A napokban nezegettem reg elavult ujsagaimat, es feltunt, hogy tobb 
olyan keppel is talalkoztam (pl. India), ahol az orszag vezeto 
szemelyisege nyugodtan setalgat a fold alatti kiserleti atomrobbantas 
utan maradt kraterben.

Mivel nem vagyok teljesen tisztaban az ott alkalmazott folyamatokkal, 
nem igazan tudom elkepzelni, hogy ez miert nem karos, es miert volt 
karos pl. Csernobil kozeleben dolgozni mielott a szarkofagot emeltek 
volna. 


Masik, kapcsolt tema: a katasztrofa utan a vandorlo radioaktiv felho 
Grenoble kornyekere is elert, sot a Vercors hegysegben az eso miatt 
allitolag jelentos szennyezodes keletkezett.
Azon gondolkodom, hogy relative sok gyer hajzatu not latok, hogy ez 
lehet-e ennek a balesetnek a kovetkezmenye, vagy egyszeruen a varosi 
szennyezodesek es a stressz az oka.


El tudnatok meselni alapszinten, hogy mi a helyzet?

Udvozlettel,

Olah Sanyi

>  wrote:
>> Miert van az, hogy  a bolygok gomb alakuak? Miert kotelezoen 
>> folyekony
>
> Newtoni magyarazat:
> Mert a gravitacios ero szukebb ertelemben centralszimmetrikus.


Kedves Imre, 

Koszi a valaszt, de eddig meg en is eljutottam. A lenyeg a kovetkezo 
mondat volt, amit az idezetedben felbevagtal.
Ha ugyanis a keletkezesukkor szilardak lettek volna, akkor nem lennenek 
ennyire gombhoz hasonlito alakuak, ugy gondolom.

Udv,

Olah Sanyi

T. Tudosok!

Sajnos sokkal gyorsabban merulnek fel a kerdesek bennem a terelmelettel
kapcsolatban, mint ahogy valaszt kaphatnek rajuk. Egy regebbi nyitott
kerdesre ternek vissza, mikozben ujabb kerdesekkel halmozlak el
benneteket.

Korabban felvetettem, hogy az elektromagneses ternek a gravitacional is
jobban kell gorbitenie a teret, mivel ezzel a feltetelezzessel
magyarazatot nyernenk a fenysebesseg csokkenesere az atlatszo
anyagokban, vagy arra a furcsasagra, hogy a fenysebessegu foton
egyreszrol atomnyi atmeroju teruleten tud elnyelodni, es keletkezni,
masreszrol ezzel ellentetesen a terjedese kozben nagy terbeli
kiterjedesu akadalyokon interferenciajelensegeket produkal, jolehet a
fenysebeseget mindekozben nem lepi tul. Az atomokban levo nagyszamu
toltott reszecske miatt az anyagok, es a beloluk felepitett akadalyok
(lencsek, resek, racsok) altal letrehozott inhomogen gorbitett ter oka
lehet annak, hogy a terben halado tetszoleges reszecske, vagy sugarzas
ugy valtoztassa meg palyalyat, hogy az az interferencia kiserletek
eredmenyet produkalja. Az ellentetes toltesek kiegyenlitik egymas
hatasat, igy a ter gorbitese csak a testekben, vagy azok kozvetlen
kozeleben jelentos. A gravitacios erohatas, es az elektromagneses
erohatas viszonya a klasszikus vonzasi torvenyek alapjan 10^40
nagysagrendu elterest mutat az elektromos erok javara. Igy a ter
gorbites mertekerol nem kell talalgatni. Bar ImRe irta errol: "Viszont,
ha a tomegben rejlo energiat nezed (E=mc^2), akkor mar nem ilyen jo az
arany.  Az energia-impulzus tenzorba viszont ez kerul." Ez az erv
viszont nem all meg, mivel az osszehasonlitashoz hasonlo viszonyitasi
alapra lenne szukseg. Az erotorvenyek tavolsagfuggese jo viszonyitasi
alap, mindketto kozvetlenul merheto azonos szituacio. Az energianal
nincs ilyen lehetosegunk az osszehasonlitasra. Nem tudjuk, hogy a
reszecskek energiajanak forrasa mennyiben gravitacios, es mennyiben
elektromos jellegu. Mindket erotorvenynel arra az elmelettel ossze nem
egyesztetheto eredmenyre jutunk, hogy a pontszeru toltes, vagy tomeg
energiaja vegtelen, ami azonnal kiderul, hogyha ket pontszeru tomeget,
vagy toltest vegtelenul kozel helyezunk egymashoz. Ugyancsak
lehetetlenne teszi az osszehasonlitast a toltesmegmaradas torvenye. Ha a
toltes megszunhetne, vagy keletkezhetne, akkor meg tudnank merni az
ehhez szukseges energiat. De a tolteseknel csak a toltesek
semlegesitesevel talalkoztunk (pl. a elektron+proton->neutron eseteben),
amikor is az elektromos erok kotesi energiaja merheto tomegkent
jelentkezik. Ez pedig inkabb azt latszik alatamasztani, hogy az mc^2
energa eseteben nem szabad csak a tomeget keresni az okok kozott. Az is
neheziti az osszehasonlitast, hogy a toltest es tomeget nem tudjuk
szetvalasztani tomeg nelkuli toltesre es toltes nelkuli tomegre. Sot
idokozben az a kerdes is felmerult bennem, hogy vajon a gravitacio, vagy
tomeg valos fogalmakat takar-e, vagy csak esetleg az elektromos erok
specialis megnyilvanulasaval allunk szemben? Hiszen az anyagi reszecskek
(itt csak a regebben felfedezett reszecskekrol tudok nemikeppen erdemben
szolni) mindegyikehez rendelhetunk toltest, vagy egy semlegesitett
toltespart. Ezert ha akarjuk, megtehetjuk, hogy az erok okozojakent
csak, es kizarolag az elektromagneses eroket nevezzuk. A bizonyitasom
nem lesz tul meggyozo, de mint szoktak mondani: van benne valami.
Nyuljunk vissza tanulmanyainkban az elektromos, es a magneses
dipolusoknal tanultakhoz. Azt latjuk, hogy ezek a dipolusok azon kivul,
hogy forgatonyomatekot gyakorolnak mas dipolusokra, inhomogen
eroterekben gyorsito erok is hatnak rajuk. A dipolusok kozott fellepo
vonzo erok tavolsagfuggese a klasszikus erotorvenyeknek megfelelo,
vagyis a tavolsag negyzetevel forditottan aranyos. A konkret ero
nagysaga a dipolusok belso elrendezesetol fugg, de mindenkeppen sok
nagysagrenddel kisebb, mint mondjuk a nem semlegesitett toltesek ereje.
Eppenseggel feltetelezhetjuk a gravitaconak megfelelo 10^40
nagysagrendet. Ebbol pedig eljuthatunk arra a kovetkeztetesre, hogy amit
eddig gravitacionak hittunk, az valojaban elektromagneses jellegu ero.
Persze a dipolusoknal fellepo masik tulajdonsagot, vagyis a
forgatonyomatekot nem tudom ilyen egyszeruen megmagyarazni, igy a kerdes
szamomra meg nagyon nyitott. De azert jo elmelkedest kivanok nektek is.
Hatha valaki elobb tud valaszolni kerdeseimre, mint ahogy esetleg magam
jovok ra a valaszra.

Udv: Takacs Feri

> Ez mar eleg tudomanyos. De mi az a redoxpotencial?

A vörös ökör nemzőképessége. :) Ez teljesen rokon a Green-Wine-Salt nevu
étellel, amit az a butuska angol vendeg sehogyan sem akart megerteni,
pedig a Balaton-parti pincer olyan lelkesen magyarazta neki :))))))))

A teljesen elavult, imperialista altudomanynak minosulo kémia (modernebb
neven alkimia) szerint a redoxpotencial egy anyag azon kepessegenek a
meroszama, hogy mennyire kepes oxidalni vagy redukalni mas anyagokat.
Ettol mukodik a laposelem (tovabba a ceruzaelem is, nem beszelve az
egyeb elemekrol mint AA, AAA, fotoelem, gombelem, stb.), ettol
rozsdasodik (oxidalodik) a vas, oxidalodna az aluminium is, de az jol
atveri a vegyeszt, mert az oxidja jo kemeny es egyenletes, megvedi a
femet a tovabbi levegotol es viztol. Amennyiben bovebb informaciokat
szeretnel a vörös ökör-röl, szivesen leasok a kemiakonyveimbe es
megprobalom erthetoen interpretalni a dolgot, csak jelezd.

Ennyit a fjordokrol.

Istvan

Laci:
> P.S: Egy cukros ismerosom meselte egyszer: a barna es koszos cukorlehez
> oltott meszet kevernek, majd alulrol finoman CO2-t buborekoltatnak at ezen
> a suru es forro katymaszon. Egy eleg szuk pH tartomanyban pont olyan apro
> meszko kristalykak keletkeznek, amik magukba zarjak a cukoroldatban levo
> nemcukor szennyezodeseket, majd, leven maguk is oldhatatlanok, leulepszenek
> vagy egy szuron kivalnak.

Folytatas: az igy kivalt mesziszapot a folyoba engedve az also szakaszon a
nepesseg halhusellatasa ugrasszeruen javul (egy rovid idore :-(

Janos

>> Hogyan keletkezhetett a ter es az ido az osrobbanaskor? Mi robbant, az
>> anyag? Ter nelkul? Akkor hol? Es ido nelkul? Akkor milyen
>> egymasutanisagban? Az mar akkor ido, vagy inkabb egy "kezdeti ido", az ido
>> "ose"?
>
> Ez itten egy filozofiai problema.  Ott, ahol nincs semmi, van-e ertelme
> terrol beszelni?  Ott, ahol nem valtozik semmi, van-e ertelme idorol
> beszelni?  Szerintem mindket kerdesre nem a valasz.  Igy, amig nem volt
> semmi, addig nem volt se ido, se ter.

Azert erre megsem olyan egyszeru a valasz.Kepzeljuk el a kovetkezot:
Keszitunk egy olyan tartalyt, melybe semmi sem hatolhat be, es teljes a vakum.
Meg elektromagneses sugarzas sem kepes behatolni.
(Persze mindezt gondolatban, hiszen nem kivitelezheto).
Nos a tartaly belsejeben megszunne a ter ? Benne nem mulna az ido ?
Keptelenseg.
Tudom, hogy ez ma eretnekseg, megis ugy latom, arnyaltabban kene fogalmazni.
Anyag nelkul nem tudhatnank (!) arrol, hogy van ter es ido.
Inkabb igy mondanam.

(Olyan viszont sosem volt, hogy nem volt semmi. Hiszen a "semmi" nem
letezhet !)

                            Molnar Gyorgy