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/073/pc007376.htm
l

(a naptár címszó N.-al van jelölve a szövegben )

 ...
Egyben Julius Caesar elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak
ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden 4-ik évben a február
23-ika után 1 nap iktattatik közbe, ezért hivták a szökőévet bisextilis-nek,
mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt március kalendáitól számítva és ezt
kettőztették. Ez volt a juliáni N., melyet a kereszténység is elfogadott,
sőt nagy részben ma is követ.
 ...

z2