Tisztelt VITA!

Yoghurt gazdagon ervel a novenyeves mellett. Sokban igaza van, ugy erzem azon-
ban, hogy nehany aprosagrol megfeledkezett.

1. Az emberi szervezet mindenevesre van konstrualva.

Persze, nem ugy ertem, hogy teremtve, hanem ugy, hogy az emberi fogazat, az
emesztorendszer nem alkalmas a kizarolag novenyi etrenden valo eletre. Per-
sze, ha a novenynek kizarolag a magjat (gyumolcset) fogyasztja az ember,
es kulonosen meleg eghajlaton es mersekelt fizikai es szellemi tevekeny-
seg mellett, akkor megel az ilyen fele novenyi dietan is (2500 cal/nap).

Az emesztorendszernek van egy jol merheto aranyszama: a bel hosszusag aranya
a testhosszusaghoz. Nem emlekszem a pontos szamokra, de a novenyi szar
emesztesere alkalmas szervezeteknel ez a szam >10. A ragadozoknal emlekeim
szerint 1-2. Az embernel, ugy tudom, 3-4.

2. Az ember kaloriaigenye nem elegitheto ki minden kaloriat ado anyaggal.

Ez alatt azt ertem, hogy hiaba hatarozzuk meg pl. a rizs-szalma kaloria
tartalmat es talaljuk ragyogoan nagynak, a rizs-szalma nem csak, hogy em-
ber, de meg kerodszo allat etetesere sem alkalmas, ugyanis nagy szilicium
tartalma miatt emeszthetetlen. Az emberi szervezetbol szamos olyan anyag
szintezise hianyzik, amire a mukodesehez szuksege van es ezek egy resze
nem talalhato meg minden novenyben es ott sem minden reszeben. Leginkabb
a szaporodo szerveben, amgjaban es a gyomolcseben. Ergo 10* vagy esetleg
meg tobbszor annyi novenyi reszt kell letarolni ahhoz, hogy az emberi letet
a maggal fontartsuk. A napi feherjeszukseglete emlekeim szerint 15 g es
mindenkeppen szuksege van nehany letfontossagu aminosavra, ami pl. a nove-
nyek zomeben nem talalhato meg (alanin, tirozin, cisztin, ha jol emlekszem)

3. Klimatol fugg az ember energiaigenye. A jeges teruleteken elo ember allati
taplalek nelkul elpusztulna.

4. A mezogazdasag (gabonatermesztes) nem egyertelmuen hasznos minden terule-
ten. Afrikaban kimutattak az elmult evtized soran, hogy a megmuvelt terulete-
ken (csapadek hianya miatt) csokkent az allattarto kepesseg a termesztes no-
venyzethez kepest. A termeszetes noveny szarat is tudtak fogyasztani az
ottani allatok, az ember a termelt novenynek csak a magjat, de abbol viszont
a csapadekviszonyok miatt silanyra sikeredett a "termes".

A vitaba se pro- se kontra- nem kivanok beleszolni, megis engedjetek meg,
hogy egy masik szempontot vessek fel. Nehany eve hallottam a radioban 4.
dimenzio cimen. Egy japan gazdasagrol volt szo. Ime:

Gondolat lenyege: nincs hulladek, mindent atalakitanak.

A terulet egy reszet rizzsel vetettek be, a masik resze marhalegelonek lett
fonntartva. Marhak mellett csirkeket is tartottak.

A rizs kb. 90%-at (pontos szamra nem emlekszem) emberi taplalkozasra adtak.
A rizs-szalma emeszthetetlen, de van egy gomba, amit ratelepitve atalakult
a rizs-szar zommel gombatestte. A gombat emberi taplalkozasra adtak. Az igy
feltart szalmatorek bekerult a komposzba.

A marhaknak adtak a maradek rizs 3/4-t. Tejuket emberi taplalkozasra feldol-
goztak. A hust emberi fogyasztasra adtak, bort kikeszitettek, a csontokat es
belsosegeket a komposzba tettek. A komposzt betelepitettek gilisztakkal.
Azok atgyurtak az egeszet es elszaporodtak. Ezt a komposzt kiteritettek
a csirkek ala, amik ezen felnottek. A maradek rizzsel a csirkeket vagosulyra
hizlaltak es emberi taplalkozasra adtak. A tobbit a komposzba.

Miutan a csirkek kiettek a kukacokat, a komposz kituno tragyakent reszben
a rizsfoldre visszaforgathato volt, de egy komoly reszevel termeketlen,
humuszmentes teruleteket lehetett termove tragyazni.

Nincs hulladek, a ciklus kezdodik elolrol.

Yoghurt! Megertem az allatok fajdalma folotti erzeseidet. Az emberiseg ekkora
tomeget, ami van, novenyevesre nem lehet atallitani. Te magot eszel, meg gyu-
molcsot, meg tojast, meg tejet. Ezek mind a szaporodashoz kellenek. Ha minden-
ki ezt tenne, akkor baj lenne: nem lenne eleg! A noveny szara, levele emberi
taplalkozasra altalaban alkalmatlan, allatira azonban nem. Nem veletlen,hogy
a mezogazdasagi termelesre alkalmatlan teruleteken a nomad pasztorkodas megy
meg ma is: azon megel az ember is! A fold meg nem adna annyi magot, amin
megelhetne.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Hali!
> S ez szerinted nem betegseg? Ha en szabad elhatarozasbol levagom az egyik
> fulem, akkor jogos a feltetelzes, hogy elmebeteg vagyok, nem?
Vagy festo... :-))

(Bocs, nem alltam meg....)
                                                           Fisher

 [United States]: *Converzio os civilizacio*

>>A Foldnek vannak olyan, ma meg nem hasznositott, kedvezo klimaju teruletei,
>>amik mezogazdasagilag hasznosithatok lennenek. Azt nyugodtan be lehet
>>vetni,meg mindig jobb, mintha gyarak, autopalyak, betonkolosszusok
>>epulneneka helyere. 
> Ej mi a ko, kedves Yoghurt, csak nem unod a civilizaciot?
> Ebbol csak egy dolog kovetkezik. Meg nem jartal a Vadonban.

Valoban nem... :) nem eleget... :)

> Isten mentsen meg az erintetlen termeszettol.
Nem nagyon tehetne, mert egyek Vele, a Termeszettel...
Legalabbis az en Istenem... :)

> Barmennyire is nem latszik a
> gyonyoru tajkepeken, odakinn kegyetlen gyilkolaszas folyik, sokkal sokkal
> rosszabb mint mondjuk Bronx-ban ejfel utan,  vagy mondjatok mar valami mas
> hirhedt helyet.

   Azt hiszem, amit reakciokent hozzam vagsz, abbol kitunik, hogy 100 sorban
(sot akarhanyban) nem tudnam Neked elmagyarazni, mit akartam kifejezni.
Talan hianyzanak az eletedbol bizonyos tapasztalatok, amik szuksegesek a
megertesehez...
De ezeket csak OTT lehet, TOLE, es ALTALA megismerni...
(
Irodalom: Micimacko es a Tao
          Malacka es a Tao...
Film:     Gorillak a kodben (Gorillas in The Mist)
          Baraka
          Powaqqatsi
Zene:     Skinny Puppy
          Dead Can Dance...
)

Bronxra: ott a bunozes, a rosszindulat gyilkol, a Termeszetben viszont a
letfenntartas... nem mindegy...
   A civilizacio sokkal kegyetlenebb es sokkal pusztitobb, csak termeszetesen
a felszin alatt teszi ezt, hogy a tisztes polgarok nyugodt szivvel-lelekkel
nyugtazhassak a dolgos hetkoznapokat...

> Amit az emberek -szep szavaik, meg csillogo tekintetuk ellenere valoban
> szeretnek azok a gondosan nyirt parkok ahol kellemes madarcsicserges meg
> patakcsobogas mellett elkolhetik a boseges ebedjuket, megihatjak a behutott
> soruket es ahonnan naplemente tajan hazamehetnek hogy meg lassak az aznap
> estere rendelt izgalmas kalandfilmet ahol a fohos puszta kezzel miszlikbe 
> apritja azt a gonosz oroszlant!

Aha... hat ez az, amit a civilizacionak koszonhet az ember...
Ez az, amirol en NEM beszeltem... :)
A "szep szavak" es a "csillogo tekintetek" pedig igazak es leteznek, es nem
azok, amikrol Te beszelsz...
Ha nem volt szerencseje valakinek hozzajuk, az sajnalatos, es ertheto,
ha nyalasnak, csopogosnek, erzelgosnek, szentimentalistanak latszanak a
szamara...

De ha evvel megnyugtatlak: 
   Soha eletemben nem tobzodtam igazan a mai kenyelemben, es nem is fogok, es
a celjaim sem idekotnek a gep ele,... nem vadallatkent szeretnek elni,
de nem is neylonzacskoba bugyolalt, betonrengetegben kovalygo emeszto-
rendszerkent eltoltetni a ram kiszabott idot ebben az allapotomban...
Es nem azert, mert mazohista vagyok es hulye (bar ezt mar sokan bizonygattak
nekem... :).
Nem autobol, nem piknikezve es foleg nem tv-bol ismerem a Termeszetbol
azokat a kis morzsakat, amik igazan kitoltik az eletemet es az emlekeimet...
En elobb fogok egy keverek kutyanak, vagy egy elhagyott allatnak otthont adni,
minthogy tv-t vegyek, hogy megnezhessem estenkent a kalandfilmet, vagy hogy
mikrosutovel ajandekozzam meg es csapjam be onmagam...
(meg csak 3 bloki + 2 nyul + ideiglenes latogatok az allomany, sajna,...
de a tavolabbi tervek remenyt keltoek ... :)
   Nem azert, mert szamaritanus vagyok, vagy olyan jotet lelek, csupan
egyszeru, emberi onzesbol...  mert az en eletemnek ez adott es ad ertelmet...
Mert olyan elmenyekkel ajandekoztak meg, amikre mas uton nem tehettem volna
szert... es ezek fenye legalabb olyan csillogo az en szememben, mint maseban
az auto, a tv, stb. hasznos, okos anyagi javak...
De ez termeszetesen nem altalanos ervenyu, es valoszinuleg masnak mas,
ertelmesebb celjai vannak...

   Ezen az idilli kepen (ami szinten a civilizacio szulotte :) pedig, amit
felvazoltal, mint TERMESZET, csak (szolidabban kifejezve... :) mosolyogni
tudok... ez a termeszet nem Az A Termeszet...

A tobbire most nem is reagalnek...
Azt hiszem, teljesen folosleges, es remenytelen probalkozas lenne...
Nagyon mas vilagban elunk...

- y -

Most eloszor a papasag szerepere szeretnek reagalni a II. vh-ban,
a fasisztakhoz valo hozzaallas...stb. A koztudatban ui. az a ragalom, ill.
teveszme van elterjedve, miszerint a Szentszek viselkedese a fasiszta ha-
talmakat tamogatta volna ( sajnos, bizonyos szellemiseghez kozel allo korok 
meg ma is ezt terjesztik ). A teljesseg igenye nelkul ezert nehany szot irok
errol.

Mussolini hatalomra kerulese utan, mar XI. Pius papa elesen elitelte a fasisz-
taknak a merenyleteit, kifogasokat emelt az uj totalitarius szakszervezeti tor-
venyek ellen. Az 1931. junius 29-en kiadott "Non abbiamo bisogno" tiltakozott 
amiatt, hogy a rendszer az ifjusag neveleset kisajatitja maganak ( pl. nem tar-
tottak meg ezert kormeneteket...stb. ). A legsulyosabb konfliktus a fasiszta
allam antiszemita megnyilvanulasaival kapcsolatban keletkezett. Igaz, az ujonna
n
elfogadott faji hazassagtorveny a katolikusoknak csak egy-ket ezreleket erintet
-
te, a papa tobbszor felemelte szavat ez ellen, melyek Mussolini fenyegeteset
valtottak ki. 1938-ban a faji megkulonboztetes es antiszemitizmus eliteleset
tartalmazo enciklikatervezet kidolgozasa celjabol teologusokbol allo bizottsa-
got allitott fel. A laterani szerzodes 10. evfordulojara, 1939. II. 11-re ter-
vezett unnepelyes tiltakozasra azonban a papa II. 10-en bekovetkezett halala
miatt nem kerult sor. ( Altalanosan elfogadott velemeny, hogy megmergeztek, ui.
az orvosa Mussolini rokona volt. )

Hitler embertelensegei miatt a papa 1937. III. 14-en kiadott "Ardenti cura"
korleveleben a leghatarozottabban elitelte a fajelmelet, fajgyulolet, a nem-
zetiszocialista ujpoganysagot s a vallasok, valamint az egyhaz uldozeset.

A kovetkezo papa, XII. Pius egyik legfobb gondjat kepezte, hogy elharitsa a
masodik vilageges kirobbanasat. Mar 1939. III. 3-an torteno elso megnyilat-
kozasaban kormanyzati programjanak a lenyeget a beke biztositasaban jelolte 
meg. Majus 3-an minden nagyhatalomnak hivatalos jegyzeket adott at, melyben
a lengyel kerdes rendezesere nemzetkozi konferencia osszehivasat javasolta. 
Hitler es Mussolini elzarkoztak a tartgyalasok elol. VIII. 19-en, majd 24-en
radioszozattal fordult a vilaghoz, ebben hiresse valt mondatat ismetelte meg:
A bekevel nem veszett meg el semmi, a haboruval azonban minden elveszhet. 
VIII. 31-en utolso probalkozaskent magahoz kerette a nagyhatalmak kepviseloit, 
es megegyezesre szolitotta fel oket. Szava pusztaba kialto szo maradt.

A lavina megindulasa utan a hadviselo feleket az oldokles abbahagyasara es a
mielobbi beke megkotesere igyekezett rabirni. 1939. X. 20-an kaidott "Summi
Pontificatus" kezdetu tronralepesi enciklikajaban az egesz vilag szamara be-
ket kovetelve hangsulyozta a termeszetjog fontossagat, megtartasanak kotelezo
erejet. Kifejezte fajdalmat a ( katolikus ) Lengyelorszag lerohanasa miatt, es
az orszag ujjaeledese feletti remenynek adott hangot. Az 1939 karacsonyan mon-
dott beszede, de a tobbi karacsonyi megnyilatkozasa is vagy teljesen, vagy 
nagymertekben a beke megteremtesevel es ennek erkolcsi es politikai elofelte-
teleivel foglalkozott.

A hadviselo felekkel szembeni magatartast a szigoru SEMLEGESSEG jellemezte. 
Mivel a haborut kezdemenyezo fasiszta hatalmakkal szemben is a szigoru sem-
legesseg es tartozkodas allaspontjara helyezkedett - jollehet a papasagat 
halala utan meltato irasok es megemlekezesek nagy resze kiemelte, hogy az 
egyhaz egysege es onallosaga megorzesenek, valamint a szenvedok es uldozottek
megmentesenek a feladatat a legkivalobban oldotta meg - sokan a papat a sem-
legessege es tartozkodasa miatt az agresszorok burkolt tamogatasaval vadoltak
es vadoljak. Ezeket a vadakat hatasosan cafoljak meg azok a Vatikan II. vh-s
tevekenysegevel foglalkozo aktak es dokumentumok, melyeket a Szentszek 1965
es 1978 kozott 11 kotetben megjelentetett.

Ezekbol kivilaglik, hogy XII. Pius szamara egyforman kedves volt a tengely-
hatalmak igaja alatt elo, de a fasisztaellenes allamokhoz tartozo emberek sorsa
is. Jo pelda a semlegessegre a papa 1941 szeptembereben tanusitott magatartasa.
Amikor nem volt hajlando erkolcsi tamogatasban reszesiteni a kommunistaellenes
"keresztes hadjaratot", Roosevelt elnok kereset teljesitve eloszlatta az ameri-
kai katolikusoknak a Szovjetunioval valo katonai egyuttmukodes miatt keletkezet
t
aggalyait. Ezt XI. Piusnak a kommunizmussal foglalkozo "Divini Redemptoris"
( 1937. III. 19. ) korlevelehez fuzott magyarazat formajaban tette. Cselekede-
tevek kozvetve tamogatta a Szovjetunio es a nyugati hatalmak kozos fasiszta-
ellenes haborujat.

A semlegesseg elven kivul XII. Pius tetteinek masik fo mozgatoja a nagyobb ross
z
megakadalyozasanak, ill. elkerulesenek az elve volt. Szeme elottlebegett az a
szomoru teny, hogy a holland puspoki kar tiltakozasat a nemet Gestapo ezer zsid
o
szarmazasu kereszteny lemeszarlasaval torolta meg. ( Manapsag nem szoktak arrol
beszelni, hogy Hitler gyulolte a keresztenyeket, a ciganyokat...stb. is. ) Miu-
tan a Szentszek biztos ertesuleseket szerzett a halaltaborok mukodeserol, 1942 
karacsonyan mondott beszedeben unnepelyesen szolt az emberi szemely meltosaga-
rol, felsorolta azokat az embertol elidegenithetetlen alapveto jogokat, amelyek
nemre es fajra valo tekintet nelkul mindenkit megilletenek, es beszelt azokrol 
a szazezrekrol is, akiket minden bun nelkul, csupan nemzetiseguk vagy fajuk 
miatt gyilkolnak meg. Szavait, melyek mindenekelott a szornyu zsidouldozesre 
vonatkoztak, mint a korabeli dokumentumok bizonyitjak, mindenki megertette. Az 
1943. junius 2-an mondott beszedeben az alapveto emberi jogok megserteset 
nagyjabol hasonlo formaban itelte el, mint az 1942-es karacsonyi szozataban.

A Vatikan altal nemreg kiadott aktak XII. Piust nemcsak minden szempontot fi-
gyelembe vevo realpolitikusnak es az emberi jogok vedojenek mutatjak be, hanem 
a tettek emberenek is, aki az emberiseg szenvedesen elsosorban nem szavakkal,
hanem tettekkel akart segiteni.

A Szentszek embermento akcioi a legszelesebb koruek voltak. Ezek koze tartoz-
tak a hadifoglyok es a polgari foglyok erdekeben tett lepesek. A polgari lakos-
sagot is igyekezett Europa-szerte minel sokoldalubban tamogatni. Kozremukodott
az olasz polgari szemelyek Afrikabol valo hazaszallitasaban, az elelmezesi zar-
lat altal sujtott orszagokat elelemmel tamogatta. A hadifoglyok nevenek es sor-
sanak felkutatasara mindjart a haboru elejen a Vatikanban irodat allittatott 
fel. A papai hirszolgalat tobbmillio hiradast tovabbitott, melyen keresztul
szazezrek talaltak meg elveszett csaladtagjaikat. Mindenhova eljuto segely-
akcioit a Nemzetkozi Voroskereszt, tovabba a sved es az amerikai kormany koz-
vetitesevel szervezte meg. Kulonosen sokat tett a Szentszek a menekultek, 
szamuzottek es uldozottek, mindenekelott a zsidok erdekeben. Kb. 800 ezerre
teheto azoknak a zsidoknak a szama, akik valamilyen formaban a Szentszeknek
koszonhetik eletuket. Egyedul Romaban tobb, mint otezer zsido talat menedeket
a romai templomokban es kolostorokban. Pinhas Lapide volt milanoi izraeli
konzul a "Rom und die Juden" ( Roma es a zsidok ) cimu 1967-ben megjelent mu-
veben legalabb 1 milliora becsuli a XII. Pius, ill. a Szentszek altal kozvet-
lenul megmentett zsidok szamat.

Itt most nem beszeltem a zsidok "helyi menteserol", mint pl. nalunk Magyar-
orszagon tobb tizezer zsido a kapott keresztlevelekkel menekult meg...stb.

Szomoru, hogy egy egyebkent maganeleteben is szenteletu papat, ill. Vatikant
ero tamadasok, a tenyeket mellozik.


Meg egy szo az inkviziciorol. Ezt is mar kisgyermek kora ota verik az ember 
fejebe, hogy az ilyen meg olyan rettenetes volt. Valoban rettenetes volt. Csak
azt ugyesen mindig eltitkoljak, hogy az inkvizicio 3 evszazada alatt kb. 4000
ember eletet oltottak ki. ( Ami megegyezik Kalvin genfi aldozatainak a szamaval
is . Egyebkent nem tudom, hogy Max statisztikaja honnan valo. ) Ha melletesszuk
 
pl. a "felmagasztalt" francia forradalmat, akkor lathatjuk, hogy az egy-ket het
 
alatt sokkal sulyosabb verengzeseket hajtott vegre az artatlanok ellen, nagy-
sagrendekkel nagyobb gonoszsagok voltak ott, mint az inkvizicional ( kulonosen 
a francia katolicizmussal szemben ). Persze utolag ennek az egymashoz hasonli-
tasnak nincs sok ertelme, ez nem kisebbiti az inkvizicio buneit. Mikor II. 
Janos Pal papa hazankban jart, sokadszor kert elnezest ezekert a bunokert hi-
vatalosan az Egyhaz neveben. Peldaul a 33 protestans galyarab emlekmuvet is 
megkoszoruzta ( kozuluk 26 megmenekult ), holott ez csak I. Lipot bune volt.

A spanyol inkvizicional, amit nepszeru felhozni manapsag, nem beszelunk arrol,
hogy ez azonnal kiszorult az egyhaz kezebol, a Szentszek tobbszori tiltakozasa
ellenere is az uralkodo hasznalta fel sajat celjaira, ugyanugy, mint a korabbi
kereszteshaborukat a tobbi hatalmassagok.

Persze miert van az, hogy amikor a keresztenyseg szoba kerul, akkor allandoan
csak elo kell venni a multat: inkvizicio, kereszteshaboru? Mert a mai vilagban 
nem tudunk mit felhozni. Persze pl. Horn elvtarsnal egybol megertok vagyunk, 
nem baj, hogy pufajkas volt a mai magyar kormany elso embere. Massal szemben 
miert nem vagyunk megertoek? Ennyi erovel barkit el lehetne mozditani a poszt-
jarol "piszkos multja" miatt: eleg felhozni ellene, hogy pl. kicsi koraban nem 
volt szobatiszta. Nem hozzuk fel azonkivul a keresztenyek erdemeit akar a kul-
tura, az oktatas, akar az betegellatas teren, a multban es a jelenben ( sajnos 
a mai vezetes kitunoen gancsolja es akadalyozza a keresztenyeket ebben is, al-
kotmanyserto modon, egyik leghirhedtebb kepviselojuk Doktor Fodor volt, a kitu-
no SZDSZ-komisszar ). A tortenelemkonyvekben a legtobb felretajekoztatas a ke-
resztenyekkel kapcsolatban van. Termeszetesen az erdemekert a keresztenyek nem 
kernek kituntetest, nem azert tettek, amit tettek ( pl. nem kozismert Boldog 
XI. Ince. papa kozremukodese a torokok kiuzeseben, akinek anyagi es diplomaciai
 
hatalmas erofeszitese nelkul ez nem johetett volna letre, vagy akar azokrol a 
szerzetesrendekrol, akik arra aldoztak eletuket es munkajukat, hogy mas rabokat
 
kiszabaditsanak a torok fogsagbol peldaul, ill. mas betegapolo-, ill. tanito-
rendekrol, vagy vilagiakrol, akik a szo szoros ertelmeben eletuket adtak mas 
emberekert ).

( A mai keresztenysegrol nem szabad nagyon beszelni, az tabu tema, ugy latszik.
Illetve, neha fel kell hozni valamilyen ujdonsult szektat elrettenteskepen. )

Tisztelettel:

Kassai Lorant

Kiraly Miklos ) wrote:
> ELJEN ES VIRAGOZZEK A LIBERALIZMUS, A HALADAS UTTOROINEK SZENT TANITASA,
> MELY NELKUL AZ EMBERISEG AZ OROK SOTETSEG FOGLYA MARAD, AZ EGYETLEN UT,
> MELY AZ EMBERISEGET A BOLDOGABB JOVOBE VISZI!
> (Igyekszem jo tanulo lenni, de regebben konnyebb volt, mert volt foxi-
> maxi, most nem tudom, hova kell beiratkozni!)     Kiraly Miklos
>
Jol erzem, hogy Neked valami nem tetszik a liberalizmussal kapcsolatban?

keki
COLDCOLDCOLD