Tudja valaki, hogy mi a magyar megfeleloje a
fentemlitett "ladder logic" kifejezesnek? Egy
forditasba kellene.

Koszonettel

Csussz

> ha a Foldben lefurnank a kozeppontig, a gravitacio egyre csokkenne


Ez valoban igy volna? Jo kerdesnek talaltam, de ahogy kiszamoltam,
aszerint epphogy tokmindegy, hogy a felszinen, vagy valahol belul
(Verne Gyula nyomdokain :)) vagyunk, a sulyunk ugyanannyi. Pedig
csak annyit teteleztem fel, hogy a gravitacio gombszimmetrikus es
a gravitacios ero additiv mennyiseg.
Figyelmen kivul hagytam volna valamit?

Tisztelettel

Csussz

 > írta a következő üzenetben:
>...

A legismertebb oszcillalo kemiai reakcio az un.
Belouszov--Zsabotinszkij-reakcio. A reszletes receptet most nem kozolnem, de
ha valaki kesobb megkerdezi, akkor megirom, persze az Interneten is tobb
valtozatban megtalalhatja, aki rakeres.

Ma mar a fenti reakcion kivul jonehany mas oszcillalo kemiai reakciosort
ismerunk, ezek kutatasa kulon tudomanyagga valt.
>

> Aki keres, az Interneten szep kepeket is talalhat a
Belouszov--Zsabotinszkij -reakcio soran kialakulo bonyolult voros-kek
mintazatokrol.

Szia Andras!

Erdeklodessel olvastam amit irtal, és szeretnelek megkérni, hogy ha időd
engedi tedd fel a listára vagy maganlevelbe kuldd el a hivatkozott reakcio
receptjet, esetleg nehany linket ahol utana lehet nezni a temanak, a
nevezett fotoknak.

Koszi.

Udvozol: Joó Erno

e-mail: 

Udv Tudosok!

 wrote:

> EZZEL SZEMBEN SZIGORU ES KONYORTELEN TAPASZTALATI TENY AZ, HOGY VIZ
> IGENIS LETREJON (spontan modon), DNS VISZONT NEM ES SOHA, DE MEG TUDATOS
> BEFOLYASOLAS ALTAL SEM, CSAKIS ES KIZAROLAG 'ELO' SZERVEZET KOZREMUKODESE
> ALTAL.

1. Nem kiabalunk mert illetlenseg.
2. Legjobb tudomasom szerint letezik egy DNA sequencer nevu muszer, ameyl DNS-t
allit elo nukleinsavakbol. Ezt a kijelentesemet jo lenne ha egy igazi biokemiku
s
felulvizsgalna es megerositene vagy cafolna.

De. Egy DNS molekula eloallitasa lombikban semmifele elvi vagy gyakorlati
nehezsegbe nem utkozik. Egyetlen kerdes hogy milyen hosszu lancot akarsz
eloallitani. A DNS szintezis lepesei ismertek, a problema csak annyi, hogy a
hosszu lancokat technologiailag nagyon nehez megcsinalni.
Persze erre is lehet mondani, hogy tudatos modon (elo") altal jott letre, de ne
m
baj, mert a teremtest ezze is csak egyre jobban toljuk a hatarok fele. Jo lenne
mar eszrevenni, hogy ha teremtest keresunk, akkor azt nem a DNS szintjen kell
keresni, hanem a Nagy Bumm-nal. Onnatol kezdve (az elso 3 perc utan:) mar
nagyjabol ismert termeszeti torvenyek alapjan mennek a dolgok.

Mindenesetre a lombikkiserletekben megjelentek a nukleinsavak is, amitol mar cs
ak
egy lepes a DNS. Csak a lombikkiserletekben nem volt tobb milliard ev es egy
teljes Fold jelen, hogy mindent reprodukaljanak.

Ismet oda lyukadunk ki, hogy az alapveto kemiai, fizikai-kemiai ismeretekkel
vannak bajok. De vegyel egy lombikot, tiszta gazokat (amilyeneket csak akarsz,
persze valami metan szeruseg is legyen koztuk) egy kis vizet meg egy
szikrageneratort. Durrogtasd a villanyt egy darabig, majd elemezd ki a lottyot.
Ha keszen vagy, akkor kellene folytatni. De ameddig szorod a villamokat, egy-ke
t
fiz-kem konyvet is elolvashatnal, sokkal kompetensebb modon tudnal vitazni.

Istvan

T. Jozsef!

Egy ures gombhejon belul a gravitacios ter olyan, mintha a gombhej
ott se lenne - Newton gravitacioelmelete szerint. Azt hiszem, az
altrel szerint bonyolultabb a helyzet.
Egy pelda arra, amikor a ket elmelet mast eredmenyez: forgo egitestek
gravitacios tere. Az altrelben figyelembe kell venni az objektum
perduletet is - lasd: Kerr-megoldas. De most elkalandoztam ...
Szoval nekem azert tunik keptelensegnek a metrika fuggetlensege a
surusegtol, mert az impulzus-energia tenzor egyik eleme az energia-
(s igy a tomeg-) suruseg. A metrikat ez a tenzor hatarozza meg.
Lehet, hogy az energiasuruseg megis kiesik a szamitas soran, es
igy erteke kozombos?
A sik univerzumra felirt R-W metrikanal eppen arrol van szo, hogy
az univerzum minden pillanatban sik. (Most magam ellen ervelek.)
De vegyunk egy univerzumot, ami pillanatnyilag nyugalomban van.
Elkezd osszehuzodni. Legyen RHO > rho. A RHO surusegu univerzum
hamarabb omlik ossze, mint a rho-val jellemzett. Ha azonos a metrika,
miert kulonbozo a viselkedes? 
Utana kell neznem, hogy ha egy sik metrikaju univerzum nyugalomban
van, akkor bekovetkezik-e egyaltalan az osszehuzodas.

Udvozlettel,
Kalman

Tisztelt tudomany es kedves Ferenc!

A megismeresnek a celja az igazsag biztos es teljes megismerese, tehat ket
szempont van, a biztos es a teljes. Alapvetoen ket valfaja van, a szubjektiv
es az objektiv megismeres (Imre tiltakozni fog, de had tartsam a nezeteimet,
es had hivatkozzak Karl Popperre azugyben, hogy ez nem a sajat rogeszmem).
Az objektiv megismeres a kollektiv tudasunknak a rendszere. Beszelhetunk
racionalis, kollektiv megismeresrol, amikor a kollektiv ismereteink egy
racionalis modszertan kritikaja alatt fejlodik.
Egyetlen valoban mukodo ilyen modszertant ismerek, a tudomanyos modszertan
falszifikacios kritikara epulo modszertana. Ez alapjan a tudomanyos
hipoteziseknek formai kovetelmenyeket kell kielegiteniuk. Ez a modszertan a
jelenlegi modszertani fejlettsegunk legbiztoabb modszertana.
Ha az elet keletkezesenek problemajat nezzuk, akkor erre az evolucioelmelet
az egyetlen olyan hipotezis, ami megfelel ennek a modszertannak a formai
kovetelmenyeinek, es a modszertan kritikajan egyenlore nem bukott meg. (A
Lamarcki evolucioelmelet peldaul formailag megfelelo, de a kritikan
megbukott hipotezis).
A kreacionizmus elgondolasai ezzel szemben ennek a modszertannak a formai
kovetelmenyeinek nem felel meg. A kreacionistak egyenlore nem allitottak fel
egy jol megfogalmazott hipotezist, csupan elgondolasaik vannak. Alapvetoen
az intelligens tervezo fogalma homalyos, hiszens emilyen jellemzoit nem
definialjak.
Ennyit allitottam. Nem tudom, hogy miert nevezted ezt csusztatasnak.
Kovetkezteteskeppen en azt allitom, hogy a kreacionizmus egyenlore nem
tudomanyos alternativaja az evolucionak. Irod tovabba:
"A teologia valoban nem a termeszettudomany kompetenciajaba tartozik,
ugyanis szamos egyeb dologrol is szol. "
Helyesebben a teologia kifejezetten nem tapasztalati tudomany, hanem inkabb
axiomatikus (dogmatikus) 'tudomany'. Olyasmi, mint a matematika, csak nem
annyira formalis, es nem olyan egzakt. A teologia persze termeszeti
problemakkal is kapcsolatos, de ott nem a tapasztalati tudomanyok
modszertanat hasznalja. Ami szamomra ertelmetlenne teszi a dolgot.
"Azonban a termeszettudomany es a teologia *hataraig* el lehet jutni."
Bizonyara, bar a masodikrol nem mondanek semmit. Mindenesetre a
termeszettudomanyok (tapasztalati tudomanyok) hataran belul van elkepzelheto
megoldas az elet problemajara. Egyenlore tapasztalatainkra epitheto
ellentmondasmentes elmelet, amely ebben a kerdesben is valaszt kinal.
Vegul visszaternek a biztonsag es teljesseg kerdesere. Mint emlitettem a
tudomanyos modszertan egy biztonsagos, es a tapasztalataink alapjan
felvetheto jogos kerdesekben nagyjabol teljes megismeresi modszer. A
tudomanyos modszertan lenyege, hogy azt a hipotezist fogadjuk el, ami a
tudasunk szerint a legbiztosabbnak mondhato. Sot, a tudomany az
egyetlen olyan megismeres, ami egyaltalan rendelkezik modszertannal, es az
egyetlen, ami rendelkezik valamifele biztonsaggal.
Termeszetesen barki hangoztathatja a tapasztalati tudomanyok velt, vagy
meglevo hatarait, es barki fordulhat masfajta megismeresekhez. Am tudnia
kell, hogy vagy uj modszertant kell kidolgoznia, vagy lemond a biztonsagrol.
A hit ilyen: teljesseget celoz meg a biztonsagrol valo lemondas aran.
Szamomra ennek nincs ertelme.
Hatra maradt meg a szubjektiv megismeres. Ez azt jelenti, hogy a sajat
tudasod, vagy a vilag sajatos latasmodja, vagy olyan elmenyek, amelyek nem
kollektivizalhatok. Vagy a vilag olyan aspektusai, amelyek nem
kollektivizalhatoak. Ilyenek peldaul a muveszetek. Azonban a szubjektiv
megismeres alapvetoen mas dolog, ami azt jelenti, hogy szubjektiv
ismereteimet soha nem szabad hivatalosan igazsagkent feltuntetni. Egy muvesz
sohasem allithatja, hogy realitast es igazsagot ir le, csak szubjektiv
ismereteket fejez ki. A racionalis, es objektiv modszertan az az alap, ami
feljogositja a tudomanyt arra, hogy hivatalosan igazsagokat mondjon ki,
amikeppen a demokratikus torvenyhozas es biroi modszertan az az alap, ami
alapjan egy bunesetrol hivatalosan itelkezhetunk (figyelem, ez egy analogia
volt).
Hogyan latom en a vallasokat? Egy olyan kepzodmenynek, amelyet elsosorban az
emberi psziche tulajdonsagai alapjan fejlodott ki, az emberi igenyek
kielegitesere. Tehat elsosorban semmikeppen nem megismeresi modszernek
tekintem. Az emberi kivanalmaknak megfeleloen van benne nemely
racionalizalas, egy kis objektivizalas, de emellett egy csomo szubjektiv
megismerest foglal magaba, es alapvetoen irracionalisan, modszertan nelkul,
szimbolikus kifejezesmoddal, hagyomanyalapon. Ez azt jelenti, hogy nagyreszt
teljesseggel nelkulozi a megbizosag valamilyen alapjat. A vallas otvoz
magaban termeszettudomanyos, kozossegi, pszichologiai, erkolcsi,
torvenykezesi igenyeket. Azonban mindegyik aspektusban ma mar korszerubb
tudomanyok, modszerek vannak. A termeszettudomanyi problemakban a tudomany
az illetekes, a kozossegi problemakban a mindenfele alapu kozossegek, a
lelki problemakban a pszichologia, az erkolcsi problemakban a filozofia, es
a torvenykezes az illetekes, egyikben sem a vallas. A vallas tehat valami
olyan kepzodmeny, ami sokmindent magaba foglal, de sehol sem illetekes
igazan. Leginkabb azt volna fontos latni, hogy emiatt semelyik teruleten sem
kovetelhetne hivatalosan olyan elismerest, jovahagyast, amit megkap.
Irod meg:
"Persze, aki *a priori* feltetelezi a termeszettudomanyos megismeres
korlatlan lehetosegeit, az az ilyen megallapitasokkal semmit sem tud
kezdeni."
A fentiek alapjan azt mondhatom, hogy filozofiai megfontolasok alajan a
tudomanynak a legtobb lehetosege van az olyan kerdesekben, ahol a biztossag
barmifele igenyevel keresunk valaszt. Masfajta elgondolasok termeszetesen
modnhatnak tobbet egy kerdesrol, de mit er az, ha a bizonyossag
szempontjabol semilyen elfogadhato garanciat nem tud felmutatni?

math