Sziasztok!



: A szemelyi szamitogep ingyen szamol neked. Az nem ingyenebed?
: A magno ingyen ad zenet, urja es ujra, az nem ingyenebed?
: A bicikli nem ingyenebed?
: Yes, there is such thing as a free lunch! :-)

Ne tessek kiforgatni a szolasmondasokat! A pc, a magno es a bicikli
egyarant beruhazasi koltseggel jar, tehat eleve nincsen ingyen. Az
"ingyenkonyha" sincsen ingyen, mert valakinek meg kell vennie az
elelmiszereket es valakinek foznie is kell. Ha adomanyban jon is a pektol
a kenyer, akkor meg a boltban eladott kenyerek araban van ez benne.
Tovabba vannak bizonyos uzemeltetesi koltsegek, a pc es a magno eseten pl.
azonnal ott van a villanyszamla es a fosszilis eromuvekben keletkezo CO2
es az uveghazhatas. Hurra, ingyen lesz melegebb (amig a szulok fizetik a
villanyszamlat). :-)  A magnohoz kazettat kell venni, a bicikli lancat
pedig idonkent valami szenhidrogennel apolni kell; neha tomlot kell
foltozni/cserelni vagy az elkopott abroncs helyett ujat venni.  Ahogy az
amerikaiak mondjak: TANSTAAFL. (There ain't no such thing as a free
lunch.)

: es mint elmeselte voltak ott nagyon izomos, nagykapacitasu,
: tobb kB-os memoriaszekrenyek. Azota a memora nem bonyolodott,
: hanem egyszerusodott.

Ezt kifejthetned bovebben, hogy egy ferritgyurus memoria mitol
bonyolultabb egy DRAM-nal vagy egy SRAM-nal.


Udv,
marky

U.I.: valamiert 24 oras faziskesest szenvednek a bekuldott leveleim (ezen
level kelte III.16., amikor a TUDOMANY #2465 eppen megjott)

<nagycs_or.aedaro> írta "Re:+ - re: Gravitacio/Friderikusz" témában:
(2004. március 14.)

>   Mind varom a tudomany hogyan reagal, vagy senki sem latta Fridi
> vasarnapesti szolasszabadsag musorat?
>   Roviden Dr. Korom Gyula irasa volt bemutatva, aki tobb harminc eve
> elemzi es cafolja Einsten elmeletet immar egy nyolcszaz oldalas konyben.
<<< Lehet hogy a magyar nyelvvel vannak gondjaim, de nekem a szovegbol
ugy tunt, a foorvos ur legfeljebb a szo freitamasi ertelmeben "cafolta
meg" Einsteint. Mert duma az van dogivel, de hol vannak a meresi
adatok, amik alatamasztanak a 800 oldalnyi spekulaciot? Ha jol
ertettem, Dr. Korom szerint pl. a relativisztikus idodilatacio sem
letezik? Az pedig ciki, mert akkor mi a csudat mertek anno a
repulogepre meg Fold koruli palyara telepitett atomorakkal?>>

Nekem nincs alkalmam a Friderikusz programokat nezni, de a szpecialis
relativitaselmelet cafolatahoz nem kell 800 oldalas bizonyitek, de nem
ismerem az emlitett cafolatot
Nekem megvan a cafolat harom oldalon (rajzokkal, kepletekkel), plusz  vagy
ket bizonyitasi programocska (szamitogep nelkul lehetetlen lett volna).
Nem kell elkeseredni, mert nem tagad le semmilyen ismert jelenseget, meg az
atomorak idoeltereset sem (ezt meglehet tenni a Foldon is), s azt is
megmondja miert nem latott Michelson interferenciat.
Nem kell semmilyen meresi adat, azt megtettek sokan masok.
Nincs idotagulas, van elektromagneses eter, valamint folyamatos logikai
folyamat a fizikaban.
Meg csiszolom a szoveget.

Udv Szocs

Hali !

Koszonom a vektoros kerdesemre adott valaszokat!

Tolmacsolnek egy kerdest a vegyeszmernok-szak kemiai feladatai kozul:
4-edfoku (diff)egyenletet kellene megoldani valami "Newtoni iteracios"
modszerrel. Hol lehet utananezni, mert eddig konyvben sem meg a weben
sem talalt a kerdezo ?

Thx!

                           Jó szórakozást!
                                Gusi

Hello!

>Ez viszont inkabb a legkorre vonatkozik, nem valodi
>uveghazra.
Ugyanigy mukodik az uveghaz is: feny bemegy, hosugarzas (infravoros) nem
jon at az uvegen. Es kesz a meleg.

>A masik kerdesem, hogy hazilag epitett uveghaz eseteben
>mire kell figyelni, milyen kornyezeti valtozas varhato?
Foleg baromi meleg lesz: nalam arnyekolas (ket reteg raschel-halo) mellett
is 50-60 fok van az uveghazban. Persze lehet tenni ellene, de nem egyszeru
(nagy es magas uveghaz kell mert abban fel tud szallni a meleg, sok
szellozes - sok ablak, ezek felul legyenek ahol a meleg osszegyulik, plusz
a ket vege jo ha nyithato hogy huzat legyen, jo arnyekolas hovisszavero
arnyekoloval (de akkor a feny is kevesebb lesz), ventillator, esetleg
hotarolok (vizes ballonok) amik ejjel lehulnek, aztan nappal hutenek, es
van olyan szerkezet ami lecsepego vizen fuj at levegot, ami a parolgas
miatt lehul).
Ezen kivul a legmozgas is keves lesz, amit van olyan noveny ami nem nagyon
szeret. Viszont a gombak (gombas betegsegek) nagyon jol erzik magukat.
Mondjuk jo szellozes segit, de akkor se lesz nagyon szeles hely.

>En drotuveget terveztem a megvalositasra, de most
>vannak ellenervek, hogy uv vedett muanyag - talan
>polikarbonat, vagy hasonlo a neve - legyen, mert
>abban vannak egy centis bordak, igy vizet is lehet
>keringetni, amit lehet hasznositani.
Ha olcsot akarsz akkor sima folia kell ket retegben, kozte levego
(okosabbak legmentesen lezarjak es felfujjak a ket folia kozet, ekkor nem
kell dupla tartoszerkezet). Ez olcso es jo is, de 3 evenkent cserelni kell.
Ha a penz nem szamit akkor polikarbonat a nyero, de arra 10-15 ev koruli
garanciat vallalnak, es utana cserelni kell. Az uveg az draga es nem nagyon
jo hoszigetelo, viszont nyaron sokkal jobban felmelegszik mint barmi mas. A
hoszigetelo uveg az meg draga.
A viz keringetese az jo otlet, en is gondolkodtam ilyenen. Nyaron hut,
telen fut, elvileg szuper. Viszont ahol viz van ott elet is van. Algasodni
fog, es idovel nem latsz ki az uveghazbol. Ha nem tiszta vizet keringetsz
akkor ez nem gond, keverhetsz bele valami vegyszert ami megoli az algakat.
De akkor nagyon vigyazz hogy ne szivarogjon.

Osszessegeben: az uveghaz jo dolog, de foleg hideg idoben. Osszel es
tavasszal nagyon szuper, jo ido van alatta mar olyankor amikor kint hideg
van. Nyaron viszont tobbet art mint hasznal. A legjobb lenne ilyenkor
lebontani, de az maceras.

 Mara ennyit. Konyveket irtak a temarol, ugyhogy hirtelen valaszt ne varj.
En se ertek hozza, csak a hobbim miatt keletkezett a kertben par kisebb
novenyhaz es az ott tapasztaltakat tudom leirni. Viszlat!


      Barna Janos

Hello!

>De azert levelezni igy is lehet rajta. A meglevo nethez valo
>csatlakozas nelkul is indulhat rajta sajat tartalom.
>De igaz, ennyiben - az elején - kell neki segitseg, hogy legyen
>rajta tartalom.

Csak egy kerdes: hova rakod a tartalmat? A kerdes felveti azt a problemat,
hogy az egyes csomopontokon bejovo/kimeno adatmennyiseg nem egyforma. Az
atlagember keves adatforgalmat produkal, a tartalomszolgaltatok sokkal
tobbet. Hol van olyan kapcsolodasi pont, ami nagy savszelesseget tud
kezelni? Es mi viszi el onnan a sok adatot? Egyforma kis kapacitasu
csomopontokkal ezt nem konnyu megcsinalni. Otlet?
Masik kerdes a meglevo rendszerrel (Internet) valo kompatibilitas. Pelda: a
VHS kazetta meg ma is egyeduralkodo, pedig ma mar ez a legrosszabb minosegu
az osszes alternativa kozul. Vagyis eleg nehez valtani. Ez megneheziti az
uj halozatod bevezeteset. Atjarot kell uzemeltetni az Internet fele, de az
mar nincs ingyen. Vagy meg kell oldani, hogy a szolgaltatok szolgaltassak
az uj halora is ugyanazt a tartalmat ami az Internetre kilatszik. De ez mar
politikai kerdes.
Harmadik kerdes a valamennyire kozpontositott funkciok megvalositasa (name
server, utkereses esetleg par szaz vagy par ezer csomoponttal tavolabbi
cimzett iranyaba). Ez realis problema, Magyarorszagon belul is vigan
megtehet a bit par szaz csomopontnyi utat. A teljes, sok millio
csomopontbol allo halo terkepet nem hiszem hogy tarolni akarjuk minden
csomopontban, arrol nem is beszelve hogy a ki/be kapcsolodo csomopontokrol
szolo informacio kuldozgetese is jelentos savszelesseget el fog vinni. Kell
valami info, hogy legalabb nagyjabol merre kell kuldeni a csomagot anelkul
hogy az egesz halot ismernenk. Ebbol lassan kijon hogy kell egy gerinc, es
eljutunk a mai Internet felepitesehez.
Negyedik kerdes: mi lesz a cimzett uzenetekkel (e-mail, esetleg
telefonhivas stb) ha a cimzett ki van kapcsolva? Ki tarolja? Honnan tudjuk
hogy letezik a cimzett csak ki van kapcsolva vagy nincs is ilyen cim?
Otodik kerdes: ha egy atlagos belfoldi telefonhivas szaz koruli csomoponton
halad at akkor is lehet-e biztositani a kivant maximum 250 ms kesleltetest?
Hatodik kerdes: Erdekes lehet nagy lakatlan teruleteken, peldaul oceanokon
vagy akar a Hortobagyon atjuttatni a jelet, legalabbis ha ingyen akarjuk
megoldani. Peldaul a Gibraltar csucsan lako szerencsetlenen fog
keresztulmenni a teljes Afrikaba meno forgalom?
 Hirtelen ezek a problemak jutottak az eszembe. Nekem ugy tunik, hogy
inkabb helyi kis halok megoldasara alkalmas a technika, de mar egy nagyobb
magyar varos is tul nagy ha az 50.000-100.000 db lakas nagy reszet be
akarjuk halozni. Vagy van megoldas?
Viszlat!


      Barna Janos

Otto,

>szo, de a biztosnag miatt megkerdezem:
>mit jelent pontosan az uveghazhatas?
Egyszer mar kitargyaltuk, reszletesebben keress ra a HIX archivumban.
A dolog lenyege, (ahogy te is irod) hogy a napbol erkezo energia a 6000 K
feluleti homerseklet miatt nagyreszben kisebb hullamhosszusagu savban
erkezik, felmelegiti a foldet, de persze nem 6000 K fokra, igy a fold
nagyobb hullamhosszon sugarozva adja le az energiat.
Ha a foldet befedjuk olyan anyaggal, ami kisebb hullamhosszakat atenged, a
nagyobbakat nem (muanyag, uveg, legkor, jo sok uveghazhatast novelo gazzal),
akkor novelni lehet az elnyelt energiat.

>Ez viszont inkabb a legkorre vonatkozik, nem valodi
>uveghazra.
Tehat valodi uveghazra is vonatkozik, sot, onnet kapta a nevet.

>Ez az en ismereteim szerint azt jelenti, hogy kizarjuk a
>legmozgast a kertbol, valamint az uveg miatt bejon a
>napfeny, de kimenni mar csak egy resze tud, ezert
>melegebb lesz a homerseklet, mint kint. Kerdes, hogy
>mennyivel, mert ugye az uveg az rossz hoszigetelo,
>tehat lenyegeben a kornyezet homersekletenel csak
>kicsivel lesz melegebb telen.
Nagyon sokkal melegebb lesz telen is, meg nyaron is.
A legmozgas kizarasaval a foldbol aramlo ho is jobban megtarthato, az
uveghaz melegito (hocsapda) hatasa meg felhos idoben is ervenyesul.

>Ugyanakkor gyerekkori emlekeim szerint nyaron ilyen
>helyen hoguta is lehet, tehat akkor sokkal nagyobb
>lesz a belso homerseklet, mint kint.
Ha nem tudtok benne kereszthuzatot csinalni, meg egy kicsit letakarni, akkor
nyaron az kesz hoguta.
A letakaras teli ejszakakon is jo hatasu.

>Van egy harmadik kerdesem is:
>En drotuveget terveztem a megvalositasra, de most
>vannak ellenervek, hogy uv vedett muanyag - talan
>polikarbonat, vagy hasonlo a neve - legyen, mert
>abban vannak egy centis bordak, igy vizet is lehet
>keringetni, amit lehet hasznositani.
Az UV vedett a napszemuvegeken azt jelenti, hogy nem engedi at az UV
tartomanyt.
Szerkezeti anyag tekinteteben nyilvan ez is igaz, hiszen le kell vedeni a
feluletet, ahogy irod.
A vizkeringetes nyarra kellene huteni, vagy telre futen? Nem igazan latom
ertelmes otletnek.

>Ugyanakkor nem tisztazott, hogy az uv vedett az
>azt jelenti, hogy nem engedi at az uv sugarakat
>- azaz lenyegeben a novenyek halalra vanank itelve -
A novenyek nagyon jol megvannak UV nelkul.
Ha a lathato fenyt az uveg jol atengedi, az nekik eleg.
Egyszeru atnézéssel ellenorizheto  :-)
es persze bizonyitek az osszes uveghaz, hiszen az uveg UV-ben nem atlatszo.

Zoli,

>>En a nappali, ebrenleti agyhullamaimat szeretnem vizsgalni

>Hazilag amiatt nehez korrekt muszert kesziteni, mert az
Azon felul, amit felsoroltal, van meg nehany nehezseg, pld. at kell vinni az
alacsony frekvenciaju komponenseket is, egy csomo dolog meg attol is fugg,
hogyan tapasztod fel az elektrodakat. Kell egy csomo potmeter, amivel ki
lehet kompenzalni az egyenszinteket...
A halozati 50 Hz is iszonyatosan zavar.
Szoval en, mint villanymernok,  mindig is csodalkoztam, hogy egyaltalan
lehet effele muszereket csinalni, de az eredmeny a muszerepitoket igazolta,
szerencsere  :-)

Janos.

kar Hunoral vitatkozni, ennek mar nincs ertelme. most mar olyan mertekben szall
t el, hogy didaktikai ertelme sincs: nem hinnem, hogy lenn az olvasok kozott, a
ki szinen igy "gondolkodna".

masoknal ott is ellentmondast lat, ahol nincs, maganal meg elsiklik felette, hi
aba mutatsz ra. a logikai egyseg meghibasodott. ezt nem lehet vitaval helyrehoz
ni.

nem veszi eszre, hogy furcsa, hogy "mindenki menetirannyal szemben hajt".

ha szoltok hozza, akkor az o jatekat jatszatok tovabb csupan. minek?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy3.ouka.fi)

krajczarjanos:
>Van tippetek, hogy hogy lehet egyszeruen egy szoveges
>feladatbol felallítani a diff. egyenletet?

Van egy könyv, pont erről szól. Azt mutatja meg - kezdőknek, elemi fizikai
és analízisbeli ismeretek felhasználásával -, hogyan lehet a "szöveges
feladat" alapján felállítani a vizsgált jelenség fizikai modelljét, abból
a matematikai modellt, és végül hogy lehet eljutni a differenciálegyenletig.
Bonusként az egyenletek megoldását és az eredmény fizikai diszkusszióját,
értelmezését is közli. Mindezt kb száz, részletesen végigszámolt példával.
A függelék tartalmazza a közönséges diffegyenletekre vonatkozó ismeretek és
megoldási módszerek tömör összefoglalását. Ráadásul mindezt magyar nyelven.

A könyv:

Ponomarjov: Differenciálegyenletek felállítása és megoldása
Tankönyvkiadó, a hetvenes évektől kezdve kb hat kiadás

Jó szórakozást hozzá!
dgy

> Egy szek es asztal hosszu evtizedeken keresztul szolgal - ingyen.
> Egy jo zongora is - max neha hangolni kell. Ket haz kozti kozvetlen
Ezeket elotte meg kell venni, utana pedig hely kell, ahol tarolod, 
vigyazni kell ra, hogy laba ne keljen, javitani kell, ha elromlik, stb. 
- a fentieket leszamitva tenyleg ingyen van :-(

> telefon is - egyszer kesz, onnantol mar ingyen hasznalhato.
Ha magad is kurblizol (pl. szobabicikli: a hasznosat a hasznossal), 
akkor is tobbet kell enned, hogy leadhasd a szukseges energiat :-(
Ha viszont napelemet veszel, akkor tobbet kell dolgoznod, hogy 
kifizethesd. Allam bacsi nem tamogat, csak buzdit (tkp: "Hajra, 
magyarok! Vegyetek a kornyezetbarat napelemet vagy szelmotort teljes 
aron es kulon adozzatok is utana! Ez tuti, hogy megeri - nekem!")

> Nem kell hozzajuk _szolgaltato_.
>> a telefonalas az ADSL folott ingyenes,
>> de havi 15 ezer forintba kerul a szelessavu halozat.
> Pontosabban ennyiert szolgaltatjak. Ebbe benne van a hardverpark,
> a szoftverek, az epuletek fenntartasa, a fizetesek (nem csak a muszaki,
> hanem az adminisztracio is), a berelt vonalak dijai, mindenfele adok, stb.
De addig, amig meg nem terul a szolgaltatasa (x ev), a szolgaltato 
hitelezett Neked, nem is keveset (mindenkinek jo par szazezer Ft-ot)! 
Csak utana kezd el kaszalni!

>>Gazdasagi megfontolasok: a bazisallomasokat ki vasarolja meg?
> Aki szeretne maganak otthon ingyen net elerest es mobilt.
De az illeto nem MASNAK akar ingyenes szolgaltatast biztositani!!! 
Marpedig a Te rendszered leginkabb erre lenne jo!

> Ugy kepzelem, hogy X faluban mindenki vesz egyszeri x ezer
> forintert ilyen bazis dobozt + mobilt hozza, hogy a falun belul mindenki
Egy faluba 2-3 ilyen bazis teljesen elegendo lenne az osszes mobilhoz - 
de az "x" az x*100. Ki aldozza fel magat ezert? Draga, uzemeltetni is 
kell + sugaroz is...

> Es nagyon hamar a falu korul kialakulo "burok" (amin belul lehet
> telefonalni ingyen) osszeerne a szomszed falu hasonlo burkaval.
Ha a szomszed falu par szaz meteren belul van!

> Kb. ugy, ahogy a net indult: helyi halozatok mindenhol, aztan elobb
> a szomszed epulettel kotottek ossze, es vegul mindenki a neten
> talalta magat. Itt nem lenne (vagy ha igen, akkor mas fajta) gerinchalozat.
Jo nagy kaosz lenne egy ido utan. Minden rendszer alkalmas valamekkora 
tomeghez: pl. egy Novell halozat kivaloan megbirkozik egy epulettel 
(n*100 gep - ugyanaz a modszer az uj belepok, a kiesok, stb. eseten, 
mint a telefonoknal), jo egy nagyobb halozathoz (n*10 epulet - de ezt 
mar rendesen be is kell allitani annak, aki az EGESZET atlatja) - de az 
epuletek szama szerint egyre tobb lesz a problema. Bizonyos nagysag 
folott mar akadozik (azota van ujabb Novell, de ez is csak kitolja a 
problemat: egy varoshoz mar ez sem jo). Ha nem ertesz hozza, olvass 
utana, hogy melyik protokoll mekkora halozatokkal birkozik meg es ehhez 
mi kell.
...egyebkent az interneten is van felugyelo kozpont, amelyik az 
egesznek es van sok olyan, amelyik egy reszenek a mukodeset iranyitja 
(azokon kivul, akik a gepek fizikai mukodeseert felelnek).

>> ki telepiti ezeket? ki uzemelteti?
> Eppen ez a lenyeg!! Senki!!   A telepites abbol all, hogy tapot adunk neki.
> Onnan a kutyu mindent magatol elintez a kornyezo hasonlo kutyukkel
> kommunkalva. Grafot epit, uzen magarol, hogy a tobbiek is felvegyek
> a grafjukba. Ad-hoc, de fix telepitesu! Ez azert nem olyan gaz.
Bizonyos nagysag folott ez a rendszer garantaltan osszeomlik. Persze 
lehet fejleszteni, de ki fogja ezt megtenni (ingyen)? ...es addig is 
komoly munkaval kell beallitani a parametereket, hogy mukodjon.

>> ki adja nekik az igenyelt savszelessegu gerinchalozatot?
> Tenyleg kell par csatlakozasi pont a meglevo nethez - de azert
Ki fogja ezeket kifizetni? Ma van olyan, hogy ADSL-re EGYvalaki 
betarcsaz - de ha 125-en lognanak egy kapcsolaton, egyik sem tudna jol 
internetezni. Elobb-utobb a "gazda" megunna es lekapcsolna a tobbit 
(esetleg csak arra az idore, amig o internetezik - ha nem unja a 
kapcsolgatast - vagy prioritast allit maganak).

>> a forgalom novekedese eseten ki boviti a gerinchalozati kapacitast?
> Ne akarjunk rogton orokre szolo "szerkezetet" epiteni. Ha mindenkinek
> lesz _bongeszesre_ alkalmas (nem filmletoltes!) net es mobil, mondjuk
> 128kbps, ingyen, akkor raerunk az egeszet ujratervezni nagyobb savra.
> Okulva az elso hibaibol.
Ezt nehany ELSZANT ember egy nagyobb faluban vagy kisvarosban esetleg 
megoldhatja. Szigoruan nem szamolva a munkaja ertekevel - vagyis 
ingyenmunkaval es sajat penzbol beruhazva. Talan erdemes - lasd pl. a 
Fix.tv-t - de mar ok is reklamoznak, nem is keveset.
Szerintem az lenne belole, hogy ha valaki az eletet es egy komoly 
vagyont raszanna egy ilyen halozat letrehozasara, akkor szuletne egy 
ujabb mobil/internet szolgaltato - utana eldolne, hogy ez marad (de nem 
ingyenes! pl. reklamozni fog!) vagy ugyanugy penzes lesz, mint a tobbi. 
Lasd pl. a Linuxot: ahogy egyre jobb es egyre tobben hasznaljak, egyre 
tobb rajta a fizetos szolgaltatas is - elobb utobb a tobbseg fizetos 
lesz, bar valoszinuleg mindig olcsobb lesz, mint a tobbi - ha megmarad 
a filozofiaja.

>>... napi 24 oraban CD-ket toltenek le es fel.
> Limitalni kell a MB/nap forgalom erteket.
Ezt ki fogja megszervezni? Pont ez a lenyege az egesz halozatnak: ha 
valamerre elakad a kapcsolat, mas uton probalkozik. Ott pedig nem 
tudnak arrol, hogy neki mar kitelt a napi kerete...
Es ha megoldanak is: azonositot valt es mar lehet is folytatni a 
letoltest :-)

>>olcson adja az ADSL hozzaferest (havi 5000 forint ... 8 Mbit/sec),
Halozaton belul. Szo nincs rola, hogy ez lenne a letoltesi sebesseg.

> Sztem 800 Ft / 1Mbit/sec-re nagyobb igeny lenne, de mindegy.
Szerintem is, de egy igeny kielegitesehez altalaban ketten kellenek :-)

>>ADSL modemeket ingyen osztogatjak
>> tizmilliard dollar koruli adossagnal tartanak
> Erdekes. Lehet, hogy tul nagyok a halozat epites kiadasai...?
> Vagy telitodott a piac es mar mindenki elegedett a meglevo
> net hozzaferesevel vagy evekre lekotottek magukat?
...vagy az elofizetesi dijert "ingyen" telefonalhat a helyi korzetben 
es nem latja, miert kellene "ingyen" bazisallomast vennie, ami onala 
fogyasztja a delejt es ot sugarozza.

> De a lenyeg: egyik doboz sem emelne meg a kakaot anelkul,
> hogy ezt a kornyezeteben levo dobozokkal le ne kommunkalna' elobb.
Mindaddig, amig EGY!!!valaki meg nem buheralna a keszuleket.

> tobb kB-os memoriaszekrenyek. Azota a memora nem bonyolodott,
De igen! Gondolom, ezt viccnek szantad... vagy nem a szerkezetere, 
hanem a hasznalatara es a karbantartasi igenyre gondolsz. Ezekben 
viszont komoly es draga fejlesztes van, nem is keves! Es nezd meg a 
kulonbseget a regi es az uj memoriagyar kozott!!!

> hanem egyszerusodott. Ahogy me'g sok minden.
Attol, hogy Te nem latod, meg bonyolult. Mas kerdes, hogy MAS megoldja 
helyetted a problemakat.

>>Ezeket valakinek meg kell vasarolnia, es az a valaki nyereseget
>>remel a befektetett penzeert. Ez a nyamvadt kapitalizmus...
> Ezzel semmi baj. A felvazolt uj halozatban a profit a keszulekek
> eladasabol keletkezne. Aztan elapad a piac.
Gondolom, ezt is viccnek szantad. Ma a mobiltelefonokat altalaban 
messze aron alul adjak el, bizva a forgalombol szarmazo extraprofitban.
Ezek a keszulekek SOKKAL dragabbak lennenek ennel, ha a normal hasznon 
kivul meg a fejlesztest is ezen kene behozni.

Valamelyik elozo szamban mar irtam nehany hevenyeszett gazdasagi 
szamitast. Ebbol kiderult, hogy nekem semmilyen modon nem erne meg az 
"ingyen" telefon (minden szempontbol joval dragabb lenne, mint most + 
sugarozna es lophato is). Megprobalhatnad Te is, egy kicsit jobban 
kifejtve, hogy KINEK es MENNYI ido mulva erne meg es MEKKORA legyen egy 
ilyen halozat - figyelembe veve a beruhazast, az uzemeltetest, a 
biztonsagot es a szukseges munkat is - valamint azt is, hogy a 
mobilszolgaltatok nyilvan arat csokkentenenek es minden mast is 
megtennenek, hogy megbukjon ez a halozat!

u.i.: lehet, hogy mar csak ezert is megerne - vagy a 
decentralizaltsagbol eredo nagyobb mukodokepesseg miatt, ahogy irtad - 
de ez valakinek nagyon sok penzebe kerulne, amit soha nem kapna vissza.

Vegig maganvelemenyem :-()

> Adott egy fekete lyuk, melynek sugarara meroleges iranyban erkezik
> kisse az esemenyhorizont ala egy csaknem fenysebessegu reszecske, 
> mely gigaszi tomegu a  relativ mozgasa folytan. Mozgasi tomege
> sokszorta nagyobb a relative allo lyuk nyugalmi tomegenel.
Ehhez akkora energiara lenne szuksege, amely nagyobb, mint az adott 
fekete lyukban idaig meglevo energia. Ennek hatasara az a reszecske 
jobban gorbitene a teret, mint a lyuk. Ilyenforman visszavezettuk a 
kerdest arra, hogy mi tortenik ket fekete lyuk utkozesekor. Bar, ha egy 
reszecske alkotna egy lyukat, az eleg gyorsan elparologna...

> Minthogy elmelet szerint szabadulni nem tud a lyuktol,
> ezert irdatlan lendulete reven magaval kell vinnie azt, igaz ? 
Hogyne.

> Vajon ezutan a lyuk hullamos palyan halad-e, azaz lehet-e
> hogy haladasa kozben kering a benne levo irdatlan tomeg korul 
> melyrol feltetelezzuk, hogy utjarol leteriteni gyakorlatilag nem 
Kozos tomegkozeppont korul keringenek egy rovid ideig, de ez kivulrol 
nem sokat szamit - eltekintve a kozben folszabadulo hatalmas energiatol.

> lehet ?  (a piocakent raragadt fekete-lyuk nem sejtette,
> hogy egy legypiszok csapdaba kerul :)
A fekete lyuk maga semmivel nem nagyobb, mint a reszecske!

> Egy másik gondolatkiserlet: 2 ilyen reszecske eri el a
> lyukat, hasonlokeppen tangencialisan. A szingularis pontra nezve 
> szimmetrikusan futnak be, s ezek kicsivel az esemenyhorizont 
> sugaranak masfelszerese ala erkeznek.
Az ilyen reszecskek egymasra is igen drasztikusan hatnak! Az egesz 
rendszer hatalmas energia-kisugarzas kozben omlik ossze egyetlen 
pontba. Hogy milyen modon, az a pontos parameterektol fugg. Ha 
eltalaljak egymast, akkor rogton szetesnek, mint egy 
reszecskegyorsitoban, ha pedig nem, akkor mindenkinek megvaltozik a 
palyaja es - ha ez a hatas nem tepte szet oket - kesobb fognak utkozni.

> A lyuk marad a helyen, a reszecskek pedig nem veszitenek 
> sebessegukbol, s igy tomegukbol sem. (bar ebben
> bizonytalan vagyok, hiszen egymasrol nem tudhatnak
> a nagy tavolsaguk es elhanyagolhato nyugalmi tomeguk miatt,
Tessek??? Akarmekkora is a sebesseguk, az fenysebesseg alatt van. 
Amikor a tergorbulet eleri a masik reszecsket, az azonnal "megerzi" a 
masik hatasat. Legkesobb utkozes elott kozvetlenul, de ha netan 
keringenenek, akkor kozben is.

On Sunday 14 March 2004 23:13, via-nett wrote:
> Veletlenul bukkantam a beszelegetesre es mivel a talalmany
> megvalositasaban is aktivan reszet veszek es pontosan tudom miert
> szervezetem a sajtotajekozatatot, igy el kell mondanom minekinek, hogy
> nem a fej?gep indult be, fogalmma sincs s enkinek miert volt erre
> ugymond id? el?tt szukseg. Maradjunk annyiban, hogy kel lett, de
> termeszetesen a penz is szukseges a fejleszteshez. Udv:Attila

Maradjunk annyiban hogy ilyen semmitmondo valaszt adni, ilyen hanyag 
helyesirassal es ket honappal a beszelgetes utan (amit nyilvanvaloan nem 
vett eszre az iro), mindezt a megvalositasban aktivan resztvevo szemely 
billentyuzetebol es egy Tudomany nevu listan, valahogy nem noveli a 
talalmanyba vetett bizalmamat.

Talan ha elmondanad azt amirol fogalmunk sincs, eppen azert hogy legyen 
valami fogalmunk rola...

-- 
Udv, Sandor

On Sunday 14 March 2004 18:53, bencemiki wrote:
> Azt hiszem GSM-ben gondolkodsz. En inkabb WLANban.

Azon elgondolkoztal-e hogy az atlalad leirtak miert nem valtak meg valora, 
hiszen evek ota rendelkezesre all a megfelelo technologia (WiFi)?

Talan Leveleit Ujabban Ala Nem Iro Moderatorunk* ellenervei megiscsak 
erosebbeknek bizonyulnak a valosagban mint azt tiszta logikaval gondolna 
az ember... Ami egyebkent nagy kar, de ez van :-(

-- 
Udv, Sandor
* nem kritika, csak eppen gyorsan megneztem hogy mikent is idezzem a nevet, 
de nem volt alairas :-)

Kedves Hunor!

Azert gondoltam trefanak, mert olyan jellegu elemi hibakat irtal le, amik
legfeljebb trefas fejtorokban fordulnak elo.

Axiomak: mi masra epulhetne a matematika. Mi masra lehetne hivatkozni
matematikai kerdesekben?
Ha nem vagy elegedett valamely terulet axiomaival, alkothatsz sajat
axiomakat, felepithetsz egy sajat uj vilagot.

Mas kerdes, hogy elotte celszerubb lenne megismerni es megerteni a meglevo
halmazelmelet, szamossag stb. alapfogalmait. Azok a "bizonyitasok" amiket
leirtal egyszeruen hibasak. Ez nem tudomanytortenet (amihez nem ertek), nem
matematikai felfogas, nem axiomak kerdese. Rossz, hibas, ennyi.

Udv,