Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 934
Copyright (C) HIX
1999-11-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Oszcillalo kemiai reakciok (mind)  49 sor     (cikkei)
2 Re: igazsagot vegre (mind)  31 sor     (cikkei)
3 Re: igazsagot vegre (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Re: *** HIX TUDOMANY *** #933 (mind)  22 sor     (cikkei)
5 tartalyok (mind)  26 sor     (cikkei)
6 Tartalyok (mind)  36 sor     (cikkei)
7 igazsagot (mind)  28 sor     (cikkei)
8 Newtoni gravitacio - folyt. (mind)  32 sor     (cikkei)
9 es megis mozog (mind)  26 sor     (cikkei)
10 Re: igazsagot vegre (mind)  41 sor     (cikkei)
11 Re: mozgo tomeg (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - Re: Oszcillalo kemiai reakciok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Joo Erno keresere kozlom a Belouszov--Zsabotinszkij-reakcio egyik
lehetseges receptjet es megadok nehany internetes hivatkozast, ahol kepek
is talalhatoak.

Tehat a recept:

A) 84 g kalium-bromatot (KBrO3) oldjunk fel 750 ml 0,6 M kensavban, majd
meg tobb kensav hozzaadasaval higitsuk fel 1 literre.
B) 52 g malonsavat oldjunk fel 750 ml desztillalt vizben es higitsuk fel
ezt is 1 literre.
C) 1 g natrium-bromidot (NaBr) oldjunk fel 10 ml desztillalt vizben.
D) 25 mM ferroin-szulfat oldat (ez keszen kaphato).

Egy kis Erlenmeyer-lombikba tegyunk 7 ml-t az A oldatbol, 3,5 ml-t a B-bol
es 1 ml-t a C-bol. Dugaszoljuk be es magneses keverovel kevertessuk. Az
oldat eloszor barna szinu, majd ez eltunik es az oldat kitisztul. Ekkor
adjunk hozza 1 ml-t a D oldatbol es kevertessuk tovabb, majd egy
pipettaval vegyunk ki belole annyit, hogy egy Petri-cseszebe cseppentve
1-2 mm vastag reteget kepezzen. Fedjuk le a Petri-cseszet es varjunk. Par
perc mulva kialakulnak a valtakozo piros-kek gyuruk, spiralok, stb.
Irasvetitovel jol kivetitheto a kep, bar a ventilator okozta legaramlas
megzavarhatja.

Figyelem! A fenti anyagok enyhen mergezoek, a kensav szinten veszelyes,
ezert csak megfelelo laborban, szakkepzett szemelyzet vegezze el a
kiserletet! Ne otthon a konyhaban csinaljuk! A kiserlet utan a megmarado
anyagokat szodabikarbonaval semlegesiteni kell, akkor vizzel a lefolyoba
oblithetjuk.

A reakciorol komplett leiras es elmeleti elemzes, valamint kepek es
animaciok talalhatoak itt:

http://online.redwoods.cc.ca.us/instruct/darnold/deproj/Sp98/Gabe/index.htm

Tovabbi kepek, leirasok:
http://www.ux.his.no/~ruoff/BZ_Phenomenology.html
http://www.uni-ulm.de/uni/fak/natwis/sroel/exp/edm0598.html
http://www-chem.st.usm.edu/japgroup/nlcd/intro.html

Mozi (kb. 236 kbyte, egy valosagos kiserlet felvetele):
http://www.musc.edu/~alievr/
http://www.musc.edu/~alievr/movie/BZexample.mpg

A mechanizmus leirasa:
http://jcbmac.chem.brown.edu/scissorsHtml/circadian/Zabelusov/mechanism.html

De aki keresgel, meg sok mas anyagot is talal a temarol az interneten.
Udv:
Szilagyi Andras
+ - Re: igazsagot vegre (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali Mind!

|A szoveg ennyi volt:
|
|Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
|azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
|robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
|fel a legnagyobb energia ?
|
|1. Suritett levegot tartalmazo eseten
|2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
|3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele 
|   terfogataranyban tartalmazo eseten.
| ---------
|En a 2-est jeloltem meg, s ezt nem fogadta el a bizottsag.
<snip>
|
|Szerintetek kinek volt igaza ?
|

Bizony a bizottsagnak. Biztonsagtechnikai szempontbol a csak gaz/csak
folyadek/folyadek, es goze harmasbol a harmadik minositheto a
legveszelyesebbnek. (a fele-fele terfogatarany itt felesleges info volt)

byte

madjoe

"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."           (-Hamlet I:3)
+ - Re: igazsagot vegre (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!

A 2-esen bizony sokan megutkoznek, mert az a legkevesbe veszelyes.
A viz kis mennyisegenek eltavolitasa is nagymerteku nyomasest eredmenyez.
Nem ugy a levegonel, mert ott ha szetrobban, messze viszi a szilankokat...
Nem tul tudomanyos erveles, de remelem plasztikus.
Az az igazsag, hogy en inkabb a suritett levegovel teli tartalyra
passzoltam volna es szivesen vennek barkitol magyarazatot a 3-as valasz
bizonyitasara. (Nem kotekedes, csak nagyon erdekel)

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo

U.I.: Az eredeti kerdes: melyik tartaly felrobbanasa veszelyesebb? Van
vizzel/suritett levegovel/vizzel es vele egyensulyt tarto vizgozzel teli
(mindharom tulnyomasos).
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #933 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

>...
>1. Suritett levegot tartalmazo eseten
>2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
>3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
>   terfogataranyban tartalmazo eseten.
>...

A kettes valasz nyilvanvaloan helytelen, mivel a viz szinte egyaltalan nem
osszenyomhato, igy a tartaly "felrobbanasakor" (mar amennyire ez tenyleg
robbanasnak lenne nevezheto, szerintem legfeljebb szetreped) nem lesz nagy
terfogatnovekedes, a viz gyakorlatilag u.olyan terfogatot fog elfoglalni
azutan is, ezert nem kell nagy rombolassal szamolni.
A masik ket esetben nyilvan nagyobb kar keletkezik.
A harmadikra a magyarazat pedig szerintem az, hogy a tartalyban levo materia
fele folyekony halmazallapotu viz, mig folotte goz van (a nagy nyomas
ellenere is), tehat a nyomas megszuntevel valoszinuleg a viz jelentos resze
is hirtelen el fog parologni, es ez nagyobb terfogatnovekedest jelent, mint
a nagy nyomasu gaz/goz expanzioja.

Rocky
+ - tartalyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"
1. Suritett levegot tartalmazo eseten
2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
   terfogataranyban tartalmazo eseten. "

A feladat szovege nem szlot arrol mekkora a tulnyomas, de ha eleg nagy,
(1-200 bar) akkor szerintem:

Az 1-es tartalyban tarolt energia kozelitoleg p*deltaV vel szamolhato,
ahol p a kornyezet nyomasa, V pedig az, hogy mekkora terfogatu lenne a
levego ha nem lenne suritve.

A 2-es tartalyban a viz ugyanakkora nyomason csak joval kisebb mertekben
nyomhato ossze (2-300 bar nyomason is csak kb 1-2 %) igy a tagulas alatt a
kornyezeten vegzett munka is kicsi. Vagyis szetreped ugyan a tartaly, de
ezutan a viz nyugodtan folyik ki.

A 3-as tartalyban levo nagy nyomasu goz es viz feltetelezi a magas
homersekletet (ha nem lenne magas a homerseklet, akkor a 2 es tartaly
esete allna fenn) Igy a robbanaskor a viz egy resze is gozze alakul.
Vagyis itt az energia egy resze a tulhevitett vizben volt tarolva.

Gondolom ezert tippeltek a 3 as tartalyra 

kzoli
+ - Tartalyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Egy vegyipari biztonsagtechnikai vizsgan a kovetkezo tesztkerdesre
> allitolag hibas valaszt adtam:
> Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo, azonos tulnyomasu 3 zart
> tartaly robbanasa eseten melyikuk robbanasa a legveszelyesebb, azaz
> melyikuknel szabadulhat fel a legnagyobb energia?
> 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
> 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
> 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele 
>    terfogataranyban tartalmazo eseten.

> En a 2-est jeloltem meg, s ezt nem fogadta el a bizottsag.
  Igazuk volt. A folyadekok surusege kevesse fugg a nyomastol. Probald
ki leggombbel. Toltsd tele vizzel, es lyukaszd ki. Nem fog pukkanni,
egyszeruen felhasad, es nyugalmasan kifolyik belole a viz.

> Hozzatettek - torodjek bele - a 3-as a helyes valasz, s a feladatot
> nem ok talaltak ki, hanem egy igen okos konyvbol vettek.
  Egy viz-goz rendszerben oriasi energia van. Egyensuly van, es a viz
nyomas alatt a forraspontjan egyensulyozgat, es valoszinuleg jelentos a
homerseklete is. Ha a egy lyuk keletkezik, akkor a goz tobbszorosere
tagul, ezzel jelentos munkat kifejtve, es a lecsokkent nyomas miatt a
tartalyban levo viz felforr, ezzel meg tobb goz keletkezik... hihetetlen
dolgokat kepes muvelni egy viz-goz rendszer, ha elszabadul.

  Egyebkent a nyomastarto edenyeket folyadekkal tesztelik, ha szukseges.
Gondold el, hogy egy leggomb, amelyben mindossze parszaz Pa tulnyomas
van, mekkorat tud szolni. Kepzelj el egy tobb kobmeteres tartalyt, amibe
400 fokos goz aramlik 20MPa nyomason... Ha egy ilyen tartaly elszall,
akkor szo szerint elszall...
-- 
Frank O'Yanco - Egysoros hülyeségek palotája - w3.swi.hu/egysoros
  Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- Microsoft free area
Egysoros viccek:
"Who is #1?" "You are, #6."
+ - igazsagot (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Zoli kerdezte:

: Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
: azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
: robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
: fel a legnagyobb energia ?

: 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
: 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
: 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
:    terfogataranyban tartalmazo eseten.

Egy hulye kerdes: a viz is tud "robbanni"? Vagy a kerdes ugy ertendo, hogy
addig noveljuk a tulnyomast, amig szetreped a tartaly es a repeszdarabok
osszenergiajat vizsgaljuk? 3. eset ravasz, mert a vizgoz egyensulyt tart a
vizzel egy bizonyos homersekleten, tehat robbanaskor a viz
egy resze el fog forrni a csokkent nyomas miatt, igy "bonusz" tagulasi
energia szabadul fel abban az esetben, ha a 3) tartaly homerseklete
nagyobb mint 100 fok C, amennyiben ez kovetkezik a tulnyomasbol es az
egyensulybol. [mondom en, aki 2 felev termodinamikat hallgatott csak es
egyebkent mikromechanika+elektronika kepzesben reszesult, es a viz-goz
allapotdiagrammokat kulonosen utalta ;)]


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Newtoni gravitacio - folyt. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Tegnap eddig a differencialegyenletig jutottunk el:
R.^2 = 8/3 pi G rho(R) R^2 - k c^2
Egy kis atalakitasra meg szukseg van, hogy kezelni lehessen.
R-rel szorozva:
R R.^2 = 8/3 pi G rho(R) R^3 - k c^2 R
es t szerint differencialva:
R.^3 + 2 R R. R: = d/dt(8/3 pi G rho(R) R^3) - k c^2 R.
Most dontenunk kell, hogy anyaggal vagy elektromagneses sugarzassal
kitoltott univerzumra vezetjuk-e le az egyenletet. (persze a sugarzas
is anyag, de 'anyag' alatt most a fenysebessegnel lasabban mozgo
'esszenciat' ertem). Ha mar Newtoni gravitacio a cim, maradjunk az
anyagnal. Ekkor rho(R) R^3 = konstans (ez a Boyle-Mariotte gaztorveny
volna, ha a suruseg helyett nyomast irnek), es a jobboldali elso
tag egy konstans derivaltja. Az egyenletet 2 R R. -rel osztva:
R: =  - R.^2 /(2 R) - k c^2 /(2 R)
Ha k-t nullanak vesszuk, akkor belathato, hogy
R = A t^(2/3)
azaz ket tavoli egitest tavolsaga a kezdettol eltelt ido ketharmadik
hatvanyaval aranyos. Ez a helyzet anyaggal kitoltott, tagulo, sik (k=0)
univerzum eseteben, ha az anyag nyomasaval nem szamolunk, es a kozmologiai
konstans (amit lambdaval jelolnek) nulla. Erre az esetre az altrel
is ugyanezt az eredmenyt adja, de mar Newton rajohetett volna.
Ez csak egyike a kozmologiai modelleknek, amelyek kozul a csillagaszati
megfigyelesek segitsegevel lehet kivalasztani azokat, amelyek kozel
allnak a valosaghoz. Ha pl. sugarzas toltene ki a teret, s az anyag
egyeb formaira az energia elhanyagolhato resze jutna (igy volt ez
az osrobbanas utan 300 000 evig), akkor a rho(R) R^4 = konstans
osszefuggessel kene szamolni, s a jobboldal elso tagja nem esne ki.

Udvozlettel: Kalman
+ - es megis mozog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli,

>miszerint nem veszithet energiajabol, holott folyton
>mozgasban van.


Ha hozzaragadunk a hullamegyenlet megoldasahoz, ami fizikailag egy
tartozkodasi valoszinuseget megado fuggveny, akkor semmi ertelme nincs az
elektron mozgasarol beszelni klasszikus ertelemben. De azt is mondhatod,
hogy elektronrol sem lehet beszelni klasszikus ertelemben. Nem is. Az atom
koruli elektronokra nem lehet rahuzni a klasszikus fizikat.

A klasszikus fizika az elektron eseteben kizarolag vakuumban es kis
sebessegek eseten ervenyes (ugyahogy).

En ezt a "mozgast" ugy tudom elfogadni, mint egyfajta tulajdonsagot. Mint
egyes elemi reszek eseten a "szin" vagy "ba'jossag" jellemzot. A spin
(perdulet) is olyan erzetet kelt, mintha az a szerencsetlen elektron forogna
sajatmaga korul. Pedig errol szo sincs. Egyszeruen van egy (matematikailag
vektor) mennyiseg, ami hozza van rendelve az elektronhoz.
De hogy ennek szurna a hegye..... :-)

A tartalynal meg hulye volt a kerdes, mert azt kellett volna kerdezni,
melyik csinal nagyobb kart. Bar erre en az egyest tippeltem volna.

Janos
+ - Re: igazsagot vegre (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv Tudosok!

 wrote:

> Egy vegyipari biztonsagtechnikai vizsgan
> a kovetkezo tesztkerdesre allitolag hibas valaszt
> adtam:
> Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
> azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
> robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
> fel a legnagyobb energia ?
> 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
> 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
> 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
>    terfogataranyban tartalmazo eseten.
>  ---------
> En a 2-est jeloltem meg, s ezt nem fogadta el a bizottsag.

Jogos. Az a legkevesbe veszelyes.

Ugyanis:

A tartalyban levo nyomas a kovetkezokeppen alakul:
1. Suritett levego: Egyszeruen a gaztorveny alapjan, linearisan a
homerseklettel.
2. Viz: A hotagulasi jatekszabalyok alapjan, linearisan a homerseklettel
3. Folyadek+goz: __Exponencialisan a homerseklettel__.

SzVSz, nagyobbat (ha minden korulmeny azonos!!!) a suritett levego
durran, hiszen egyszeruen tobb van belole mint a vizgozbol a masikban, de
itt a kerdesfelteves hibadzik egy picit. Ugyanis helyesen a kerdes ugy
szolna, hogy melyik a legveszelyesebb. Egy pici homersekletemelkedesre
ugyanis a 3. esetben keletkezik a legtobb plusz energia. Bar lehet hogy
bele kellene kalkulalni azt is, hogy a viz fel fog forrni es plusz goz
keletkezik, de erre meg nem ad tampontot  a kerdes. Tehat a 2. valasz
mindenkepp rossz, a masik kettore nezvest pedig a kerdes rossz, a
legveszelyesebb eset pedig a 3-as.

Istvan

(Titkos vegyeszmernok:)
+ - Re: mozgo tomeg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv Tudosok!

 wrote:

> Azt tanitottak kozepiskolaban, hogy 0 Kelvinen
> sem szunne meg az atomokban az elektronok mozgasa.

A hir igaz, csak nem osztogatnak hanem fosztogatnak es nem cipot hanem
cipoboltot.

0 Kelvinen az __atomok__ homozgasa szunik meg, az elektronok vigan
kovalyognak az atommag korul. Be is baltazna alaposan ha az elektrono
megallnanak 0 Kelvinen, mar reg osszeomlott volna az egesz vilagegyetem.

Most piszok pongyola leszek, de majd jon egy feldult fizikus es
kiigazit.:-) Amirol te hallottal, az az, hogy van az atomoknak egy olyan
zerusponti energiaja, ami miatt 0 Kelvinen sem szunik meg minden mozgas.
Tehat rezegnek az atomok. Es ezt nem lehet elvenni toluk. Ez valamelyik
feles spin miatt van igy, megmarad egy zerusponti energia. Kb. ennyire
emlekszem, ha masnak nincs autentikusabb informacioja irjal, valahol
utananezek bovebben.

Istvan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS