Sziasztok en meg csak most kapcsolodok be a tudomany irasaba, es
lenne nehany kerdesem:
Olvastam egy konyvbe hogy letezik olyan vilagnezet, ami szerint a 
vilagegyetem folyamatosan tagul es uj anyagi testek lepnek be a 
vilagegyetembe ami altal novekednek a reszecskekre hato microhatasok 
(pl. Coulomb ero stb.) ami miatt viszont tomeguk is valtozik, tehat
elkepzelehto, hogy az amit mi most 1Kg nak merunk az regen sokkal 
kevesebb volt. Tudom jon az hogy ezt kimertunk volna mar regen, de
ha minden anyagnak ugyan olyan mertekben no meg a tomege akkor a 
hatast talan soha nem fogjuk tudni kimutatni.

A masik kerdesem feltetelzik, hogy a gravitaciot is reszecskek 
kozvetitik ha ez igaz akkor a fekete lyukak rengeteg energiat 
bocsajtanaki ki ami a tomeguk rovasara megy, legalabbis szerintem

mara ennyi 

  sziasztok

Hali !

Eredetileg nem kivantam belekeveredni, de ki kell adnom magambol.
Elso meglatasom szerint a penzehsegre es az egyre novekvo technikai
hajszara tudom visszavezetni a vita fennmaradasat, az ellenzotabor ervei &
bizonyitekai pedig tobbnyire az emberi gyengesegnek, a megbocsajtasnak
tulajdonithato.
Megprobalok pro-kontra "tudomanyos" :) erveket felsorakoztatni, kerdeseket
felvetni. Nagyon kivancsi lennek az eredmenyre, de mint elhangzott mindenki
hisz vmely oldalon /en is/, am remenyeim szerint a meglevo IQ-nkat fel
tudnank hasznalni a magunk asta verembol valo kiugrashoz. Arra, hogy hova
ugorjunk, szerintem 1ertelmu : az eletbe, a termeszetbe, mert meg kell
mutatnunk vilagunkat, tovabb kell adnunk ismereteinket gyermekeinknek, hogy
kiprobalhassak mily szep is /lehetne !/ ez az egesz & lehetoseget adva
megteremtesehez.../hiszek a mesekben/

Mi az erdeke, miert folyik a kuzdelem :
engedelyezo tabor : 
 - a csaladi elet tervezesi lehetosegenek finomitasa
 - a nemi elet "veletlen" :) esemenyeitol valo esetleges felelem, teher
   alol felmentes
 - pszichologiai segelynyujtas lehetosege
 - tarsadalom : - nepessegszabalyozas lehetosege
okozatai:
 - remelem nem az "egyeduralomra" tores, klonozassal pl....
 - csokkent ertelmi kepesseguek, megszallottak : ez sajnos lehetoseg lenne
   onmaguk vagy masok tonkretetelere, szerintuk az okozott bun
   csokkentheto altala

elenzo tabor ervei:
 - a termeszet rendjenek felrugasa
 - a kereskedelem esetleg csokkenne, es megint csak a penzehseg
 - vagy az egeszet azert ellenzik, mert szeretik magukat hangoztatni,
   nemtorodve semmivel / senkivel
( ha elfogadott, hogy a csaladi ugyekbe meg a hatosagok is ritkan
  avatkozhatnak, akkor masok sem szabhatjak   meg, hogy : neked nem
  szabad, ejnye-bejnye ! ezert az ilyen ervek kilove )
okozatai:
 - a nepesseg ertelmi, testi v. fizikai & erzelmi fejlettsege elmaradotta
valik
(  eldurvultsag, elvadultsag az elkovetkezendo nemzedekben )
 - a tarsadalmi retegek jobb szelektalodasa, nagyobb kulonbsegek
   letrejotte, novekvo lecsuszasi eselyek

( mivel ezeket mar tapasztalom /persze nemcsak pont az abortusz miatt/
surgosen megallapodasokat kellene kotnie az embereknek !!! a sajat
allaspontom
pedig asszem latszik : ha lenne pisztolyom, lelonem a gyermektelen, hitbol
ellenzoket...:) )

Vegul pedig megemlitem, hogy az ember MINDENT kepes megbocsajtani idovel,
meg azt is, ha tonkreteszik az eletet !, az ellenzo tabor sikereit eddig
ennek tudom be. A gyermek megszuletese utan barmin is ment / megy keresztul
a csalad, barmilyen hatranyokat szenved, azt elobb-utobb megbocsajtja, SOT
meg orul is, hogy a "helyes utra" teritettek. Igy a vegen nemsokan kepesek
elszigetelten gondolkodni, foleg mondvan : ugysem lett volna ido
tervezgetni...ami megintcsak igaz, de ennek miertje mar melyebb tarsadalmi
kerdes...

Vegul is el kene donteni, mit is akarunk, de nem az "erosebb nyer" formaban
szavazassal, hanem altalanosan, mindenk_ szamara_biztositva_ a
lehetoseget !

Varom a reagalasokat. (anyazasokat maganba :) )

				Jo szorakozast !
					Gusi

Kedves Zoli !

Azt irtad:
>Ha c allando, akkor a gorbult ter okozta fenyelhajlas nem
>toresmutatoval - azaz terjedesi sebesseggel osszefuggesbe hozhato
>optikai jelenseg, hanem az adott kornyezetben
>maganak a vilagnak a _deformaciojakent_ kell tekintenunk.
Ugy tunik, nincs mas valasztasunk.
A gorbult teridoben is talalhatok lokalis inerciarendszerek
a terido egyes pontjaihoz, ezek a szabadon "eso" testekhez
rogzitett vonatkozasi rendszerek. Ezekben a specialis relativitas-
elmelet torvenyei ervenyesek, tehat ervenyes a fenysebesseg
allandosaga is. Igy pl. a fekete lyukba eso megfigyelo az
esemenyhorizonton is, sot az alatt is c-nek merne a feny
sebesseget. A szingularitashoz kozeledve azonban az inercia-
rendszernek elfogadhato vonatkozasi rendszer maximalis merete
az elemi reszek merete ala csokken, a meres ott - finoman szolva
- gyakorlati akadalyokba utkozne, azaz a meroeszkozt is, a
megfigyelot is szettepnek az arapalyerok. De elmeletben
az infinitezimalis tavolsagmeres mindenhol elkepzelheto
(kiveve magat a szingularitast). Azt pedig ugy vegezzuk,
hogy fenyjelet bocsatunk ki a merendo tavolsagban levo
targyhoz, detektaljuk a visszaverodo fenyjelet, es merjuk
a kuldes es a visszerkezes kozti idot. A fenyjel vilagvonalanak
hossza nulla, ezert ds^2=g(i,j)dx^idx^j=0. Ebbol megkaphato
a terbeli dl tavolsagelem a metrika fuggvenyeben, ezt
"mar csak" integralni kell, hogy megkapjuk a tavolsagot.
Azonban ha a g(i,k) fugg az idotol - es altalaban ez a helyzet -
a dl szerinti integralasnak nincs ertelme, az integral erteke
fugg attol, hogy milyen vilagvonal menten integralunk.
(Tehat hiaba azonos a terbeli utvonal, ha mas utemben
haladok rajta vegig: "alattam" a metrika menet kozben
valtozik.) Az altalanos relativitaselmeletben altalaban
ertelmetlen a ket test kozotti hatarozott tavolsag fogalma,
csak infinitezimalis tavolsagrol beszelhetunk.

Mindez reszletesen, kepletekkel:
Landau II (Klasszikus eroterek),
84. fejezete: Tavolsagok es idotartamok
303-308 ol.

Udv: Kalman

Figyelem, a cikk tartalmazza a megoldast!

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

 wrote:

> Van egy jo nagy tengerunk, rajta egy motorcsonakos ember az idealisan suru
> kod kellos kozepen 64 km-re elegendo uzemanyaggal - 10 km-re az egyenes
> parttol /ezt tudja/. A partot csak akkor veszi eszre, ha mar nekiment.
> Milyen utvonalon kell mennie, ha biztosan ki akar erni.

Elindul egy iranyba. Megy 11.547 km-ert. Utana balrafordul 60 fokot es
megy 5.773 kmert. Ezzel belesimult az eredeti pozicioja korul huzott 10
km-es sugaru korbe. Utana leir szinten balfele egy 10 km sugaru, 210
fokos korivet. Ezutan megszunik kanyarogni, folytatja egyenesen es
maximum 10 km utan partot er. (a megoldas mukodik persze jobbra is).

Az utvonal maximalis hossza 63.9724 km, tehat meg marad egy par csepp
benzin hogy oromtuzet rakjon (ne felejsuk el hogy a kodtol nedves fat
benzin nelkul nem tudna meggyujtani) es igy megkoszonje az
{evolucionak|teremtonek} hogy nem felejtette el hogy mennyi is az ArcCos
derivaltja (vagy volt nala egy kodben is mukodo zsebszamologep) es ki
tudta szamolni az
x + sqrt(x^2-100) + 20Pi(3/4 - arccos(10/x)) + 10 fuggveny helyi
minimumat...

Abra kell? :)

Es ki talalt egyszerubb megoldast?

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
tisztasoktol mentes, aljnovenyzettel surun benott erdot. Valahol
allsz ebben az erdoben. Adjatok meg olyan utvonalat, amit bejarva
a leheto legrovidebb tavot megteve biztosan kiersz az erdobol!
Udv///Meszaros Laci

Szevasztok!

Valkai Sandor:
> Olvastam az atomelems irast, elegge fantasztikusnak tunik.

Nekem nem annyira, csak ketlem, hogy kis meretekben elegendo energiat
szolgaltat. Bar a fene tudja, ha a kis teljesitmeny eleg, akkor az az
elonye, hogy rendkivul sokaig birja, az izotop felezesi idejetol
fuggoen. Viszont a felvezeto 'rongalodik' a dozistol, az is
befolyasolhatja az elettartamat.

> Csak arra lennek kivancsi, hogy jut vissza az menku sok keltett elektron
> a felvezetobe. Kulonben eleg gyorsan leall a dolog, hisz a maradek
> felvezeto egyre inkabb pozitiv lesz es egyre nehezebben valik meg az
> elektronoktol. Ezert nem nagyon lehet piezo-elemet se csinalni :)

Kb. ugyanugy, mint egy napelemben... a 'sugarzas' ott is csak
tolteshordozo-parokat general...

> Mellesleg, ha jol tudom, a fotoelektronsokszorozokban olyan 1000x tobb
> elektron jon ki az utkozesek utan. Szoval az a 200 ezer elegge sok, meg
> akkor is, ha itt a becsapodo elektronok sokkal gyorsabbak es nem is
> fontos, hogy a kijovo elektronok szama aranyos legyen a bejovoekevel.

Szerintem nem sok, mert a felvezetokben a tolteshordozo-generalasra
viszonylag kis energia is eleg, igy egy nagy energiaju reszecske kepes
lehet ekkora 'sokszorozast' elerni.
Az egy reszecske altal keltett elektronok szama nem mindig energiatol
fugg, pl. a hozzam kozelallo detektorok a toltes nagysagara erzekenyek
(a kimeno aramimpulzus nagysaga a reszecske toltesenek negyzetevel
aranyos!).

A ma hasznalatos fotoelektronsokszorozok 'szorzasa' meg mar joval
nagyobb, 10^6 koruli ertek.

> Mindemellett kivancsi lennek, hogy mukodnek az urszondakban hasznalatos
> nuklearais energiacellak. 

Erre en is... De valoszinuleg nem felvezeto az energiaatalakito elem.

> Emlekszem kicsi koromban volt egy nagy balhe, mert a Skylab nevu szonda
> visszapottyant a foldre es szetszorodtak az energiaforrasanak futoelemei,
> tan valahol Kanadaban.

Tudtommal egy ruszki kemmuhold volt.
Azota betiltottak a foldkoruli palyakon az izotopos energiaforrasokat...
Urallomason mar csak a rajta tartozkodo emberek miatt sem celszeru ilyet
hasznalni, mert hasznalhato teljesitmeny eleresehez nagyon sok izotop
kell (halvany emlekem: a Voyagerek generatorai olyan kW koruli
teljesitmenyuek voltak, es par 10 kilo tomeguek).
Kemmuholdra viszont azert kellettek az ilyen generatorok, mert annyira
alacsony palyan repkedtek, hogy a napelemtablak (amibol szinten sok
kell) miatt tul nagy lett volna a legkori fekezodes.

Jano:
> De bizony, van ilyen, csak manapsag nem atomelemnek nevezik, hanem
> peldaul radioizotopos generatornak, vagy valami hasonlo neven. A
> bomlasbol szarmazo elektronok altal szalliott energiat felvezeto alapu
> termoelemek segitsegevel alakitjak villamos energiava. Muholdakon,
> urszondakon eloszeretettel alkalmazzak, mivel egyszeru szerkezetuk miatt
> gyakorlatilag nem tudnak elromlani, ugyanakkor kis tomegukhoz kepest
> teljesitmenyuk viszonylag nagy.

Akkor lehet, hogy megis felvezeto a konverter?

Azert annyira nem 'eloszeretettel', mert Fold korul tilos, kinos a
kezelese a sugarzasa miatt (irgalmatlan mennyisegu biztonsagi
rendszbalynk kell megfelelni, nemcsak ezeknek, hanem minden urbe kerulo
eszkoznek), es amugy is piszok draga. Igy csak ott johetnek szoba, ahol
nincs eleg napfeny a napelemes megoldashoz (kulso bolygokhoz indulo
szondak).

Janos:
> Igen. Vegyel nagyfeszultsegu diodat, abban van egy eleg nagy terfogatu
> adalekolatlan reteg. Feszitsd elo zaroiranyban, es merd az aramot. Ez
> aranyos lesz a diodat ero sugarzassal.

Pontosan.
Megkerdeztem egy fizikus kollegamat, aki szinte csak ezekkel
foglalkozik. Szerinte azok a felvezetok a jok erre a celra, amik nem tul
erosen adalekoltak, igy kicsi a szivargasi ('sotet-') aramuk, illetve
kis zarofeszultseg is kiuriti oket. Valoszinuleg a legtobb fotodioda
alkalmas erre, vegul is azok is 'reszecskedetektorok', fotonra
kihegyezve.

Apropo foton: nem mindegy a foton energiaja, mert ha tul nagy (pl.
rontgen, gamma), akkor kicsi az eselye, hogy abban a pici darab
sziliciumban elnyelodik. Ezert az egyik projektunkben, ahol
rontgenkamerat tervezunk szilicium detektorral, ugy vannak a 'chipek'
elhelyezve, hogy a foton a lemez elen csapodik be, es kb. 5 centimetert
haladhat az anyagban, es igy is kb. csak 50% az eselye, hogy megfogjuk.

> A profi megoldasokban a detektalasi funkciokra kihegyezett konstrukciot
> hasznalnak, ehhez nem igazan ertek.

En sem ismerem az osszes lehetoseget (reszecskefajtak, energiara,
toltesre valo erzekenyseg), de ezek a 'vertex-detektorok' felelmetesek,
marmint a kiszolgalo elektronika tekinteteben... Egy korabbi
kiserletunkben kb. 1500 darab, 4x6 centis detektor masodpercenkent
1-2000 reszecsket felfogva, a toltes- es pozicioadatokat betomoritve
(becslesem szerint kb. 200 processzor ragta az adatokat) generalt 1
megabit/sec adatmennyiseget... Es ez csak egy 'zsebmikroszkop' volt
azokhoz a szornyetegekhez kepest, amik a CERN-ben epulnek, ugyanezen
technologiat alkalmazva.

Udv,
Sanyi

Hali!

Hoi:
> Az a helyzet, hogy most mar csak ket giroszkopja megy. Egy giroszkoppal a
> muhold mar iranyithatatlan. Vagyis bizonyos ido mulva lepottyanna
> valahova. A NASA nem vallalja a kockazatot, hogy lakott teruletre esik,
> ezert inkabb iden juniusban leiranyitjat a Csendes-oceanba.
> (szep tuzijatek lesz, habar eleg draga)

A giroszkopnak nincs koze a lepottyanashoz... legalabbis nem igy.

Egy muhold, aminek uzemszeruen nem mennek a raketamotorjai, nem kell
'iranyitani', hogy palyan maradjon. A giroszkopok a fedelzeti muszerek,
antennak iranyanak 'becelzasahoz' kellenek (na jo, ha eppen raketazni
kell, akkor a motorokehoz is). Azaz a muhold ezek segitsevel
'folgolodik', de csak ezzel a palyat nem lehet megvaltoztatni.

Viszont le fog pottyanni, az nem kerdeses, mert gondolom eleg alacsony
palyan van (a nagy tomege miatt nem celszeru tul magasra tenni), es
szinten a merete miatt nem tud teljesen elegni a legkorben. Azert kell
addig szandekosan lepottyantani, amig 'forgolodni tud', mert ha mar
nincs 'attitude control', akkor nemcsak a raketakkal nem lehet a kivant
iranyba elmozditani, hanem esetleg a kommunikaciot is elveszthetjuk
vele.

Egy magas palyas muhold, ha nincs veszelyesebb palyamodosito tenyezo
(a'la Oscar-13), akkor meg doglott allapotban is sok tizezer evig palyan
maradhat.

En jobban orulok az olyan draga tuzijateknak, amit egy kioregedett,
eredeti terveit jocskan tulteljesito muhold produkal, mint annak, ami
start kozben csinalja... na az az igazan draga...

(harom jo peldam van, azonos (magas elliptikus) palyara szant, kb.
azonos felepitesu muholddal:
Phase 3-A: nem sikerult a start
Phase 3-B (Oscar-10): 17 eve fent van, elektronikaja joreszt doglott, de
lejonni nem akar
Phase 3-C (Oscar-13): 8 ev utan pottyant le, elore nem sejtett
palyavaltozas miatt
Phase 3-D: remeljuk juliusban startol... drukkolunk neki!
ja, ez mar 4...)

Udv,
Sanyi

Tema: keselyu hirado

Kedves hozzaszolok es erdeklodok!

Tobb helyen kerestem leirast a keselyu viselkedesenek reszleteirol, de
ezidaig sikertelenul. Most rabukkantam egy kicsit reszletesebb leirasra, ami
legalabb magat a jelenseget tisztazza. Csanyi Vilmos: Az allatok tanulasa a
termeszetben c. konyveben ir a nagyobb madarak tojasait kovekkel feltoro
keselyurol. Idezem szo szerint:

"Azt gondolhatnank, hogy ez aztan igazan olyan "mesterseg", amit csak a
szuloktol lehet eltanulni. A szuleiktol elkulonitve folnevelt keselyuket
megfigyelve azonban bizonyitani lehet, hogy ez nem igy van. A fiatal keselyu
rendkivuli modon vonzodik a tojasokhoz, ha tojasokat talal, izgatott lesz,
csipkedi, lokdosi oket. A nagyobb tojasok feltoresere azonban gyenge a
csore. A tojasok megpillantasakor egy masik, a kisebb-nagyobb kovek,
szikladarabok iranti vonzalom is feltamad benne. Amint egy kovet megpillant,
azonnal felkapja, es dobalni kezdi. A kovekhez valo vonzodasat mindig a
tojas megpillantasa valtja ki, es felvaltva babralja a tojast es dobalja a
koveket. Arrol azonban szo sincs, hogy rogton felismerne a kodobalas es a
tojas feltorese kozotti ok-okozati kapcsolatot. A koveket sokszor eppen
ellenkezo iranyba dobalja, mint amerre a tojas van. A tojas latvanya tehat
csupan aktival egy viselkedesmintazatot. Viszont, ha a veletlenul eldobott
ko nehanyszor eltori a tojast, a keselyu egyre pontosabban dob, viselkedese
egyre celiranyosabba valik. A felnott keselyuk mar mind nagyon hatarozott
mozdulatokkal, a tojast celozva dobaljak a koveket, es technikajuk nagyon is
eredmenyes. A celtudatos kodobalas tehat kondicionalas, tanulas eredmenye. A
genetikai memoria tartalma csupan annyi, hogy "ha sima feluletu, tojas alaku
targyat latsz, dobalj koveket"."

A konyv elegansan nem ejt szot a viselkedes oroklott reszenek keletkezesi
modjarol. A temaval kapcsolatos kerdesunk tehat pontositva igy fogalmazhato
meg: *honnan ered a dogkeselyu azon oroklott kepessege, hogy sima feluletu,
tojas alaku targyak lattan izgalomba jon, es koveket kezd keresni ill.
dobalni?* Nyilvanvaloan a viselkedesnek ezt az oroklott reszet rendkivul
osszetett genetikai kod iranyitja, ennek keletkezesi modja a kerdesunk
targya.

Udvozlettel:
Isvara

kedves Peter!

bar, mi egyaltalan nem vagyunk kulonbozo velemenyen,e s nem vitatkozunk,
emgis Neked cimzem a levelet.

azok a gondolatok, amiket felvetettel, szerintem jo gondolatok, csak felek,
hogy tul pongyolak ahhoz, hogy hatasosak lennenek. inkabb olyan kerdeseket
tennek fel:

1) ervenyes elv-e a tudomanyban, illetve altalaban a megismeresben az, hogy
egy elmelet ne csak magyarazat legyen, illetve fuggetlenul ellenorizheto
legyen.

2) ervenyes elv-e a megismeresben, hogy egy magyarazat valami magyarazandot
strukturalisan egyszerubb entitasokra vezesse vissza, hogy a magyarazatot
lentrol felfele valositsa meg, vagy megengedheto-e a jelensegek egy
lebonthatatlan, bonyolult, megismerhetetlen, entitassal valo magyarazata?
megengedheto-e az effajta "cimkezes"?

3) ervenyes-e a megismeresben, hogy magyarazatkent olyan univerzalis
allitasokat szeretnenk, amiknek tovabbi magyarazatara nincs szukseg?
ervenyes-e az axiomatizmus, van-e ertelmes dolog az axiomatizmuson tul?
akarunk-e vegtelen regressziot, es ha nem, akkor hol alljunk meg?

4) ervenyes-e a megismeresre az, hogy a jo magyarazat az, ami keves
axiomaval, osszefuggo modon bontakoztatja ki a magyarazatot? van-e ertelme
egy tovabbi mogottes axiomanak, ha az nem egyszerusiti az axiomarendszert?
ervenyes-e az Occham borotvaja?

5) vegezetul az, amit a kreacionista magyarazatok megletenek magyarazataul,
tehat a pszichologiai okokrol irtal, azzal egyetertek. valoban, a
kreacionista magyarazatok szerintem nem megfelelo racionalis magyarazatok,
viszont nagyon jo a pszichologiai hatasuk, ez indokolja nepszeruseguket.

math

Kedves M.Gy.!

>Ugy ertelmezem az elhangzottakbol, hogy T=0 idopontban vagy nem letezett a
>Vilag, vagy mivel ez lehetetlen nem letezett T=0 csak minden hataron tul
>megkozelitheto. Matematikailag ez vilagos. De mit jelent ez fizikai, ill
>filozofiai ertelemben?

Szerintem semmikeppen nem azt, amirol te irsz, sot, szerintem nincs ezzel
semmi problema. Egesz egyszeruen a vilagegyetem terideje az ido dimenzioban
nyilt vegu. Azt hiszem, hogy a vegtelen idodimenzioval nincs semmi gondod,
nem kerdezed meg, hogy de mi is van a T=-vegtelen idopontban. Most kepzeld
el a ]0,x[] x=veges vagy vegtelen balrol nyilt, jobbrol zart vagy nyilt
intevallumot. Tegyuk fel, hog yilyen a vilag. Ez azt jelenti, hogy nincs
ertelme a T=0 idorol beszelni. barmilyen T>0 idonek van ertelme, mindegyik
idopont elott volt egy masik idopont, az oksag elv sertetlen, nincs
mozdulatalan mozgato, nincs elso ok. Az egesz pont ugyanolyan kerek es szep,
mint a ]-vegtelen,x[] idointevallom, csak eppenmertekben veges. Na bumm.
Ebben az esetben nincs ertelme keletkezest, teremtest firtatni, mert nincs
ertelme. A vilagnak nincs kezdete, "mindig" is volt. de ez a "mindig"
topologiai es nem mertekelmeleti mindig.

Azt hiszem, ez a hipotezis az istenkerdest is rovidre zarja.:)

math

Kedves Pista!

Kosz, hogy rolam nevezel el egy paradoxont, engemmeglep, hogy eddig senki
nem vette eszre. Csak megkerdezte ezt mar valaki, nem?:)

Viszont a valaszt nemtartom kielegitonek. Emlegetsz egy Schwarzschild
sugarat, ami ha az, amirol en olvasgattam, akkor a kovetkezoek igazak:

1) ha egy anyagmennyiseg a S. sugaron belulre zsugorodik, akkor mai tudasunk
szerint fekete lyukka roskad, es megallithatatlanul szingularitassa roppan
ossze, azon tul is egyre inkabb osszeroskad.

2) ekkor az esemenyhorizonton belulrol kivulre nem juthat ki anyag, meg a
feny sem (esetleg a  gravitron igen? (masik paradoxon :) ) tehat az
esemenyhorizonton belul a szokesi sebesseg vegtelen.

namost kezenfekvo, hogy ha a Vilagegyetem hatarertekben visszafele
szingularis, akkor valamely korai T idoben a sajat S. sugaran belul volt,
tehat fekete lyuk volt. ennek ellenere nem osszeroskadt, hanem kitagult,
sot, lehetseges, hogy az esemenyhorizontjan belulrol ki lehet jutni.

a nyilt es zart unvirzum alternativajarol eddig is tudtam, amennyiben az
Univerzum zart, az feloldja a 2)-es porblemat, hiszen akkor az
esemenyhorizont valahol kint van, es valobannem szokik ki semmi. viszont az
1)-es problema nincs megoldva. hogyan tagulhat valami, ami fekete lyuk
(volt)?

math

 [Germany] ro'tta:

>Hogyan lehetne meghatarozni, hogy melyik a legnagyobb terfogatu prizma
>amelyik belefer a goembbe.

?????? prizma????  (A herepfede'nyro"l van szo'?)   Udv: HFeri

Kedves Zeratul,

Jo, legyek en a masik oldal. De akkor megkerlek, hogy velem vitazz es ne
egy elkepzelt velemennyel. Ugyanis nem tudom, honnan veszed, hogy barki is
tiltani akarna az abortuszt. Errol szo sincs.

Europaban is az egyeduli orszag amely tiltja az abortuszt a
Vatikan. (kivancsi vagyok hogyan oszlik meg a nepessege nemenkent ;-)
Meg Irorszag is engedelyezi az abortuszt, ha az anya elete veszelyben van,
vagy az anya vagy lelki egeszsege vedelmeben. (Magyar Nemzet marcius
25-i szama, 8. oldal)

Latom most mar te is arnyaltabban fogalmaztal. Bevezetesul tisztazzuk a
vita targyat. Jo, jo! Abortusz. De mi a te allaspontod?
Ha a teljes engedelyezes partjan vagy, akkor felhivom a figyelmedet az ide
vonatkozo alkotmany birosagi hatarozatokra.

Ebben szerepel, hogy ket erdek utkozik. A magzanak az elethez valo joga.
(megjegyzem, ha jogalanynak tekintenenk, akkor a vita maris el lenne
dontve) A masik a nonek a teste feletti rendelkezesi joga.
Az alkotmanybirosagi hatarozat szerint (ha jol emlekszem), egyik se
helyezheto egyertelmuen a masik ele. Ezt a torvenyhozonak kell
meghataroznia. Kvazi, ha ir torvenyunk lenne, mar az is alkotmanyos.
Viszont a teljes engedelyezes alkotmany ellenes. (ugyanigy a vatikani
valtozat is alkotmanyellenes)

Kerdezem mi a pontos allaspontod?
Mikor engedelyezett szabadon? Mikor tiltott? Mikor donthet a szulo?

Az undorito esettel kapcsolatban pedig, engedjetek meg nekem is egy kis
erzelmi kitorest. Igen, nagyon undorito volt. Undorito volt, ahogy a
kislany anyukaja kenyszeritette a gyermeket az abortuszra, nagyon undorito
volt ahogy a media kezelte a kerdest. Ennek egyik undorito eleme volt,
hogy a szemelyisegi jogokat sertve kiadtak a gyermek nevet es lakhelyet.
De a legundoritobb az volt, amikor orvosok jelentkeztek, hogy engedely
hianyaban is megcsinaljak az abortusz (tehat torvenyellenesen).

Na kerem mit csinalt az alfa kor. Ok csak megfizettek egy ugyvedet.
Mit csinalt a pap. Beszelgetett a leannyal, ami mellesleg munkajabol
fakado kotelessege.

Mi volt a fo problema? es itt kerem Zeratult, hogy o is valaszoljon erre a
kerdesre. 

Szerintem a fo gond, az eletkor volt. 14 ev alatti volt a leany. Tehat nem
csak kis koru, hanem gyermek. Vagyis nem volt jogi alany. Minden jogi
nyilatkozatot a szulo tehet meg helyette. Ez egy igen nagy bukfenc. Mert
ez esetben az anya nem nyilatkozhat. Ez egy ellentmondas a jogrendszerben.

En ugy tudom a papnak a leany mondta, hogy esetleg megtartana a
gyereket. A pap szolt az alfasoknak, ugyanis mar az akkori torvenyt is ugy
hivtak, hogy magzatvedelmi torveny. Tehat jelen esetben fenallt a
lehetosege, hogy az anya meg akarja tartani a gyereket. Hat ezert volt az
egesz ceco. Hogy ez nem jott azt a median, az a media tudatos hibaja.

Az Alfa kor persze, hogy pert vesztett, hiszen az eljaras soran nem volt
ra jogi lehetoseg, hogy az anyat meghallgassak. Leven, hogy a nagyszulo
nyilatkozott, hogy nem jarul hozza gyermeke birosag elotti
meghallgatasahoz. Ezekutan semmi bizonyitek nem volt az alfa mellett.

Szoval igen undoritonak tartom, hogy szulok, orvosok, jogaszok, es a media
belehajszolt, es rakenyszeritett egy gyermeket, hogy abortusznak vesse ala
magat. Sot mit tobb, meg se kerdeztek. Es ezt egyesek meg gyozelemkent
unnepeltek. Undorito!

Ez az egyik oldal. Kivancsian varom a masik oldal velemenyet.
A relativistaktol, meg elnezest kerek, hogy nem kozmologiarol irtam.

Horvath Pista

Ha bejarod a 10 km sugaru kort magad korul, akkor biztosra mehetsz. A baj
csak az, hogy 10+62,8=72,8km, ami kicsit sok. Probaljunk a kor kore egy
sokszoget irni. Ekkor a sokszognek az utolso oldalat mar nem kell bejarni.

Negyzet. Kiszaladunk a csucsba 14,14km, + 60km = 74,14km
____
|   |
|  \|     

Ugyanez haromszoggel (most a kozeprol a csucsba vezeto utat nem tudom
berajzolni. A haromszog oldala: 34,64km ezt kell ketszer venni + 20km
   /\           amit a csucsig kell megtenni. Osszesen  89,28km.
  /  \
 /    \                 ez egyre rosszabb lesz.
/      \

A ket modszer otvozese, ha a kort nem jarjuk be teljesen.
Menjunk 10km + 3/4 kort + 10 km-t.  Ez se jo. 67,12km
  ---
 /   \
/     \
|  |  /
|  |_/               

legyunk kicsit ugyesebbek. Ne jarjunk be 3/4 kort. Eleg csak egy felkor.
  ---
 /   \
/     \
|  \  | 
|   \ |      ekkor a hossz. 31.41+20+14.1=65.5km  meg mindig nem jo.

De most mar adodik a jo megoldas:
  ---
 /   \
/     \
|  \  /
|   \/      Tehat eloszor egy 11.18km hosszu egyenes, amjd egy ugyan ilyen
         hosszu. Ezutan a felkor, majd 10 km. 22,36+31.41+10 = 63,77 km.
NYERT!
                 Horvath Pista

Udv Tudosok!

 wrote:

> Van egy jo nagy tengerunk, rajta egy motorcsonakos ember az idealisan suru
> kod kellos kozepen 64 km-re elegendo uzemanyaggal - 10 km-re az egyenes
> parttol /ezt tudja/. A partot csak akkor veszi eszre, ha mar nekiment.
> Milyen utvonalon kell mennie, ha biztosan ki akar erni.

A kor biztos nem jo, mert a tiz kilometeres kor kerulete ~63km es a
kozeppontbol ki is kell erni a vonalra.

Marad valamilyen spiralis gorbe.

Istvan