Jo hogy irod, Zoli,

en mar nehany honapja tartogatom ezt a kerdest:
 Van ugye a jol ismert Bioptron lampa, ami polarizalt (vagy mi) fennyel
gyogyit, atlagosan 90ezer forint, de van nagyobb is, stacionarius, orvosi
rendelok szamara.
 No most, nagyobb aruhazak foldszintjein folyik a termek reklamozasa, es
adnak az erdeklodoknek egy ismertetot, amin tobbek kozott azt irja, hogy 
a lampa a Kermi altal bevizsgaltatott es jonak talaltatott, 
tovabba, hogy az Orvosi Kozlonyben ismertetett valahanyadik szamu
rendelkezes szerint az orvos minden ilyen lampas kezeles utan 
50 vagy 100 pontot kap a TB-tol. Vagyis, a TB anyagilag tamogatja 
ezt a 'fenyterapiat'. 

 Kerdeznem tisztelettel, hogy hogyan tortenik , milyen szakemberek
alairasaval annak megallapitasa, hogy egy csodamuszer gyogyit-e,
es hogy szabad e ra allami (ne'pi) penzt adni.

Laci

Kedves Peter!

Erdeklodessel olvastam soraidat, es az arra erkezett reakciókat. En nem ki-
vanok beallni az "ostorozok"  soraba annak ellenere, hogy irasod szamos
ervelesevel nem ertek egyet. Nem akarom megkerdojelezni a tapasztalata-
idbol szarmazo allitasaidat. Ez alol csak azon allitasaid a kivetelek, amely
onmagad sorainak mondanak ellent. Gondolok itt peldaul a terheles ha-
tasaira vonatkozo megallapitasodra, "...a hangminosege is erosen valtozik.",
es ugyanabban a levelben a "...vegig megorzi a hangminoseget.". Sot en-
nek eszrevetelezese utan kijelented: "Mindketto valos. "
Elfogadom, hogy lehetnek kulonfele esetek, amikor tenylegesen eltero
objektiv tapasztalatot szereztel. Azt is elfogadom, hogy ennek objektiv
magyarazatat nem tudod megfogalmazni. Amit viszont ujfent ellentmon-
donak erzek, hogy akkor mikent lehet erdemben megkerdojelezni az
egyik allitast, mint ahogy azt az en soraimra tetted. Amennyiben en
allitom hamis, ha ugyanezt Te teszed, akkor rogton valossa valik?

Ilyen, es ehhez hasonlo ellentmondas tobb is megfogalmazodik a leve-
leidben. Ugyanakkor megfogalmazodik:
>Szeretnem felhivni a tudomany olvasok figyelmet, hogy az
>erosito-temara eddig adott valamennyi valasz sulyos tevedeseken
>alapul, ezert azt ne vegyek keszpenznek.
Ezzel mindenki velemenyet aki a temahoz szolt, ugymond le
kivantad "soporni", "sulyosan teves" allitasaik miatt. Altalaban az
ilyen hozzaallas, emberileg meg akkor sem nevezheto szeren-
csesnek, ha racionalisan igazoljuk kozleseink valosagtartalmat.
Esetedben viszont, allitasaid racionalis igazolasa helyett, a teved-
hetetlenseg, es a temabeli abszolut tudas latszatat keltve, sorakoz-
tattal fel tobbsegeben tenyszerunek nevezett allitasokat, amiben
a tenyszeruseg abbol allt, hogy azt Te -ellentmondast nem turo
modon- kijelentetted.

Te el tudod fogadni egy ismeretlen levelezopartnered tapasztalati
velemenyet, ha annak gondolataiban a fenti jellemzoket erzekeled?

Bocs, de csak egy emberi velemenyt fogalmaztam meg, es kulo-
nosen nem a bantas, mint inkabb az elgondolkodtatas szandekaval.

Udvozlettel: Zambo Ferenc

Kedves Levelezotarsak!

Nem akarok kategorikusan allastfoglalni a hangszoro kabel temaban, de
engem elgondolkodtatott Peter uzenete, miszerint O kepes megkulonboz-
tetni a kabeleket a "bejaratottsaguk" alapjan. Okkent megfogalmazodott a
vezetek anyagszerkezeti tulajdonsaga, ami kozismerten letezik. Vajon
ennek milyen a merteke? A rez fajlagos ellenallasa: 0,0175 ohm/m/mm2.
(20 C fokon). Peldakent, 1mm atmeroju 1m hosszu rezkabel nevleges 
ellenallasa: 22,3 mohm. Szorasa anyagszerkezeti tablazat szerint:
+-0,8 mohm (fajlagos egyutthato szorasa alapjan). Egy 3 m-es erpar ese-
ten a lehetseges maximalis elteres 5 mohm! Egy jo csatlakozo erintkeze-
si ellenallasa is kb. azonos erteku, Az ido fuggvenyeben, nagyobb eselye
van, hogy a csatlakozo erintkezesi ellenallasa novekedjen (lerakodasok,
korrozio, rugoero), igaz uj csatlakozo eseten a parszori csatlakoztatas
-velhetoen- csokkenti az atmeneti ellenallast, ekkor "kopik be". Ezen
folyamatra jobban tudnam ertelmezni a "bejaratas" fogalmat. 
Ahhoz, hogy a kabelben ohmikusan ertekelheto anyagszerkezeti valto-
zast idezzunk elo, a meg elfogadhato maximalis teljesitmenyu sokoras
uzemeltetes is elenyeszo hatasu az ehhez szukseges csekely aramsuru-
seg miatt. Esetleg meg szoba johet a kulonfele femek csatlakozasakor
fellepo potencialgat, aminek idobeli, es/vagy kis aramsuruseg hatasara
letrejovo valtozasnak csekely eselyt tulajdonitok.
Visszaterve a kabelellenallasra, ha megis lehetne a "bejaratassal" val-
tozast elerni, az legfeljebb nehany mohm, ami egy 4 ohmos hangszoro
eseten is ezrelek alatti erteku.
Kovary Peter korabbi allitasa szerint:
>Ez, ha jol emlekszem 100 W-ot ad le 8 Ohmon. 4 Ohmon 200W-ot,
>2 Ohmon 400W-ot, 1 Ohmon 800W-ot!!! Es vegig megorzi a hang-
>minoseget.
Amennyiben 800%-os terhelesvaltozas hangminoseg-valtozas nelkul
tapasztalhato, akkor hogyan kepzelheto el, hogy az 0,1%-os terheles-
valtozasnal viszont erzekelheto? Ezen tizezredes viszony tovabb
csokken, ha a nemlinaris tulajdonsagbol szarmazo minosegi valto-
zasokat vizsgaljuk (pl. torzitasok). 
Amennyiben vakteszttel valoban kimutathato a "bejaratott" es az uj
kabel kozotti kulonbseg, akkor -velhetoen- annak okat valahol ma-
sutt kell keresni. 

Udvozlettel: Zambo Ferenc

Kedves 'Kozelito'!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: numerikus kozelites 2 ( 24 sor )
> Idopont: Wed Dec 20 13:33:26 EST 2000 TUDOMANY #1334

> #3. Kiszamolom
> r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt
> v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt
> a_i(t+Dt) = gamma * M / R_i^2
>
> Esetleg (mivel a_i csak r_i-tol fugg) ezert lehetne
> v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt

Kicsit hasonlot gyartottal, mint amit erdemes csinalni -- de meg
nem az igazi. Az biztos, hogy Dt csokkentese nem javit a modszeren
-- leven a modszer ezzel semmi nem valtozik! :-) A nagyobb baj,
hogy a pontossag/szamitasi ido nem lesz eleg jo.

Amikor en gyartottam tobbtest problemara numerikus kozelitest
gimiben, akkor Feynmantol lestem el, es a gyakorlatban
osszehasonlitva egyertelmuen igazolodott is, hogy azonos
szamolasidovel sokkal jobb eredmeny erheto el akkor, ha elobb egy
virtualis mozgast szamolsz: a sima 'linearis' szamitassal
megnezed, hova kerulne Dt ido mulva, majd az itteni gyorsulast es
a t idobeli atlagat tekintjuk ervenyesnek a szakaszra, es ugy
szamoljuk ki a kovetkezo allapotokat. Azaz:

Adott az a_i( r_i(t), t) -- ha mas nincs, akkor a gravitaciobol.
r'_i = r_i(t) + v_i(t)*Dt + a'_i*Dt*Dt/2
a'_i= a_i( r'_i(t+Dt), t+Dt)
a''_i= (a_i + a'_i)/2

r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt + a''_i*Dt*Dt/2
v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt

A modszer lenyege, mint lathato, hogy ne a Dt idotartam elejen
levo gyorsulasokkal szamoljunk, hanem probaljuk meg inkabb
nagyjabol eltalalni az idotartamra ervenyes atlagos gyorsulast
kozeliteni. Ebbol erezheto is, hogy lenyegesen jobb modszer (azaz
pontossag/szamitasido hatekonysagat tekintve jobb) nemigen lehet,
ez viszont eleg egyszeru.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

1. Tapegyseg

Kovary Peter irta:

>>>>>>>>>>>>
Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
egyeniranyitjak, agyonszurik, majd nagyteljesitmenyu es kis
torzitasu [tuske- es radiofrekisen szemetmentes] szinuszgenerator
jelet adjak ki.
<<<<<<<<

Na most ennek mi ertelme van?
"Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot egyeniranyitjak, agyonszurik,.."
itt talan abba is lehetne hagyni, mert mar kesz is az erositonk tapegysege, 
felesleges ujbol 220V szinuszos jelet csinalni belole. Ennek talan gyenge, 
zavarerzekeny tapegysegu keszulekeknel lehet hatasa, de ilyen a high end-
nel ugye szoba sem johet. Vagy halozati motoros keszulekeknel, talan regi 
lemezjatszonal, magnoknal?
  En, ha nagyon igyekeznek, akkor maximum a tapot egy kulon femdobozba 
raknam, hogy a halozati zavarokat a leheto legmesszebb tartsam az 
erositotol.


2. Bejaratodas

Nem inkabb a tulaj fulenek a bejaratodasarol van itt szo, hogy az uj 
berendezesenek hozzaszokjon a hangjahoz?


3. A kabel szine

Engem is kifejezetten idegesitene egy piros halozati kabel, bar ezt 
vaktesztben nehezen tudnam bebizonyitani.


4. Interconnect

A HANG listan mar egyszer feltettem ezt a kerdest, hogy mi is ez, de 
valaszt nem kaptam. Ez lehet hogy a nem beavatottak elott titok.



                       Aggod Jozsef

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: kabelbejaratas ( 27 sor )
> Idopont: Thu Dec 21 10:23:55 EST 2000 TUDOMANY #1335
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > Szerintem egy szamitogep sokkal erzekenyebb ilyen dolgokra hiszen
icipici
> > zavar eseten ugy fagy mint sziberiaban. (ha ilyet tapasztaltok, vegyetek
> egy
> > szunetmentes tapot)
>
> Rosszul tudod! A logikai aramkorok, maga a szamitogep is meglehetosen
> erzeketlen a tapfeszultseg zavaraira, nagysagrendekkel erzeketlenebb
Maga a proci nagyon is erzekeny! Probald ki: a proci belso feszultseget
allitsd pl. 3.5V-rol 3.3V-ra, vagy 2.9V-rol 2.8V-re. Meg az oprendszered sem
jon fel! Hogyha ez a fesz.eses nem allando, csak eseti, akkor is elszamolja
magat a proci es kesz, vege, lefagy.

> mint egy HIFI cucc. Raadasul az alkalmazott kapcsolouzemu tapegyseg
> igen szeles tartomanyban kepes alkalmazkodni, akad olyan is amelyet
Pontosan erre akartam ramutatni! Ha a PC-kben ezt meg lehet oldani egy par
ezer Ft-os tapegyseggel, akkor a tobb szazezres hi-fi cuccokban miert nem
tudjak?

> atkapcsolas nelkul lehet 220 es 110V-on hasznalni! Ez azt jelenti
> hogy a puffere eleg energiat tarol 110V-on is, hogy teljes terheles
> mellett egy 40ms ideju feszultseg-kimaradast athidaljon.
> Egy atlagos pc-t majd egy masodpercre ki lehet kapcsolni, gyorsan
> visszakapcsolva eszre sem veszi.
Ki is probaltad, vagy csak elmelet?! Probald ki, hogy egy pillanatra
benyomod a RESET feliratu gombot.

> (Az adatvesztesert es meghibasodasokert nem vallalok felelosseget :)
Pl. szakdolgozat irasa kozben igen elvezetes egy pillanatnyi aramszunet!

 Udv!
Sipi

Kedves Janos !

>hivatkozom a Fourier transzformacioval
>szemben "invarians" Gauss gorbere. Az exp(-at2) transzformaltja ugyanis
>frekvenciaban is Gauss (exp(omeganegyzet)).
>Az eredeti es a transzformalt gorbek szelessege kozott pedig fennall a
>delta(t)xdelta(omega)=8 "hatarozatlansagi relacio", vagyis minel szelesebb
>egy haranggorbe idoben, annal keskenyebb frekvenciaban es vica verza.

Koszonom, ez uj nekem, es roppant erdekes, sot duplan koszonom,
mert intuiciot adott egy egeszen mas temahoz, mely regi problemam.
Mielott belevagnek az ismertetesebe, meg annyit az elobbiekhez, 
hogy temank kapcsan azon merengtem - ha a vilagegyetem vegtelen 
ido ota letezne, akkor a valtozasanak, idobeli alakulasanak 
visszafejtese soran eljuthatnank oda, hogy nem lenne memoriakapacitas 
a leirasahoz. Kiveve, ha szigoru torvenyek szerint, kauzalitas elve 
alapjan mukodo egy vilag, es a torvenyek veges szamu zart formulaval 
megadhatok.
Ellenkezo esetben ugyanis a leirasahoz vagy vegtelen szamu diszkret
*mintaveteli* adatot kellene tarolnunk, ami nem lehetseges,
vagy vegtelen sok formulat talalni, ami megint nem megy.
Az elmelkedesem hanyagul atgondolt, lehet, hogy hibas is, 
de hatha lehet javitani, vagy fejleszteni.

Most a masik dologrol. Meg fogsz dobbenni, mi jutott eszembe 
a Gauss gorberol ! 
Reggel, amint szokasosan metroval jottem a meloba, ismet latvan a 
termeszet legharmonikusabb ajandekait - es azon merengve, hogy mennyi 
noi szepseg megy veszendobe a robottal lekotottseg miatt - ujra 
felmerult, hogy egyszer mar vegre tisztazni kellene - 
milyen titok rejlik a geometriai aranyaikat tekintve valtozatos, 
de megis egysegesen megragado noi arcok mogott ?  
Epp a haranggorbe matematikai kulonlegessege kapcsan kattant be 
hirtelen vizsgalati modszer lehetosege, melyet mint otletet gyorsan 
kozzeteszek:
Spektrumanalizis, harmonikusokra bontas. Az arcokat mint plasztikus 
hullamformakat 3D-s analizissel kellene elemezni.
Meg nem tudom hogyan kene metszetek sorozatabol tomor, vilagos
leiro osszefuggesekre jutni, de szerintem ra lehet majd jonni.
Spektrumanalizissel foglalkoztam valamelyest. A digitalis szures 
erdekelt egy idoben, de magamtol, a temara koncentralo beszukult 
agyammal nem jutottam el az esztetikai elemzesre alkalmazhatosagaig.
Pszihologiai celu kutatasokra is alkalmas lenne a formak spektrum-
analizise.
Esztetikai Nobel-dij ugyan nincs, de mindenkit batoritok, 
szerintem erdemes volna eziranyban kutatni. 
Biztos vagyok benne, hogy a pszichologia is tudna hasznalni az 
eredmenyeket. Eloszor is 3D-s kepeket kellene gyujteni.
Fellelhetok valahol ilyenek ?

Udv: zoli

Kedves Ferenc !  

>> Hipotetikusan felteszem, hogy a jol atmelegitett villanykabelek
>> muanyagszigetelese  - mint dielektrikum megvaltozhat, es ennek
>Nem valtozik, illetve alig. Innentol nem jo az egesz....

Elegge valoszinutlen, hogy ne valtozzon, hiszen a hohatas a muanyag 
szerkezetet megvaltoztatja.
Tartosan honek kitett mua. szigetelesek ridegge, torekennye 
szoktak valni, es elszinezodnek. Az olcso es elterjedten 
alkalmazott muanyagoknal bomlasi folyamatok indulnak meg 90 C fok 
folott mar szinte biztosan. A szenlancok toredeznek, bar adalek-
anyagokkal lehet lassitani az oregedesi folyamatot.
Masreszt a hohatasra a szigetelo zsugorodik is, igy - mint 
dielektrikumnak - a vastagsaga is csokken.
A csobe huzott 220V-os kabel me'g el is mozdulhat a melegedese soran,
es ettol aztan ugyancsak modosulhat a radiofrekis tapvonalkent, ill. 
vevo-antennakent viselkedese.  
Azt semmikepp nem allitanam, hogy a 220V kabelek bejaratasa 
torvenyszeruen hallhato valtozast hoz egy HiFi cucc hangminosegeben, 
de ha a zavarterjedesre visszavezethetoen megis azt teszi - az nem 
biztos, hogy epp javulast eredmenyez.

>> A radiojelek a tapegyseg elektronikajara is, es az erositore is hatnak.

>Nem hatnak, mar az alkalmazott felvezeto eszkozok sem viszik at (tul
>lassuak), raadasul pont az ilyesmi zajok, gerjedesek kikuszobolesere
>beepitett hidegito es frekvenciakompenzalo tagok is kiszurik.

Szemelyesen hallgattam valamelyik radioadast muveleti erositore 
(uA741) kapcsolt kis hangszorobol. 
Az erosito elektret mikrofon jelet volt hivatott erositeni.
DC tapegysegrol hajtva, kb 1-1 m-es merozsinorokon logott az erosito. 
Helyileg rendes taphidegites volt az IC-n, es megis mukodott a dolog - 
mint radio. Valszeg a mikrofonzsinoron at furakodott be a nem kivant jel.

>> A mukodo felvezetok kevero modulatorkent a zagyva radiojelekbol
>> kikeverhetnek olyan zongeket, melyek a hangfrekis jelben hallhatoak
>> lesznek.

>Nem lesznek hallhatok, ezer es egy ok miatt...
>(Energia + frekvencia tartomany stb...)

Regebben mar csevegtunk itt pa'ran arrol, hogy kello vedelem nelkuli
analog DC tapegysegek meghulyithetok, ha a kozelukben kis radio-ado 
mukodik. Sot kerulendo, hogy adokeszuleket RF-tol vedetlen tapegysegrol 
mukodtessunk. A tapfesz katasztrofalisan megemelkedhet pillanatok 
alatt. A vezetekeken bekuszo, vagy sugarzassal bejuto radiojel 
allohullamkent, rezonancia kovetkezteben novekedhet. 
Differencial-erosito kozvetlen bemeneten a bemeneti tranzisztor pn 
atmeneten csekely, ott egyeniranyitott fesz okozhat durva
munkaponteltolodast.

>> A hangfalak kabelein is bejutnak radiojelek az erositobe
>> az erosito kimeneten keresztul.

>8 ohmon szerinted hany aV (attovolt) feszultseget tud letrehozni egy
>normalis energiaju radiohullam? Kb 15 nagysagrenddel lesz a hangfrekis
>feszultseg alatt, legrosszabb esetben! (Hogy juthat ilyen az emberek
>eszebe???)
A fentiek szerint elofordulhat, hogy a feszultsegnek korlatot csak 
az eldurrano alkatreszek szabnak.
Amugy a hangszoro hangfrekin ervenyes 8 Ohmja radiofrekvencian 
biztosan masnak latszik. 
Meg annyit hozzafuzok, a villanydrotok bejaratasanak kerdesehez -
hogyha igazolodik, de nem sikerul egzakt modon tisztazni a
hangzasbeli kulonbseg okat, kenytelen leszek forradalmian uj 
hipotezissel eloallni, melynek mar cime is kesz fenyegetes lehet a 
tudomany szamara: 
Mechanikailag feszultsegmentesitett gondolkodo kristalyszerkezetek 
zaj alatti ha'la-uzeneteinek vetele - interconnectet kepezo, jomodu 
hiperhallasu mediumokkal.  :)

Udv: zoli

>Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
>kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
>egyeniranyitjak, agyonszurik, majd nagyteljesitmenyu es kis
>torzitasu [tuske- es radiofrekisen szemetmentes] szinuszgenerator
>jelet adjak ki. Az Accuphase keszulekeinel az elolapon muszerek
>mutatjak a halozat jellemzoen 6% koruli, es a kijovo kakao
>jellemzoen toredek szazalekos torzitasat.
>
>Udv, Peter.

Eeeez igen!
Aztan belevezetik egy diodas egyeniranyitoba, ami jokora elkora dolgozik,  es
oda az egesz szepseges szinusz, a diodaknal a jelek csak ugy kattognak, mint a
rossznyavaja. Az elko is boven zajosabb, mint a kabelek barmelyike... szoval
nagy para baromsag ez az egesz.

Ennyi allatsagot meg nem lattam mastol leirva, mit Kovary Petertol.
Soha nem fogom megerteni, hogy ha egy nyavajas hangfrekit olyan kellemetlen
elvezetni, miert hasznalnak siman osszesodrott erparakat. Koaxon iszonyu
GHz-eket is el lehet vezetni nemegyszer ugy, hogy azon a frekin szamit a fazis
is. Na
nehogymar egy osszesodort akarmilyen egykristaly rezdrot (ha ilyen egyaltalan
letezik) kepes legyen jobb jelatvitelre, mint egy kozonseges koax! Es ilyet is
lehet egeszen nagy
aramokra es feszultsegekre is csinalni. Megoldott dolog a kis kapacitas, a kis
veszteseg... kerdese is.
Roppant erdekes, hogy kizarolag a hifiseknek csinalnak "speci" kabeleket
meregdragan.
Meg en is egy nagy allat vagyok, hogy nem ilyesmire adom a fejemet. Milyen jol
lehet ezzel hivoket fejni. Mint az Egely es neje a vitalitasmerojevel, es
egyeb szemetsegekkel. Ok se tudnak ertelmes dolgokat csinalni, csak
atverosdit. Nullponti energia? Meg a pinceben a kazan, es elkeseredett
kiserletek, hogy valami tukorrel az ablakba becsalja a napfenyt (meg ezt se
tudta megoldani, veletlenul ismerem a szomszedjat).
Mivel eleg nagy az Isten allatkertje, mindig lesz vevo az ezoterikus es
audiofil baromsagokra, meghozza jo dragan. Ma mar konyvesboltban kulon van
"ezoterika" resz.
(Utolag elnezest a rossz hangvetelert, bevallom, kisse felboszultem mara. Es
megnyugvassal olvasom, hogy vannak boven nyugis emberek is itt, akik ervelnek
is rendesen - abban a tudatban talan, hogy ugyis suket fulekre talalnak az
ervek, falrahanyt borso.)

hjozsi

>Erdekes meg a 12 huros gitar esete, melynek megintcsak erdekes
>jellegzetes hangja van, holott, ha jol tudom ott a hur-parok
>azonos frekvenciara vannak hangolva, megis elso hallasra is
>megkulonboztetheto a hangja a szimpla hurok hangjatol.
>Ennek magyarazatat nem tudom. Most provokativ leszek:
>Szerintem ezt nem tudhatja senki se, mert ez ellentmond a
>jozan esznek. :)
Nem mond ellent a jozan esznek. Ezek a hurok ugyan - nagyjabol - azonosan
vannak hangolva, de sosem lehet oket tokeletesen egyformara hangolni, de nem
ez a lenyeg. A gitarhurok pengetes kozben szamos felharmonikus keletkezik, ami
adja a jellegzetes hangot. Ki van zarva, hogy egyszerre penduljenek a
hurparok, es az is, hogy a felharmonikusok is egyszerre szoljanak. Innentol
mar barki meghallja, hogy egy vagy ket hur szol-e.

hjozsi

Udv!

Nu akkor HiFi de Tudomanyosan.

> Felado :  [Hungary]

> Eleg kellemetlen olyan opponenssel vitatkozni hifirol, aki nem
> tudja, hogy az interconnect az _nem_ halozati kabel.

Azert ilyenkor illik megirni hogy mi is az az interconnect, mert lehet hogy egy
fizikus ismeri csak nem igy hivja. Aztan jol el lesz beszelve egymas mellett.;-
)

> Nem szeretnem "fergelni a szorkinokat", de a halozati kabel minosege
> is igencsak belejatszik a hangminosegbe. De ezt hagyjuk itt, ezt mar
> vegleg nem fer bele a vaskalapokba. :-)

Pedig engem kezd rettenetesen erdekelni.

> _Attol_ meg meglepobb a dolog, hogy nagyon jol megepitett tapegyseg
> eseten is konnyen meghallhato a 220-at vezeto kabel milyensege,
> bejaratottsaga.

Konkretan mit hallasz? Ne azt mondd hogy jobb vagy rosszabb, hanem az effektet.

> Jo erolkodok hangfrekis resze
> nagyon egyszeru, a tapegysege viszont annal "profibb".

Allandoan ide lyukadunk ki. De erre meg visszaterunk.

> Akkor alljon itt egy verprofi elmeleti fizikusnak a
> Hang-listara irt levele.
> **********************************************
> > Felado :  [Hungary]
> Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
> kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
> egyeniranyitjak, agyonszurik, majd nagyteljesitmenyu es kis
> torzitasu [tuske- es radiofrekisen szemetmentes] szinuszgenerator
> jelet adjak ki. Az Accuphase keszulekeinel az elolapon muszerek
> mutatjak a halozat jellemzoen 6% koruli, es a kijovo kakao
> jellemzoen toredek szazalekos torzitasat.

Na most.... ha valaki tud zajmentes __egyenaramot__ csinalni (es ugye ezt
hasznaljuk az erositokben), akkor miert alakitja vissza valtoaramma?

> >Itt is az a kerdes, hogy a 220-as villany mely parametere lesz mas, amelyet
> >a halozati tap nem fog tudni megszurni?
>
> Csatlakozom az elottem szolokhoz! :-)
>
> En orulnek a legjobban, ha ezekre tudomanyos magyarazatot kaphatnek
> valakitol.

Konyorgom valami tampontot kerunk!

Vegyeszmernok letemre 20 bites A/D konverterek fejlesztesevel (is) foglalkozom.
Olyanokat szivtunk a tapegysegeknel mint ide Lachaza! Tudomanyos magyarazatot
akkor tud csak hozzaerto adni, ha valami jelenseget mondasz.

> A
> magyarazatokat nem a zeneszereto audiofilektol, hanem eppen a
> tobbe-kevesbe szakerto fizikusoktol kellene kovetelni. Eppen
> azoktol, akik szkepticizmusbol eleve elzarkoznak komoly kutatasok
> elol. En ebben nem tudok segiteni.

Dehogynem! Mondd el hogy mi az eszlelheto kulonbseg.

Az interconnect problemat _csak_ a tapegyseg utani kabelekre tudom elfogadni,
legfokeppen a hangszorokabelre, meg a ket erositot osszekoto kabelre (elo- es
vegfok) ha van persze.

Istvan

> Felado :  [Hungary] irta:
>> Amelyikuk meghall [2xvak tesztekben ellenorizhetoen] olyan
>> kulonbsegeket, amelyeket a kevesbe "kenyes" mar nem.
>Hm. Es ha a kevesbe "kenyes" masmilyen kulonbsegeket hall?

Hat ezen akkor lehet jokat vitatkozni. [Ez teljesen eletszeru.] 
De itt pusztan az volt a fo kerdes, hogy van-e kulonbseg, es nem az,
hogy
milyen.

>Nem vonom ketsegbe. De akkor ne olyanfele alatamasztasokat kapjon, amiket
>kenytelen vagyok lemosni a palettarol, ld. kesobb.
>>>elobb-utobb megtalalhatoak, bizonyithatoak a konkret fizikai, okok.
>Amig ezek nincsenek, vagy pontosan bebizonyithato, hogy nem is lesznek,
>addig...A konkret fizikai okok a pszicheben rejlenek.

Nem hiszem, hogy a pszicheben lettek volna a konkret fizikai okok,
amikor Galvani a rangatozo bekacombokat figyelte zivatarban. Sot.
Eleve helytelennek tartom barmely rendszeresen jelentkezo,
szabalyszeru, kutathato, ellenorizheto, de egyelore ismeretlen
"hatasmechanizmusu", megmagyarazhatatlan jelenseg" elmeorvosi
hataskorbe utalasat. Ilyen hozzaallas mellett a tudomany soha sem
fejlodne, legfeljebb a cihologusok keresnenek jobban.

> mig ertelmetlennek latva, le nem iratkoztam onnan.
> Megfutamodtal. Nem helyes, de ertheto.
En nem tekintem megfutamodasnak. Mi elol???? Jol elszorakoztam ott.
Csak ezernyi
ertelmesebb es hasznos dolog van annal.

>A dolog gyokere ott van, hogy a parasok erzelmileg kotodnek a temahoz, az
>erzelmek ellen pedig nem hatasosak az ervek.
Eros a gyanum, hogy a hifihihitetlenkedok is igy vannak vele. Bele
nem neznenek a tavcsobe.

> >>Mert mondjuk interconnekteknel a dielektrikum erosen beleszol a hangba,
> >A halozati zsinor eseteben ?  Na ne.....
> Eleg kellemetlen olyan opponenssel vitatkozni hifirol, aki nem
>> tudja, hogy az interconnect az _nem_ halozati kabel.
>Na ja, de a bejaratodas eseteben a halozati kabelrol volt szo, egesz az
>eromuig. Vagy tovabb?
Na ja, de en semmit sem mondtam halozati kabeleknel a
dielektrikumrol.

>> Bar tudom, hogy ezzel tovabbi tamadasokat zuditok magamra, de nem
>> mondhatok mast a valosagos velemenyunknel. _Minden_ alkatresznek
>> kivalonak kell lennie.
>Hogyne. Mert egyebkent nem lehet eleg sok penzt leakasztani erte.

De egyebkent nem is fog jol szolni. Mindnyajan szivesebben vennenk
olcsobb hiendet. Elarulhatom, hogy az "igazi" azaz fokent
zeneszereto hiendesek iszonyatos aldozatokat hoznak a jo hangzas
erdekeben. Nem kifejezetten penzben, hanem ami ezzel jar, mas
kenyelmekrol valo lemondasban. Barataim kozul senki sem gazdag,
nekem most meg autom
sincs, miota kirohadt alolam a 20 eves hasznaltan, olcson, oregen
vett Audim. De nekem hiaba is ervelsz ezugyben, mivel en a
gyakorlatban ezernyi probalkozassal jutottam erre a velemenyre.

>> huzalozasnak, ellenallatoknak is. Egyetlen kondenzator azonos
>> ertekure [azonos parameterure, de mas gyarto termekere] valo
>> kicserelesevel tonkre lehet tenni egy jo erolkodo hangjat.
>Ha a parameterek azonosak, akkor mi teszi tonkre a hangot?

Azok a parameterek, amiknek meg a letezesuket sem sejtjuk.
Vagy szerinted mar mindent tudunk?

>Ami a hegedukeszites eseteben teny, azt atvetited az elektronikara is.
>Rendben, hidd ugy. De tudd, hogy hiszel, es nem tudsz.

Ezernyi tapasztalat nem hithez, hanem tudashoz vezet, megha a
hatasmechanizmus ismeretlen is marad. A jo hegedu sem "hitbol"
keszul. Egyebkent egyszeru hasonlat volt, nem mas.

>> A napokban rakerestem az Applied Physics Lettersben
>> interconnects jelszoval a temara. Talaltam egy rakas
>> csikket "elctromigration in Cu interconnects" temakorben.
>Hogyne, kerlek. Integralt aramkorokben az elektronszel regota ismert, mint
>meghibasodast okozo jelenseg. De ott az interconnect nem hangszorokabel,
>hanem mindenfele vezetek.
>Egyebkent az elekronszel hatasa az aramsuruseg negyedik hatvanyaval aranyos,
>de csak olyan extrem nagy aramsurusegek eseten veheto eszre, amelyek a
>hetkoznapi eletben hasznalt drotokat azonnal elgozologtetnek.
>Es persze, ne feledkezzunk meg arrol, hogy egy iranyban kell folynia.

Hanyfele iranyban folyik is az _energia_?
Velhetoen elolvastal par "csikket" az emlitettek kozul, hogy ezen
velemenyedet "lesopresnek" minosited. Nekem nem sikerult, mert az
egy fizetos URL. Kerlek, hogy tovabbitsd szamomra a csikkeket! Ha
meg nem olvastad el azokat, akkor kevesbe kellene magabiztosnak
lenned, talan ott is ertenek a fizikusok a "dolgok jarasahoz." Ott
kifejezetten _interconnectek_ eseten volt szo az elektromigraciorol.

>> Hozzateszem meg, hogy prima hifi kabeleket gyartanak [a vilagon
>> harom gyarto] specialis folyamatos ontessel. Ennek soran atlagosan
>> 125 meter hosszu kristalyok keletkeznek.
>Irja a prospektus. Ellenorizte mar valaki? Kuldj egy darabot, megteszem.

Feltetelezem, hogy a vilagon meg van nehany hifis, es foleg
"szkeptikus", akiknek modjuk van ezt megtenni, es a leleplezest a
hifis levlistakon vilagga kurtolni. Eddig nem tudok rola. De nem
gond a keresedet teljesiteni, mivel itt Pesten is kaphato
folyometerben. Boldogan megteszem, hogy kerek par centit, mert engem
is komolyan erdekel az eredmeny.

>> Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
>> kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
>> egyeniranyitjak, agyonszurik,
> ....es itt miert nem hagyjak abba? Mert meg nem eleg draga?

Mert a kulonbozo hifi keszulekek nem parszaz Volt koruli egyenaramot
igenyelnek a halozati bemenetukon. :-)))

> Felado :  [Hungary] irta:
>De egy ilyen csucsminosegu amator erosito valosagos alkatresz-
>temeto, tobb ev munkaja van benne, es rengeteg hiperdraga, egyedileg
>valogatott, beszerezhetetlen alkatresz. ...
>A mernoknek olyan cuccot kell terveznie, akar a minoseg rovasara is, ami
>nem feltetlenul a legolcsobb, de gyarthato, nem nagyon igenyel utolagos
>egyedi beallitgatast, bemerest, mert az ilyen darabszamban es arszinvonalon
>eloallitott termeknel ez megengedhetetlen. 

De hat en eppen azt irtam, hogy amatorok [a hangfrekis reszben keves
alkatreszbol] minden szakertelem es _muszerezettseg_ nelkul tudjak,
amit tudnak. Nincs szukseg szinte semmifele valogatasra, utolagos
beallitgatasra, meg bemeresre is csak megnyugtatasul. Egy csoves
erolkodon a vegcsovek munkapontjanak beallitasahoz, es legfeljebb a
fazisfordito szimmetriajanak beallitasahoz kell par feszultseget
merni. Nincs is bennuk tobb beallitoszerv. Valamint ragyogoan
gyarthatoak nagyobb sorozatban, mint ahogy parszaz gyarto meg is
teszi szerte a vilagon. 

>Ezert egy amator rengeteg kiserletezessel lehet hogy elo tud allitani a
>gyarinal jobb hangu erositot. Persze a jobb hangu meg messze nem jelenti
>azt hogy jobb minosegu is! Ha megcsinalnak a tokeletes erositot, senki
>sem mondana ra hogy nem szol jol, de biztos hogy egy rakat gyengebb erosito
>megelozne a rangsorban. Ugyanis nem a tokeletes atvitel a cel, hanem a
>fulnek legkellemesebb hibak eloallitasa, ez pedig izles dolga.

Ez ellen tiltakoznom kell mindig. Ezt semmi konkretummal
alatamasztani nem tudod, ez csak egyszeru oktalan mindennapi kis
ragalom. Mi mas lenne a "minoseg" merteke, mint a "jo hang". Mi
celbol is keszulnek a hangfrekis erolkodok? Azert, hogy nehany jo
paramertert lehessen merni rajtuk? A vasarloik ezt teszik?

>Az audiofilek altal elturt es _megkovetelt_ hiba a meresi pontossagon belul va
n, 

Ez eppen a mernokszemleletu gyartasra jellemzo. Eppen a hiendesek
azok, akik meghallanak es tiltakoznak ismeretlen oku es merhetetlen
"kis" hiabak miatt is.

>viszont egy 20cm-es kabel vagy a csatlakozok minosege a hangfrekvencias
>tartomanyban nem mutathato ki, illetve nagysagrendekkel az elozo hiba
>alatt van. 

Itt Te is irod. Ellentmondasban vagy magaddal. Ez eppen olyan, amit
az audiofulek nem turnek el.

>Osszessegeben rengeteg penzt lehet a hifi cuccra kolteni, a
>kulonbseg elhanyagolhato egy fele aru cucchoz kepest, legalabbis ha nagyon
>odafigyelve erzekelheto is, a zene elvezetet nem befolyasolja.

Hogy mi zavarja a zene elvezetet, az nagyon egyedfuggo. A
hiendeseket nagyon kis hibak is zavarjak. Egyebkent is kifogasolom a
fenti peldadat, bar termeszetesen olyan is van, a minoseg es ar nem
fugg szorosan ossze egymassal. Nagy tiszteletunket elvezik a nem
draga, de az arban rivalisaiknal messze jobbhangu keszulekek. De
jellemzoen egy millios berendezes hangjat is lehet javitani szinte
filleres beruhazasokkal. Egy par acelkup, vagy egy par forintos
lemeztanyerborito, a csatlakozok megtisztitasa, meghuzasa, a
halozati kabel megfelelo polaritasu bedugasa, stb.

Udv, Peter.