Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX CODER 138
Copyright (C) HIX
1998-06-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Vegyes (mind)  148 sor     (cikkei)
2 C-beli File... (mind)  21 sor     (cikkei)
3 Re: Ismet itt vagyok (mind)  15 sor     (cikkei)
4 Re: ES=0a000h (Re: Re: Kis tanfolyam), activeX object (mind)  77 sor     (cikkei)
5 Re: Ez meg az (mind)  20 sor     (cikkei)
6 turing gepek es egyeb allatfajtak (mind)  48 sor     (cikkei)
7 Record vs record (mind)  31 sor     (cikkei)
8 OOP (mind)  45 sor     (cikkei)
9 Re: Pascal-Asm (mind)  15 sor     (cikkei)
10 Re: Ismet itt vagyok (mind)  33 sor     (cikkei)
11 Windows kerdes (mind)  25 sor     (cikkei)

+ - Vegyes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

>Mas: 8085 utan kisse zuros ez a 8086 szegmens-buvoles nekem. Meg tudnatok
>mondani, hogy mi a kulonbseg az alabbi MASM "progi" 2 sora kozott?
>
>        .data
>string  db        "blabla"
>        .code
>        lea       dx,string
>        mov       dx,offset string

Roppant egyszeru LEA = Load Effective Address ez egy nagyon gyors es
praktikus utasitas relativan tolt a regiszterbe es 2 (386) orajel ciklus
alatt. A proci lenyegesen gyorsabban meghatarozza a blabla cimet es
letarolja a dx-ben.
De mint lathattad en szorzasra is hasznalom(pl. LEA EAX, [EAX*4] ; SHL-nel
gyorsabb). Nagyon jo egy cim kiszamitasara.

pl. neked a karakterkeszleted kezdodik valahol es neked a 23 karakter es
egy karakter csoda modon 8 byte(ugye ez igy van mert 8*8 pixeles altalaban
egy kis karakterkeszlet 8byte*8bit)

;-------------
GetFontOffset:
;-------------
;***************************************
;IN : EBX := karakterkod := 23
;OUT: EAX := Karakter leiro adatok cime
;USE: EAX
;***************************************
lea eax, font
lea eax, [eax+ebx*8]
ret

Es mar meg is van a karakter fontkeszletben valo helye.

>> Az en moccerem: (ez a leheto legrovidebb kodu!)
>>  ASM
>>    push 0a000h     ; 3 byte
>>    pop es          ; 1 byte
>>  END

Ez tenyleg a legrovidebb, de a leglasubb is. Bar nem ront el egy regisztert
sem.

>Felado :  [United States]
>mas,
>
>> Megprobalok objektiv maradni.
>
>Objektivan teves informaciokat terjeszteni?

Koszi a kiigazitasokat. A szemelyes velemenyem irtam es tapasztalatom.
Lathatod a te soraidat is meg lehet magyarazni.

>> Igaz az viszont hogy a forditott kod az kb 10%-al lasabb
>> mint a C de ez sem mindig igaz.
>
>Igaz, hogy nem igaz? A generalt kod sebessegenek elvileg
>semmi koze a nyelvhez amelyben irodott. Hogy egy adott fordito
>egy bizonyos problemat milyen modon optimalizal ez a sajat dolga.

Akkor nezd meg a pascal <> c stringkezelest !!! es ez csak egy pelda.

>> A hiresztelesekkel ellentetben nem tudtok olyat mondani amit
>> ne lehetne pascalban megcsinalni es C-ben igen.
>
>Nem tudsz olyat sem mondani amit commodore basic-ben nem lehetne
>megcsinalni sem pedig olyat amit csak SNOBOL-ban lehet. Ilyeneket
>hogy ebben ezt meg lehet abban meg nem csak olyanok mondanak akiknek
>fogalmuk sincs a programozasrol. Az egy teljesen mas kerdes hogy
>egyes nyelvekben konnyebben lehet egy bizonyos dolgot megcsinalni,
>pl SNOBOL-ban ha jol emlekszem szavakkal lehetett indexelni egy tombot.
>Fura nyelv az biztos.

Ha megfigyelted volna a coderben altalaban az orok harc dult a c, pascal es
asm programozok kozt. Erre probaltam meg reagalni. Abban igazad van egy JO
programozo nyelvfuggetlen vagyis algoritmusokat, technikakat ismer aztan
teljesen mindegy miben kell neki megvalositani a feladatot.

>> hordozhatosagra torekszel, (ami azert a pascalnal nem a legjobb)
>> akkor a C kodod nem lesz igazan gyors
>
>a hordozhatosagnak es gyorsasagnak semmi koze egymashoz. Ha ANSI C-ben
>irod a kodot akkor hordozhato ha optimalizalt akkor gyors. Hol a
>kapcsolat?

Minden C-nek van sajat gepfuggo konyvtara ha te azokbol hasznalsz akkor az
adott geptipuson gyorsabb lesz a geped mivel hasznalja a hardware-t. Ha
csak ANSI C-t hasznalasz ami majdnem mindenhol egyforma(en programoztam meg
Zx Spectrumot C-ben hidd el hogy ott azert mas az alap C). Erre ertettem a
hordozhatosag neha lassulassal jar. Software-t te sohasem fogsz
leoptimalizalni ugy mintha en felprogramozom a hardware-t. 

>> Vegul is szerintem hulyeseg azon vitatkozni melyik a jo nyelv. Mindnek
>> vannak elonyei es hatranyai is. Kinek mi a fontos. Na meg ki mit ismer
>A lenyeges dolog az hogy az oktatasban meg kellene adni a szabadsagot
>hogy azt
>nyelvet tanuld meg amelyikre ugy erzed hogy szukseged lesz. Nehogy azert
>tanulj Pascalt mert a tanitto bacsi csak azt tudja. Tisztan meg kell
>mutatni hogy ime ezek a lehetosegek es eddig er a takaro, tudd, hogy
>mibe vagsz bele.

Ha nem ismered a nyelveket akkor hogyan valasz belole. Te is irtad barnmibe
barmit megirsz akkor minek valasztani ugy is teljesen mindegy mit tanulsz.
Te is mint programozo dolgozol gondolom. Tudod mindig a megbizo donti el
neki miben kell a stuff. Hiaba mondod te hogy iszonyu nagy C fun vagy es
ket het alatt osszedobod neki ami kell es O ragaszkodik a Pascal-hoz. Tehat
szerintem jo az ha megtanulod az egyszeru nyelvekben az
algoritmusokat(lassu meg minden) azutan amikor mar tied a tudas akkor
barmilyen nyelbe tudod az implementalni. Ehhez ki kell fejlodni egy
szemleletnek.

>Velem egyszer lehuzattak ket evig a basic-et aztan nyomattak a Pascalt
>hogy
>vegul mikor ide jottem kideruljon hogy itt FORTRAN vagy C nelkul
>teljesen
>nulla vagy, azert ezt jo lett volna elore tudni.

Szerintem ha te nem ismerted akkor a C de lattak benned azt hogy te tudsz
es csak 1-2 het es bevalsz akkor megsem lehetsz annyira 0.

>ezert vagyok reggel mindig zsembes,
>szin.

En meg nem szeretem ha teljesen feleslegesen felremagyarazzak a szovegem.
Nincs harag! :)

>> De segitek pl. 3-al valo szorzas is egy Lea
>> Lea eax, [eax+eax*2]
>> Azert erdemes az eax-el csinalni mert gyorsabban vegzi a proci a szamitast
>> de ez minimalis dolog.
>
>Nem. CSAK eax-szel (pontosabban 32 bites regiszterrel) lehet ilyet
>csinalni, mert 16 bites cimzeskor teljesen mas cimzesi modokat ismer
>a processzor, mint 32 bitesen. Szoval olyan nincs, hogy [ax+2*ax] de
>meg olyan sincs, hogy [bx+2*bx]. A 32 bites uzemmodban a cimzest
>teljesen ujrairtak a 386-os mikrokodjaban, teljesen mashogy mukodik.

Ezt en egy szoval sem allitottam hogy van ilyen [ax+2*ax]. Azert is irtam
hogy ezt pascalba, regi assemblerekbe sajnos hexaban vagy db-vel kellett
beirni esetleg advenced programozok macro-kent, include-kent. A 286-os nem
is ismerte a LEA-t.

Na ismet szereztem egy-ket rajongot magamnak.

Udv,
		Moonlight.
+ - C-beli File... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Na szoval a problema a kovetekezo. Van egy ciklus ami filebol olvas ki
adatokat. 
Csakhogy eggyel tobbszor megy vegig mint kene. Ugy ertem a feof azutan
billen be miutan mar a file vege utan megegyszer vegigfutott. Miert van ez?
En sehogyan sem tudtam kitalalni.
Itt a ciklus:

adatok=fopen("data.dat","r+b");
clrscr();
do
	{
	fread(&output,sizeof(char),1,adatok);
	printf("%c",output);
	
    }
while(!feof(adatok));
fclose(adatok);


Asszem ennyi. Elore is koszonom segitsegedet.
Bye
+ - Re: Ismet itt vagyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

> >> 		Les	;praktikusabb	
> 
> Hat itt kicsit elhamarkodtam, ugyanis ez csak cimrol mukodik. Vagyis
> 
> LES DI, [Kepernyocim] igy di:=0, es:=0A000h
>  ...
> Kepernyocim 	dw 0A000h	; lehet hogy forditva kell erre mar nem emlekszem
> 		dw 0

Igen, forditva kell. Eloszor az offset, aztan a segmens. Egyebkent ezert
'szoltam be', mivel azt irtad, hogy ez praktikusabb, de aztan megse...

	Geza
+ - Re: ES=0a000h (Re: Re: Kis tanfolyam), activeX object (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
> =======================================================
> Felado : Gaal Laszlo (Redmond, USA)
> E-mail :  [United States]
> 
> > Felado :  [Hungary]
> > Temakor: Re: ES=0a000h (Re: Re: Kis tanfolyam) ( 48 sor )
> >
> > A lenyeg, hogy en logikusan azt gondoltam, hogy a protected modban a
> > stack 32 bitenkent no vagy csokken. Igy nem is nagyon teszteltem az
> > ilyen utasitasparok altal generalt kodot.
> > Viszont a proci protected modban is tudja 4 byte helyett 2 byte-tal
> > novelni vagy csokkenteni a stack pointert. Szerintem ez hujeseg.
> >
> Nem. A protected mode az protected mode a 286-on (16 bites proci)
> es a [3456]86-on (32 bites proci) is, azaz
> protected mode <> 32 bites kod.
Ebben igazad van, de en pentiumra irtam a fejleszto rendszert es 
minden 32 bites volt, meg a szegmensleirok is.

Egyre tobb emlek ugrik be.
Ha minden igaz akkor az volt a baj, hogy a 
push 0a000h
utasitasnal a compilerem kimatekolta a konstans erteket es ha 
belefert 16 bitbe akkor 16 bites push-t generalt.
A pop es meg mindig 32 bitet vesz fel a stackrol annak ellenere, hogy 
az es 16 bites reg. A maradekot eldobja a proci.

A megoldas az volt, hogy azt mondtam az assemblernek, hogy push 
utasitasnal mindig 32 bites legyen a parameter, ha az konstans.
Tehat nem kell prefix, mert a szegmenleiro 32 bites-> rovidebb lett a 
generalt kod es meg el sem szallt. Hurraaaa!
> 
> A 286-tal valo kompatibilitas miatt minden kodszegmens
> szegmensleirojaban benne van, hogy az 16 vagy 32 bites kod,
> ennek megfeleloen az alapertelmezett regiszterek, cimszamitas
> stb. is 16 vagy 32 bites default-tal mukodik.
> 
> > Termeszetesen egy utasitas prefixxel meg lehetett neki mondani,
> > hogy ilyen esetekben kovetkezetesen 2 vagy 4 byte-tal novelje vagy
> > csokkentse a stacket.
> >
> Majdnem; emlekeim szerint az utasitasprefix a kovetkezo utasitasra
> vonatkozo defaultot negalja, tehat (nagyon bena pszeudokodban):
 ......
Aha most mar nekem is beugrott, tenyleg ezt csinalta a prefix.
> Mindez (szerintem) elsosorban azert, hogy 16 bites kodban is hasznalhass
> 32 bites aritmetikat; illetve azert, hogy a 32 bites oprendszerek (Intel
> processzoron)
> tovabbra is direktben tudjak futtatni a regebbi 16 bites programokat
Hat igen az a franya kompatibilitas. :-(((((((((
Sok cegnek szarabbak a termekei, mint lehetnenek, mert fent kell 
tartaniuk a kompatibilitast.
Sajnos ez az intel-re is igaz.
Az MMX-et is ugy elcsesztek a kompatibilitas miatt ahogy kell.
Marmint a lebegopontos regiszterek hasznalatara gondolok es a 
koltseges kapcsolgatasra a ket mod kozott.

Pisti

p.s.: Laci szeretnek kerdezni toled valamit. 
Latom az MS-nel dolgozol es most en is felszalltam az MS vonatra.
VC++ 5.0-at hasznalok es egy activeX objectet kell csinalnom 
(nem activeX controlt), hogy akar VB-bol is hivhato legyen, mind
early mind late binding-gal. Ez a dual interface, mert azt is 
tamogatnom kell. 
ATL projectet hasznalok. Sajnos nem talaltam olyan pelda progit, 
amibol ertekes infot tudnek kihalaszni.
Egy XML fat kell megvalositanom. Hasonlot a ti msxml.dll XML 
parseretek.
A gondom a dual interface megvalositasaval es azzal van hogy at kell 
tudnom venni olyan objectumokat is pld a VB-tol, amik az en 
objectumaim, de a VB hozta letre a dual interfacen keresztul.
Orulnek ha tudnal segiteni barmiben. 
Nem gond ha angolul van ha van valamid a szamomra.

Koszi
+ - Re: Ez meg az (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> PC-kozelbe. Ezeket a gepeket mind BASIC-ben programoztam -- a C16-ost,
> Enterprise-t, C64-et, C128-at ertheto okbol, a PC-t pedig azert, mert az
> elso tortenetesen egy 360 K-s floppyval felszerelt XT volt, winchester
> nelkul, amin eszebe se jutott volna senkinek Turbo Pascalt futtatni. (Fut.)

Tiltakozom!!! :-)
En pont egy ilyen PC-n kezdtem Pascalozni... :-)

>   Ja, meg egy mukk arrol, hogy miert nem szeretem a Pascalt. Mert nem
> letezik. Mar senki sem hasznalja. Kobold eppen most kozolt egy kis
> forraskodot:

En hasznalom... Most is van benne egy 2000+ soros kis programom allando 
hasznalatban / modositasban, igaz, a VESA-s 
kepkirakas/egerkezeles/ilyesmi az ASM benne, de a fo reszek nem. Tudom, 
jobb lenne a C, csak hat...

(De nem hiszem, hogy lenne ertelme pascal-vitaforumozni... :-) )

Ghosty
+ - turing gepek es egyeb allatfajtak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>>Nem tudsz olyat sem mondani amit commodore basic-ben nem lehetne
>>megcsinalni sem pedig olyat amit csak SNOBOL-ban lehet.

> OK,varom azt a commodore basic-ben irt programot, amivel kiirsz 
> modjuk egy 10 karakteres szoveget a _keretre_.

A kovetkezot allitom:

Barmilyen programozasi nyelvben amely letezik :

1. felteteles elagazas (if)
2. ciklus(for, while do stb.) vagy feltetel nelkuli ugras (goto) 
3. direkt memoria eleres

szoval egy nyelv amely bar csak ezt a harom elemet tartalmazza, nos ez
ez a nyelv is kepes "barmilyen" programozasi feladat megvalositasara.
Azt termeszetesnek vettem hogy a nyelv kepes egyszeru valtozok
kezelesere.

Sejtem a kerdest: Hogyan tudod ebben a nyelvben azt megcsinalni, hogy
ctrl-shift-et nyomva harom piros mano hat hangon az Oromodat enekelve
egymasra atomcsapasokat merjen a kepernyon?

A valasz: Meg lehet ezt csinani az adott hardveren? Letezik
billentyuzetfigyelo megszakitas? Van hangtamogatas? Van grafikus
tamogatas? Van ezeknek cimezheto memoriakepuk? Ha nincs az nem a
nyelv hibaja, dobd ki a hardvert. Ha igen  fogj neki cimzegetni es 
rogvest megvan.

igy,

szin.

ps.

>>hogy ebben ezt meg lehet abban meg nem csak olyanok mondanak akiknek
>>fogalmuk sincs a programozasrol.

> Mar pedig ez igy van. Vannak olyan dolgok amit (foleg a lassu
> valaszido es a magasszintu nyelvek "koritese" miatt) nem lehet 
> megcsinalni assembly

Lehet hogy itt nem ugyanarrol a dologrol beszelunk? Szamomra az hogy 
nem lehet azt jelenti hogy lehetetlen hogy az eredmeny ugyanaz legyen
mind a ket esetben.  Ugy latom szamodra a lehetetlen azt jelenti, 
hogy ugyanannyi ido alatt ugyanazon erdemeny.
+ - Record vs record (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi !

> Koztudott, hogy a lemezen levo sector-okat record-oknak is szoktak hivni
> (Boot Record), innen szarmazik az en subject-em is.

IMHO  a szektor # (!= , <>) Record-dal ! A Boot record sem egyenlo a
boot sectorral.

A Boot sector ugye az 1 sav elso szektora, es ez egyetlen mas szektorra
sem teljesulo feltetel (Az MBR-rol most nem beszelek). A Boot record az
ennek a tartalma, illetve Boot record lehet masutt is, mivel ez egy
logikai strukturat jelolo fogalom.

Ez valahol az a fajta ertelem keveredes mint a "Veletlen (!!!) eleresu
memoria" A hatam borsozik amikor ilyet mondanak. Miert nem tudjak
megnezni a masodik szotari alakot, hogy Kozvetlen Eleresu Memoria ami
ugye a tenyleges eszkozt is sokkal jobban specifikalja. (A "veletlen"
eleresu memoriak nalam a kukaban vegzik ! :-) )

Hogy erdemibb valaszt is adjak a fustolgesen kivul  ajanlom figyelmedbe 

Petho Adam: A ROMBIOS es ami mogotte van

cimu konyvet. Jo regi konyv, viszont sok jo hardverkozeli leiras van
benne. (meg persze nehany hiba is)
Ismet csak IMHO a dolgot nem fogod meguszni controller programozas
nelkul.
Mivel en ezt mar probaltam (marmint a kontroller programozast), csak sok
sikert tudok hozza kivanni, mert nem lesz egy leanyalom.

Udv : Csiszar L.
+ - OOP (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi everybody,


>> Miért kell cikizni a nagy ASM-eseknek a csóró Pascal-osokat, meg C-seket?

A Pascalosok nem csorok, a C-sek pedig foleg nem! ASM-ben mindent meg lehet
irni, kerdes, hogy mennyi ideje van ra az embernek... Manapsag ugysem
erdekel senkit, hogy a kod mekkora lesz, vagy hogy epp 32 vagy 64 mega RAMon
fut-e :((

Annyit azert illik hozzatenni, hogy azert az ASM tudasa vagy nem tudasa
nemcsak az alacsonyszintu rendszermuveletek megirasabol all, hanem sajnos a
mai elvadult vilagban sokszor van szukseg arra Pascalban es C-ben is, hogy a
programozo tudja, mikent fog kinezni a leforditott program... Szamomra
nagyon idegennek tunt eloszor a C-ben, hogy nem tudhattam kapasbol, hogy egy
adott fordito az altalam hasznalt valtozonak mennyi helyet allokal (hat
igen, az ASM es a Pascal karos hatasa :)

>> Ezek a nyelvek mára fejlett objektumorientált nyelvekké feljlödtek....

 ... es az objektum-orientalt nyelvek egyik diszpeldanya a Windows 95/98...
:>
A UNIXban soha nem fordulnak elo olyan "kivetelek", melyeken az ember mar
meg sem utkozik a Windowsos programok futtatasakor... Lam-lam a UNIXot
bezzeg jo oreg C-ben irkaltak ossze :) Azon azonban kar vitatkozni, hogy
melyik kornyezet hasznalhato jobban, melyik a felhasznalobaratabb, szebb es
dizajnosabb.


Ajanlom figyelmetekbe a home page-emen talalhato aprocska OOP-s
erdekesseget, nem volt kepem bevagni ide az egeszet, reszletekben viszont
nem olyan elvezetes :)
(Mellesleg az oop.html lap keszitese kozben haromszor is elszallt a
Netscape-em... No persze nem X-es Netscape volt :>

OOP Suxx: http://ond.jupiter.vein.hu/~fiery/oop.html


Udv,
Fiery - author of sysinfo tool ASMDEMO


Ui.: Egyebirant pedig mindenki olyan nyelven programozik, ahogy jolesik, es
ugyis meg fogja tanulni az ASM-et, amint a Pascal vagy C lehetosegeinek
hataraba utkozik.....
+ - Re: Pascal-Asm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyerekek! Ne kezdjunk hitvitakat!!!

On 16 Jun 98 at 4:58, Velencei Tibor > wrote:

> Szoval: hogy mit hasznalsz szerintem normalis esetben elsosorban a feladattol
> fugg!, utana attol hogy mit ismersz/szeretsz/szoktal meg.

Ezzel tokeletesen egyetertek! Hasznalja mindenki azt, amiben a 
legotthonosabban erzi magat, mert abban lesz a legproduktivabb.

Legyen ez akar Pascal, akar C, akar ASM, akar ... akarmi.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --
+ - Re: Ismet itt vagyok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On 16 Jun 98 at 14:17,  > wrote:

> szerintem arra gondolt, hogy az eax hasznalataval gyorsabb, mint pl ebx-szel.
> nem tudom, hogy ez gyorsabb-e, de az akkumulator altalaban gyorsabb, vagy
> rosszul tudom?

Lehet, hogy erre gondolt :)

Attol gyorsabb neha az akku, mert kulon utasitas van arra, hogy

  mov  ax,[fixcim]
  mov  [fixcim],ax

  xchg ax,reg

  add  ax,konstans
  xor  ax,konstans
  test ax,konstans
  ... (tobbi aritmetikai/logikai muvelet)

amik igy 1 byte-tal rovidebbek, mintha ax helyett mondjuk dx lenne.
(Persze ax helyett eax is lehet, sot, a legtobb esetben al is.)

A lea viszont nincs ezen utasitasok kozott!

Maguk az utasitasok egyebkent orajelben nem gyorsabbak! Csak attol
lesznek ezek gyorsabbak, mert eggyel kevesebb byte-bol allnak, ettol
a prefetch gyorsabb lehet (de nem feltetlenul gyorsabb a modern
prociknal). 

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --
+ - Windows kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves koderek!

Volna egy surgos Win16 kerdesem, hatha van valaki a listan, aki tudna
segiteni:
Szeretnek egy olyan fuggvenyt irni C-ben, amelyik vegigsetal a stack-en, es
megmondja, hogy milyen fuggvenyhivasokon keresztul jutott hozza a vezerles.
A celom ezzel az volna, hogy ha a progim valahol kiakad, olyan infot tudjak
egy fajlba kiirni, ami segit felderiteni a hibat. A progi C-ben irodott es
DPMI16-os progi, ami fobb vonalaiban olyan, mint egy Win16 program GUI
nelkul.
Az mar megvan, hogy hogyan tudok a stack-en vegigszaguldani, es kiirni a
visszateresi cimeket. Borland C-t hasznalok, annak a debug infoit is be
tudnam olvasni, eezl meg tudom mondani, hogy egy adott szegmens adott
offset-jehez melyik forrasfajl melyik forraskodja tartozik. Csak egy dolog
hianyzik, es ez a kerdesem:
Hogyan lehet megtudni, hogy egy adott szegmensszelektort melyik
kodszegmensemhez rendelt hozza a Windows? Hogyan tudom osszerendelni a
NewExeHeader-ben felsorolt szegmenseket a futaskori tenyleges
szelektorokkal?

Elore is kosz.
Gyuri

--
Foldvari Gyorgy , 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS