Udv ImRe!

Orultem, hogy vegre tudtal valaszolni. :)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Nagyon fekete lyuk -- Mar reg nem az... :-) ( 38 sor )
> Idopont: Mon Nov  2 22:39:23 EST 1998 TUDOMANY #575
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Hali Endre!
>
>> En azt gondolom, hogy azert megis erdemes. Hangsulyozottan jegyzem meg:
>> ahhoz, hogy eldonthessuk, hogy a fenti esetrol (:nincs semmi, nem valtozik
>> semmi) beszelunk, meg kell hatarozni, hogy mi az a "valami". Ez kell ahhoz,
>
> A szokasos definicio a valamire:
>
> A valami az, amit meg lehet merni.  Csak hat ez a definicio sajnalatosan
> azt is kimondja, hogy egyszerre csak tobb valami letezhet.  Ugyanis ahhoz,
> hogy valamit meg tudjunk merni, szukseg van ket masik valamire is
> (meroeszkoz + kiserleti fizikus).

Aha ertem! :) Most hogy ezen elmorfondiroztam, az a meglatasom tamadt, hogy
sajnos nem ezt alkalmazzuk. Ugy tekintunk a dolgokra, mintha a definicio
igy szolna: "A valami az, amit meg *tudunk* merni."

Megaztan ha valami letezik, akkor azt mar merni _lehet_, hiszen az egyik
letezonek meg kell nyilvanulnia a masikon, maskulonben nem letezne szamara.
Es nem csak lehet, hanem "tudjuk" is merni; ha jol tudom valaki csinalt egy
olyan szerkentyut (megprobalhatok utanajarni, ha valakit erdekel), amivel
ha akar keso este raceloztak a Napra (tehat valamerre a pince iranyaba!),
jelezte hogy a celzokajaban van. Meg Naplementekor raceloztak a Napra es
nem jelzett a muszer. Erre par foknyit arrebb celoztak es a muszer ott
mutatta a Napot, ahol igazabol volt, ha leszamitjuk a legkor fenytoresebol
szarmazo csuszast. Visszaterve a feketelyukhoz: az esemenyhorizontja ugye a
feketelyuk hatara, mert bentrol _semmilyen_torpenesrol_nincs_tudomasunk_.
Batorkodnam megjegyezni, hogy ez egy nagy marhasag. :) Ha ugyanis semmilyen
tortenes nem nyilvanulna meg, akkor maga a feketelyuk sem lenne eszlelheto,
mert a gravitacios jelensege sem nyilvanulna meg. A mezei keplet szerint
egy test gravitacioja egyenesen aranyos a test tomegevel. Ha tehat az
esemenyhorizonton belulre nem csak az elektromagneses hullamok lennenek
bezarva, akkor maga a tomegjelensege sem nyilvanulna meg a feketelyuknak.
Es ezert sem lehet szerintem a gravitacio semmilyen tekintetben sem
elektromagneses hullam, mert az a feketelyuk esemenyhorizontjan belul marad.

>Viszont ez a definicio a fizika szamara teljesseggel megfelel, mert a
>fizika az elvileg a merheto/eszlelheto dolgokkal foglalkozik. A tobbi az
>a filozofia, metafizika es egyeb, a bolcseszkaron tanitott tudomanyra
>tartozik.
Attol me'g elvetendoek es ossze nem egyeztethetoek azok a "nem-fizikai"
nezopontok?

Demonok:
En nem demonokban gondolkodom. Szoval szerintem ez a skatulya kistestvere.
:)) Remelem nem no meg soha..

Udv: Endre

"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."

Kedves Maria!

> =======================================================
> Felado : dr. Major Ma'ria
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: bolygok gomb alakja ( 13 sor )
> Idopont: Wed Nov  4 03:32:48 EST 1998 TUDOMANY #576

> Haaaat!?? Ertem, ertem, de mi van a helyes kisbolygokkal, olyan nemelyik,
> mint egy krumpli. Jo, felrobbant a "regi", "igazi" bolygo es maradt a
> tormelek. Nagyobb bolygonal ez a forma kizart?

Kevesse valoszinu, hogy marad ilyen, hiszen nagyobb bolygonal no a
gravitacio->nyomas, mig a viszkozitas nem valtozik. Tehat minel nagyobb egy
szilard bolygo annal nagyobb faktorral ervenyesul a gravitacio centralis
deformalo hatasa, hogy egeszen korrekten fogalmazzunk. :)

Udv: Endre

"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."

Tegnap (11.05.) lattam az uj-Frei dosszieban a robotembert, aki a beepitett
chip-jevel kivett az ATM-bol 50000Ft-ot a gondolataval. En ezen a teruleten
laikus vagyok es az egesz hihetetlennek tunt. Bar lattam mar bio-kezet,
amellyel az ember agyingerek hatasara mozgatta az ujjait, megfogott targyakat,
stb. De ez a musor mar trukknek tunt. Tenyleg ott tart a tudomany, hogy a
chip es az agy egyuttmukodesenek koszonhetoen a Robotember ragondol a
penzkivetelre es az automata fizet, mint egy kartyara?  (Minimum az kell
hozza, hogy az ilyen szemelyazonositast elfogadja a rendszer, tehat a
Robotember hozhatta az ATM-et, a TV-t, stb.) Raadasul ez mitol szuperbiztos,
nem lehet kioperalni es atoperalni masik emberbe? Ki tud ezekrol a temakrol
szolo, ismeretterjeszto konyvet magyarul vagy angolul ajanlani? Persze olyat,
ami hozzaferheto! Koszonettel: Mayam

> Felado :  [Hungary]

> Ez azt jelenti, hogy azt nem tudjuk megmondani, hogy egy atom mikor
> bomlik, de azt igen, hogy az urannak kb. 1850 ev alatt 50% eselye van a
> bomlasra. A bomlas addig folytatodik, ameddig instabil az atom, azaz
> ameddig radioaktiv az elem.

Nekem ez az 1850 ev erdekesnek tunik.
Legutolso tudomasom szerint a kozonseges 238 atomtomegu uranmag
felezesi ideje 4.8 milliard ev, a konnyebben hasado (es eleg ritka)
235-ose valami 700 millio ev, de meg a transzuran neptunium (vagy mar
a plutonium?) is kihuzza 30000 evig.

A kurium (egy meg nehezebb mesterseges elem) eseteben remlik 
nekem az 1800 ev nagysagrendu felezesi ido, egyszer lattam fotot egy 
nehany millimeteres Kurium-darabkarol, ugy izzott a bomlashotol mint a
nagynyavalya:) Urszondakban nem ez az energiaforras?

Valaki homalyositson fel a felezesi idokrol.

> urant/plutoniumot arra, ne evezrek alatt, hanem ezredmasodpercen belul
> bomoljanak el. Mivel a teljes folyamat vegbemegy a keletkezo anyagok nem
> radioaktivak. Elmeletben.

Ez nem igaz. A hasadasi termekek lehetnek radioaktiv izotopok.
A lenyeg nem itt van. A hirosimai bombaban nem volt sok anyag. Nem volt
benne sok tonna erosen radioaktiv hutoviz ami elozoleg evekig mosott egy
eros neutronsugarzo rektormagot. Csernobilban a hosszu mukodes alatt
eleg nagy mennyisegu anyag radioaktivva valt, es ez kiszabadult.

A neutronsugrazas a legveszelyesebb. Nehez arnyekolni, es szabalyosan
fertoz: a kornyezetet is sugarzova teszi. A bomba gyors neutronjai
egyszer elropulnek es kesz. A reaktorokban levo veszelyesebb.

udv: VAti

VAti irta:

> Visszaterve a 30 km-es kockara, geofizikus az mondana, egy ilyen test
> nem lenne izosztatikus egyensulyban, es sullyedni kezdene a litoszferaba
> addig, amig be nem all az egyensuly (kb. a felso 10 km maradna belole) 
> A regen felszinen levo kozetekbol hegyseggyoker kepzodne, es addig
> tartana a sullyedes amig a litoszfera aljan -izosztaziavonalon- levo
> nyomas annyi nem lesz, mint a Fold tobbi reszen. 
> Ha kockank nem tul suru, egy baratsagtalan magashegysegge alakult
> gyakori es eros foldrengesekkel.

Kezdem erteni, talan joggal aggodtak az egyik tavalyi SciAm-ban egy cikk
szerzoi az asszuani gat miatt. A gat mogott valtozo mennyisegul - de
mindenkeppen jo sok (50-150 km^3) - viz van. Ez a viz rendesen aztatja
maga alatt a talajt, igy nemcsak a tarozoban levo viz nehezedik a keregre
de megno a tarozo alatti talaj surusege is. A tudosok szerint a gat korul
tapasztalhato mikrorengesek egyre gyakoribba valasa nem a statisztikai
ingadozas, hanem ennek a tobblet terelesnek a kovetkezmenye.

Kerdes, elegendo-e egy ilyen relativ kis teruleten relativ kis suruseg-
novekedes mindossze nehany evtized alatt ahhoz, hogy valoban elkezdje
maga alatt atrendezni a foldkerget, ezzel a rengesek gyakoribba valasat
okozva (a kutatok szerint a mikrorengesek gyakorisaga es a tarozoban
levo vizszint kozott kimutathato osszefugges van).

Ha a gat atszakad, Egyiptomra kellemetlen napok neznek. Az apokaliptikus
hangu iras szerint a gat alatt levo varost kb negyedora alatt erne el a
viz, uszkve 30 meteres szinttel (es akkora sebesseggel, hogy a tizmeletesek
teteje csak elvben latszananak ki a vizbol). A tizmillio lakosu Kairo kapna
ha jol emlekszem ket nap haladekot es ott mar csak 15 m lenne a legmagasabb
vizallas...

Persze ha a kutatokat egy masodik vedogat epiteseben erdekelt ceg bizta
meg a veszjoslo eredmenyt hozo vizsgalatokkal, akkor megintcsak nem
tudhatunk semmit...

Udv://Laci

> civil defense authorities announced that a civil defense drill
> would be held one day the following week, but the actual day would be
> a surprise. However, we can prove by induction that the drill cannot
> be held. Clearly, they cannot wait until Friday, since everyone will
> know it will be held that day. But if it cannot be held on Friday,
> then by induction it cannot be held on Thursday, Wednesday, or indeed
> on any day. What is wrong with this proof?

magyarab(b)ul:

Polgari vedelmi hatosagok bejelentettek, hogy egy polgari vedelmi
gyakorlatot tartalnak a jovo heten az EGYIK hetkoznap, de a konkret
napot nem aruljak el, az meglepetes. Bebizonyitjuk, hogy a gyakorlatot
nem lehet megtartani. Vilagos, hogy a gyakorlat napja nem lehet pentek,
mert csutortokon este mar mindeki tudni fogja, hogy masnap gyakorlat,
tehat nem meglepetes. De ha penteken nem lehet gyakorlatot tartani,
akkor indukcioval belathato, hogy nem lehet csutortokon, szerdan, vagy
egyaltalan, egyik napon sem. Kerdes: mi a baj ezzel a bizonyitassal?

***

Tudtok korrekt megoldast a problemara? Filozofusok mar tortek rajta a
fejuket, de mint tudjuk, ok csak bolcseszkarra jartak, sokuknak meg az
olyan problemakba is beletorik a bicskajuk, hogy "minden kretai hazug.
en kretai vagyok."  :-)

Udv///Laci

Legyetek udvozolve!

Most majd megint kapni fogok a fejemre, hogy lekezelek, meg
kioktatok, meg stb., de valahogy nem tudok szo nelkul elmenni mellette
ha azt latom, hogy valaki szilard meggyozodessel elmagyaraz valamit
a koznek, ami egyszeruen nem igaz. Sok ilyen dolog helyreigazitatlanul
marad, pedig lehet hogy akad valaki aki elhiszi, oszt meg ugy marad.
Szoval nem jol van ez igy, na!

A jelen esetben nagydee irta a kovetkezoket:

> Amit most leirok, az nem tudomanyos ertekezes, ezert lehetnek benne
> csusztatasok, de sacc/kb igaz.
> Ami veszelyes az a radiokativ sugarzas, ami ugy keletkezik, hogy egy
> radioaktiv atom szetszakad, mikozden energiat ad le.

Ez meg sacc/kb sem igaz! A radioaktiv sugarzas az ugy keletkezik, hogy
egy atom magja reszecsket (alfa vagy beta) bocsajt ki spontan, es
ezaltal mas atommagga alakul at. Masodlagos folyamatok reven energia
felszabadulas (gamma sugarzas) is keletkezhet. A radioaktivitashoz
nem kell az atommagnak szetszakadni. Ha szetszakad, az soha nem magatol
teszi, es azt maghasadasnak nevezik - lasd alabb.

> Az atombomba ertelme pont az, hogy rabeszeljunk egy kupac
> urant/plutoniumot arra, ne evezrek alatt, hanem ezredmasodpercen belul
> bomoljanak el. Mivel a teljes folyamat vegbemegy a keletkezo anyagok nem
> radioaktivak. Elmeletben.
> Mert ugyebar rossz a hatasfok, meg masodlagos radioaktivitas etc.

Hogy az atombombanak mi az ertelme (ha van neki), abba most nem menjunk
bele! Az atomrobbanas _folyamatanak_lenyege_ viszont nem az, amit
leirtal.
Szo nincs arrol, hogy az uran/plutonium atomjai ezredmasodpercen belul
vegigmennenek a bomlasi soron. Es nem azert nem, mert rossz a hatasfok,
hanem azert, mert ez egy teljesen mas folyamat. A nehez atommagot
mestersegesen arra kesztetik, hogy ket kozepes atommagra hasadjon szet,
a felszabadulo energia a nehez mag es a keletkezo hasadasi termekek
kotesi energiajanak kulonbsegebol adodik az E=mc^2 alapjan. Emellett
persze reszecskesugarzas is keletkezhet, es a hasadasi termekek
altalaban nem stabil izotopok, hanem tovabb bomlanak (_nem_ hasadnak),
ezert radioaktivak.

Szoval a lenyeg, ha nem lettem volna eleg vilagos: a radioaktivitas es
a maghasadas (atomrobbanas) az ket kulonbozo dolog, az atombomba nem
egyenlo gyorsitott radioaktiv bomlassal.

> De a ket sugarzast nem lehet egy napon emlegetni.

Melyik kettot? Es ha igen, miert nem? :)

Udvozlettel:
             Sailor

> Jomagam laikus vagyok, es csak annyit tudok, hogy a szemlencset 
 > lodozgetik a sugarral, ez mar nem hangzik tul jol. 
 > (Hallottam olyanrol, hogy korabban pl. probaltak oly modszert, hogy 
 > kioperaltak a szemlencset, melyhutve megcsiszoltak (!!), majd 
 > visszatattek--> a lencsek evek hamarosan elhomalyosultak....brrrr.)
 > Szoval, ha valaki tud a temarol elfogulatlanul adatot szolgaltatni, 
 > nagyon megkoszonnem (akar csak maganba' is, nem tudom, a rovat tobbi 
 > olvasoja szamara ez erdekes-e).

En is laikus vagyok, de van valamennyi kapcsolatom a szemeszettel. 
Ezert talan TIT szinten el tudom mondani (az anatomiai hinyossagokert 
ne tessek nagyon lebaltazni :-):

A szem kivulrol befele haladva (az optikai tengely menten) a corneaval 
vagyis szaruhartyaval kezdodik, ami egy atlatszo, relative 'kemeny' 
anyag. Ezt kovetoen van nemi vizsszeru folyadek, az irisz (ami most 
nem erint minket) majd a lencse. A lencse mogott van az uvegtest ami 
egy nagyon viszkozus atlatszo folyadek es kitolti a szem belsejet majd 
a retina a maga osszes retegeivel, ami most szinten lenyegtelen.
Ami inkabb fontos:

- A szaruhartya erosen gorbult es jelentos toresmutatoja van, azaz a
  kep retinara vetiteseben jelentos szerepe van. A fokusztavja nem
  valtozik.

- A lencse keletkezese soran kialakul egy kulso burkolo retege, a
  tok. A belsejeben levo sejtek elfolyosodnak es elbomlanak es a vegen 
  a tokot egy amolyan kocsonyas atlatszo trutymo tolti ki, aminek ennek
  ellenere van anyagcsereje, elo szovet. A dologhoz hozzatartozik, hogy
  ez a trutymo meg az immunrendszer kialakulasa elott elzarodik a 
  lencse tokjaban es ezert az immunrendszer szamara testidegen anyag, 
  azaz ha kifolyik a tok serulesebol adodoan akkor gyulladast idez
  elo, amire ramehet a szem.
  
- A lencse fokusztavolsagat a lencse korul levo, azt gyurukent
  korulvevo izom szabalyozza. Ha az izom osszehuzodik, akkor a 
  lencse 'megdagad' es ettol a fokusztavja csokken. Ez akkor van,
  ha kozelre nezel. Egeszen tavolba nezes eseten az izom teljesen
  laza es a lencse nyugalmi, leglaposabb allapotaba all be.
  
- A rovidlatas eseten a lencsenek meg ez a teljesen nyugalmi allapota
  is a retina elott kepzi a kepet. A feladat, hogy a szem teljes 
  fokusztavjat noveljuk. Szemuveg vagy kontaktlencse eseten ezt 
  egy homoru lencsevel lehet elerni. Tavollatas eseten a dolog pont
  forditva van, a lencse meg teljesen kidoborodott allapotaban is a 
  retina mogott kepzi a kepet, ezert egy nagyito lencsevel a
  fokusztavolsagot csokkentik.
  
Namost, a szemlencse elszurkulese, a szurkehalyog vagy katarakta
gyogyitasara ismert modszer a mulencse beultetese. Ekkor az eredeti
szemlencset eltavolitjak. Ennek kedvelt modszere a fagyasztasos
kiszedes, amikor is a szaruhartya szelen vagnak egy kis rest, ott
bedugnak egy kis palcikaszeru valamit, hozzaerintik a lencsehez 
majd gombnyomas hatasara igen jelentosen lehutik. Ettol a lencse
megfagy es egyben hozzafagy a botocskahoz es annal fogva kihuzzak.
Ennek elonye, hogy ha megfagyott a lencse, akkor meg ha a tok meg is
serul, a szervezetidegen belseje nem folyik szerteszet a szemben, mert 
az is kemenyre fagy es szepen kijon. Ezek utan a lyukon keresztul
betolnak egy immunologiailag semleges anyagbol keszult lencset amit
ket kis rugalmas fembol keszult drotszal tart majd a helyen, bevarrjak 
a vagott rest (nem semmi a tu meg a fonal, a pokhalo kotel hozza
kepest) es mehet a beteg haza. Persze a muanyag lencse nem valtoztatja 
a fokuszat, igy a beteg kulonfele szemuveges megoldasokat kell
alkalmazzon a kozelre meg tavolra nezeshez, de a vaksag alternativa-
jakent ez is meglehetosen csabito.

A lencse szervezetidegen volta miatt a csiszolosdi nem valoszinu, mert 
a tok eleg vekony es puha, bar lehet, hogy mar itt tart az orvostudomany. 
Mindazonaltal, a kivett lencset visszarakni a tartoszalagjaira 
(amik a kivetelkor elszakadnak) es a lencse izmanak az osszes ideget
visszakotni szerintem eleg nagy varazslatot igenyelne, de mondom, nem
ertek hozza annyira, hogy kategorikusan igent vagy nemet mondhatnek ra.

A lezeres dolog viszont nem a lencset erinti. A szaruhartya, a lencse
tokjatol elteroen eleg vastag es kemeny. Abbol mar lehet lecsiszolni 
vagy lezerrel retegeket lerobbantani. Pont ezt csinaljak, a szaruhartya
kulso gorbuletet valtoztatjak meg (a vastagsaganak rovasara) olyan
mertekben, mint amit a szemuveggel egyebkent korrigalnanak.
Ha a kozepe kornyeken vesnek le belole, akkor a homoru uveggel azonos
hatast ernek el, azaz a rovidlatast tudjak korrigalni. Ha a kozepet
beken hagyjak, de a kozeptol tavolodva egyre jobban vekonyitjak, akkor 
nagyito uveggel, azaz tavollatoknak felirt szemuveggel azonos hatast
csinalnak. 

Zoltan

T. ImRe !

Sok kifogasod arra epul, hogy nem akarod felismerni, mikor beszelek a
gravitaciorol az alt.rel. ertelmeben, vagy a hagyomanyos newtoni
ertelmezesben. Mind a ket ertelmezesnek meg van a maga letjogosultsaga,
es mivel a terelmeletek ertelmezesi problemairol, es viszonyairol irok,
igy szinte mindket ertelmezesbeli fogalmat hasznalnom is kell.
Szerencsere nehany fogalom onmagaban is jelzi, hogy melyik ertelmezesben
hasznalhato, de vannak olyan fogalmak is, amelyek mindket ertelmezesben
hasznalatosak. Szerencses esetben meg igy is lehet egyertelmu a
megfogalmazas, ha a fogalom ertelmezese hasonlo maradt, de elkepzelheto
hogy tenyleg fellep a ketertelmuseg. Ez nem vonatkozik az elso
kerdesedre:
>Miert, a gravitacio gorbiti a teret?!
Newton idejen meg sima, euklideszi volt a ter, es benne mukodott  a
tomegek kozott hato gravitacios ero. Einstein ota a ter meggorbult, es
nincs mar benne gravitacios ero. Ebbol mar nyilvanvalo, hogy a ter
gorbuleset a gorbules miatt eltuno gravitacio okozza (Einsteint
leszamitva). Kozben persze az is kiderult, hogy a tomegeket adott
merteku energiaval is egyenertekunek vehetjuk, de errol meg Newton nem
tudott. Az is nyilvanvalo, hogy azon az alapon, ahogyan Einstein a
korabbi gorbe vonalu mozgasok palyaibol geodetikus egyeneseket varazsolt
a ter elgorbitese altal, ugyanezen az alapon tetszoleges erohatasokra is
fennall ugyanez a trukkos kiegyenesitesi lehetoseg. Persze mas jellegu
erohatasokhoz mas jellegu gorbites tartozhat.

Miert van erre szukseg? Azert, mert a terelmeletek tokeletlenek. Mig a
gravitaco eseteben az erohatas kicsiny volta neheziti a mereseket, es
allit korlatokat a vizsgalatok ele, addig az elektromossag eseteben
eppen az ero tulsagos nagysaga okoz problemat. Amig a gravitacio eseten
foleg a bolygok keringeset tudjuk vizsgalni, merve a keringes legaprobb
eltereseit is, addig az elektron keringeserol semmit sem tudunk, hacsak
azt nem, hogy az elektromossag jelenleg elfogadott torvenyei szerint
ilyen keringes nem is lehetseges az atommagok korul. Ugyanakkor az
elektromossagnal jelentos szerepet kap a toltesek gyorsulasval
osszefuggesben keletkezo sugarzasok vizsgalata, mig gravitacional ilyen
hatast annak elmeletbol kovetkezo kicsinysege miatt nem tudunk eszlelni.
Ezek a mertekbeli elteresek a terelmeletek fejlodesere is ranyomtak a
belyeguket, meghozza olyan mertekben, hogy az elmeletek jovobeli
fejlodese szempontjabol sok fizikus zsakutcanak, vagy jobb esetben
elokeszito tanulmanynak tartja a klasszikus elmeletekkel valo
foglalkozast. Ebbol kiindulva talan ertheto, hogy mikozben a klaszikus
elmeletek jovojerol spekulalok, akkor vissza kell mennem az idoben
azokhoz a gondolatokhoz is, amelyek a jelenlegi elmeletek keletkezesehez
vezettek, es nem korlatozhatom a targyalasomat kizarolag a legmodernebb
elmeletek fogalomkorere.

> Miert kene ehhez tul lepni a fenysebesseget?

Amenyiben a ter euklideszi amelyben a foton halad, akkor az ismert ket
lyukas kiserletben interferencia csak akkor johet letre, ha a foton
hullamfelulete legalabb akkora, hogy egyszerre tud atjutni a ket lyukon,
majd a tuloldalt elhajlik, majd interferal onmagaval. Szamos
interpretacioban a foton terjedeset egy fenysebesseggel tagulo
gombhullamkent targyaljak. Szamos problemaval talaljuk szembe itt
magunkat, es en csak egyet emlitettem. Ha ugyanis a foton hullamfelulete
valoban ilyen kiterjedt, akkor a lyukakon nem tud atmenni az egesz
foton, csak annak a lyukatmerokre eso resze. Az interferenciahoz az
szukseges, hogy a foton atjuto reszei tovabbi szorodast szenvedjenek, es
ujra kiterjedt, de immar egyenetlen intenzitaseloszlasu hullamfelulette
alljanak ossze. Ezutan kovetkezik a foton detektalasa, amely minden
esetben egyetlen atom egyetlen elektronpalyajanak gerjeszteset jelenti.
Lathato, hogy a detektalasnal a foton hullamfeluletenek csak egy piciny
darabkaja jatszik szerepet, mivel az atom atmeroje a foton
kiterjedesehez kepest kicsi. Mivel azonban a foton hullamfelulete
akkora, amekkora az interferenciahoz szukseges, sot esetleg egy teljes
gombhullam, felmerul a kerdes, miert nem gerjesztodik a hullamfelulet
utjaba eso osszes atom, miert csak egyetlen egy. Es amikor ezekre
megvalaszolhatatlan a kerdesekre valaszolni akarunk, tobb lehetetlen
otlet is felmerulhet. Egyik peldaul az, hogy az eddig kiterjedt
hullamfelulet valami modon idot, teret, es sebesseget nem tisztelve
minden eddig elfecserelt energiajat osszegyujti a detektalo atomhoz.
Sajnos ehhez a fenysebesseg tullepese sem eleg. Sot a negativ
idoterjedesu fenysebesseg sem. Ez utobbi alatt azt ertem, hogy a
detektalo atombol az idoben visszafele halado ellenfoton indulna ki.
Sajnos ez az ellenfoton is csak a kibocsajto, es a detektalo atomot
osszekoto egyenes menten erintene a normalis fotont, igy a foton idoben
tagulo hullamfelulete allandoan csak egyetlen pontban erintkezhet az
idoben szukulo ellenfoton hullamfeluletevel.

Einstein talalta ki a fotonnak azt az ertelmezest, amelyben a foton egy
atomnyi atmeroju, de nagyon hosszu tuszeru elektromagneses hullamcsomag.
Az ilyen hullamcsomag nem kepes az euklideszi terben interferenciat
letrehozni, mivel ehhez nincs meg a szukseges kiterjedesu hullamfrontja.
Viszont nincs akadalya annak, hogy egy atomban keletkezzen, es egy
atomban nyelodjon el, mind ekozben az ismert energiacsomagokat
szallitsa. Ha ehhez az ertelmezeshez hozzavesszuk az altalam
feltetelezett inhomogen gorbitett teret, amelyet az anyagokban levo
nagyszamu elektromos toltes hataroz meg, akkor a tuszeru foton, es
persze mas reszecskek terjedese nem lesz egyenes vonalu (az euklideszi
terhez kepest), es ezt a jelenseget interferenciakent tudjuk ertelmezni.
Nincs szukseg nyakatekert paradoxonok beepitesere az elmeletbe, vagy a
ketes kettos termeszet definialasara, csak egy jol ertheto elmeletre van
szukseg. Persze ez sem egyszeru, es bonyolult matematikai format olthet,
mire minden a helyere kerul.

Kulon, nem elhanyagolhato jarulekos eredmenye lehet ennek a
megoldaskeresesnek, hogy kozben az elektron atommag koruli stabil
keringesere is magyarazatot nyerhetunk. Ez a szempont annyira nem
elhanyagolhato, hogy csupan ezert is erdemes foglalkozni a kerdessel.

>>Mindket erotorvenynel arra az elmelettel ossze nem
>>egyesztetheto eredmenyre jutunk, hogy a pontszeru toltes,
>>vagy tomeg energiaja vegtelen,
>Nem! Az altalanos relativitaselmeletbol nem juthatunk arra
>a kovetkeztetesre, hogy egy tomegpont energiaja vegtelen.
Az ero torvenyekrol beszeltem, tehat a Coulomb, es Newton torvenyekrol.
Ez kovetkezik abbol, hogy az alt.rel-ben, mint szoktad is irni, nincs
gravitacios ero. Ettol fuggetlenul az a kerdes is megfogalmazodott
bennem, hogy, jelent-e valamit az energia-impulzus tenzor szamara, hogy
a Schwarzschild-metrikanak az origoban szingularis pontja van (vegtelen
suruseg mellett). Persze addig meg nem jutottam, hogy valaszoljak is ra.

>Ha jol emlekszem, a szazadelon Lorenz probalkozott egy
>elektromagnesessegen alapulo gravitacios elmelet felallitasaval.
>Viszont az igy kapott elmelet nem jol adja vissza a Merkur
>perihelium vandorlasat.
Nem tudom, Lorenz mivel probalkozott, de Einsteinrol olvastam, hogy
halalaig egy egyseges, az elektromossagot is magaba foglalo terelmelet
letrehozasan dolgozott az alt.rel. tovabbfejlesztesevel. Hozzakepest
laikus mukedvelo vagyok, olyannyira, hogy valoszinuleg Einstein munkait
sem ertenem meg, de valojaban en is ugyanezt a celt tuztem ki.

>>Ezert ha akarjuk, megtehetjuk, hogy az erok okozojakent
>>csak, es kizarolag az elektromagneses eroket nevezzuk.
>Ha te az eros kolcsonhatast leirod egy $r^{-2}$-es erotorvennyel, akkor

>csak gratulalni tudok.
Az atommagon beluli mag erok targyalasaba korai lenne addig belemenni,
amig a klasszikus torvenyeink az atomok elektronpalyainak szintjen sem
mukodnek. Ennek kovetkezteben nincs is valodi kepunk az atomrol. Azzal
egyutt bizonyosra veheto, hogy a magon beluli, es a magon kivuli vilag
szoros, es torvenyekkel leirhato osszefuggesben van egymassal. De
jelenleg a mikro, es a makro vilagot leiro torvenyek kozott olyan mely
elvi szakadekok vannak, hogy ertelmetlennek tunik ezekrol az
osszefuggesekrol beszelni.

T. Endre!

Az ervelesed rossz oldalrol kozelit, mivel nem igazan ertettel meg
engem. Nem megszuntetni, vagy modositani akarom a mar megfigyelt
gravitaciohoz kotheto jelensegeket, hanem csak egy ujabb osszefugges
lehetoseget vetettem fel. De ehhez az elektromossag jelenlegi torvenyei
nem hasznalhatoak. Ezek a torvenyek mint fentebb, es korabban irtam,
amugy is problemasak, tovabbfejlesztesre szorulnak. Ha valami csoda
folytan egy uj, es jolmukodo torveny birtokaba jutnank, akkor szerencses
esetben annak resze lehetne a gravitacio elektromossagbol torteno
szarmaztatasa. Ez a szarmaztatas onmagaban azonban, be kell ismernem,
azon kivul, hogy nagy lelki megnyugvast jelentene a fizikusok szamara a
vilag belso harmoniajat illetoen, nem sok gyakorlati haszonnal jarna,
hiszen a gravitacio elmelete jelenleg is sokkal tobb elvi
kovetkeztetesre ad alkalmat, mint amennyit gyakorlatban ellenorizni
tudnank. Eppen ezert a gravitacio elmelete mar tulfejlesztettnek tunik,
olyan kovetkezteteseket vonunk le belole (a vilag keletkezese, fekete
lyuk), amelyek mar reges-regen nincsenek kozvetlen osszefuggesben a
mozgasok merheto mennyisegeivel. Ebben az osszefuggesben viszont sok
valtoztatast hozhat a gravitacio szarmaztatasanak kideritese. Ugyanis ez
esetben modosulhatnak azok a kovetkeztetesek, amelyek a merheto
vilagunkon tulra vonatkoznak. Persze ez is inkabb csak a leleknek
fontos. Sokkal nagyobb gyakorlati jelentoseggel birna, ha az
elektromossag torvenyei uj format kapnanak, es kaput nyitnanak a
mikrovilag teljesebb ertelmezese fele.

Udv: Takacs Feri

Kedves Feri,

nem vagyok tudos, csak a környezetemben elofordult a dolog. A dolog
mukodik, nem veszelyes, de inkabb csak jelentosen csokkenti a dioptria
szamot. (pl. 2-3-ra 10-rol) A beavatkozas utan egy ejszakara a baratod
uvolteni fog a fajdalomtol, de ez 1-2 nap alatt elmulik. Egyre vigyazzon,
egyszerre ne kezeltesse mind a ket szemet, mert megtudja egy napra,
milyen lehet vakon elni. (NEM megvakul, hanem le lesz ragasztva mind a
ket szeme. Kutya rossz dolog). Azert mint minden orvosi beavatkozasnak,
ennek is van kockazata, tehat ne engem okoljatok ha baja lesz, ismetlem,
az en ismerosomnel jol ment a dolog.

A lenyeg, a szemlencse alakjat lezerrel megvaltoztatjak, leegetik, ez
olyan, mint ha egy uveglencset mas alakura csiszolnal. Nem vagnak, nem
mutenek, csak feluleti egetest vegeznek.
Legalabbis remelem ugyanarrol a dologrol beszelunk.


Egy dolgot NE csinaljatok, a bevagasoso mutetet: az orosz koklerre
vigyazzatok, aki szeleteket vagdos ki a szembol. Tele van az aldozatokkal
a szemklinika.!!!!!

Istvan

 wrote:

> Melyen tisztelt Tudosok !
>
> Keresem/kerdesem a kovetkezo :
> Egy erosen rovidlato ismerosom igen fontolgatja a fenti beavatkozasra
> valo jelentkezeset (hmm, nem egy olcso dolog....)
> A mindenfele prospektusok persze tele vannak csupa pozitiv info-val,
> igy nem tunnek elfogulatlan forrasnak...
> Ami tehat erdekelne, hogy mi ennek az egesznek a lenyege.
> No meg foleg a kockazatok / es mellekhatasok, melyeknek
> tekinteteben forduljak a ....  :)) /.
> Jomagam laikus vagyok, es csak annyit tudok, hogy a szemlencset
> lodozgetik a sugarral, ez mar nem hangzik tul jol.
> (Hallottam olyanrol, hogy korabban pl. probaltak oly modszert, hogy
> kioperaltak a szemlencset, melyhutve megcsiszoltak (!!), majd
> visszatattek--> a lencsek evek hamarosan elhomalyosultak....brrrr.)
> Szoval, ha valaki tud a temarol elfogulatlanul adatot szolgaltatni,
> nagyon megkoszonnem (akar csak maganba' is, nem tudom, a rovat tobbi
> olvasoja szamara ez erdekes-e).
>
> Feri

 irta:

> Egy erosen rovidlato ismerosom igen fontolgatja a fenti beavatkozasra
> valo jelentkezeset (hmm, nem egy olcso dolog....)
> A mindenfele prospektusok persze tele vannak csupa pozitiv info-val,
> igy nem tunnek elfogulatlan forrasnak...
> Ami tehat erdekelne, hogy mi ennek az egesznek a lenyege.
> No meg foleg a kockazatok / es mellekhatasok, melyeknek
> tekinteteben forduljak a ....  :)) /.
> Jomagam laikus vagyok, es csak annyit tudok, hogy a szemlencset
> lodozgetik a sugarral, ez mar nem hangzik tul jol.
> Szoval, ha valaki tud a temarol elfogulatlanul adatot szolgaltatni,
> nagyon megkoszonnem (akar csak maganba' is, nem tudom, a rovat tobbi
> olvasoja szamara ez erdekes-e).

Nem tudom eldonteni, hogy az, akin elvegeztek ezt a mutetet,   
elfogulatlannak szamit-e? :-)
Mindenesetre az en tapasztalataim (eddig) pozitivak. A mutetet iden   
marcius elejen vegeztek az Optik-Med klinikan. Elotte mindket szemem kb.   
 -7.5 dioptrias volt, azota (a regeneralodasi idoszak leteltevel) majdnem   
teljesen jol latok, szemuveget nem kell hordanom.
Udv,
Peter

RE: A bolygok gomb alakja

Bocs, hogy beleszolok a megbeszelesetekbe: 

> Az uveg sem szilard 100%-alekos ertelemben es a viz is
> sziklaszilard ha a viszkozitasaval aranytalan sebesseggel csapodik bele egy
> targy (es persze megfelelo szogben kell lennie a feluletnek). Ha az uveghez
> egy nagyon preciz mechanikaval nagyon minimalis erovel nyomnank egy testet,
> akkor evszazadok de me'g evtizedek alatt is merhetoen eldeformalodna, ahogy
> a gravitacio hatasara is tobbezer ev alatt "elfolytak", elkonyultak az
> uvegtargyak. Ugyanez tortenik tehat a bolgokkal is: evmilliardok alatt. A
> kristalyszerkezett mindig csak egy adott faktorral stabil, sohasem
> "vegtelen" stabil, ezert egy adott faktorral minden szilard viszkozus is es
> minden kristalyszerkezetet deformalni lehet, me'g a gyemantet is, csak egy
> tovabbi nagysagrendnel.

> Udv: Endre

Amit a bolygok keplekenysegerol irtal az nagyjabol igaz lehet. 
Amit az uvegrol irtal az teljesen ugy van. De tudni kell, hogy 
fizikai ertelemben az uveg NEM szilard anyag! Hanem nagyon 
lehutott folyadek. Ezt amorf anyagnak is hivjak. A lenyege a 
dolognak az, hogy az ilyen szerkezetben az elemi 
reszecskeknek (ion, atom, molekula) nincs geometriailag 
pontosan meghatarozott helye EGYMASHOZ kepest. 
Erdemeny: egymastol nem tavolodhatnak ugyan el egy 
bizonyos tavolsagnal messzebb, de egymason mintegy 
elgordulhetnek ossze vissza. Tobbfele ilyen anyag letezik, de a 
legjobb pelda valoban az uveg, amelyik ugyan nagyon-nagyon 
lassan de FOLYIK. A regi uvegtargyakon ezt azert lehet jobban 
eszrevenni mert egyreszt valoban sok ido telt el a targy 
keletkezese ota, masreszt a regi (OSI) technologiaval keszult 
uveg FOLYEKONYBB. 

Mas a helyzet az igazi szilard testekkel. A legjobb pelda a 
mindenki altal ismert GYEMANT ahol a szenatomok egymashoz 
kepest allando helyzetben KELL, hogy maradjanak egy 
bizonyos energia felveteleig (kristalyracs). Ezek a testek NEM 
folyhatnak, csak bizonyos termikus (kinetikus) energia felvetele 
utan. A kristalyracs valamelyest osszenyomodhat ugyan (pl. 
pieozo-elektromossag jelensege), de igazabol a reszecskek 
egymashoz viszonyitott helyzete allano marad.  A NaCl 
egykristaly is ilyen, gondoljatok az alltalanos iskolai kemia 
anyagra (itt + es - ionok nem keveredhetnek ossze 
akarhogyan). 

Egy bolygo persze nem egykristaly. Radasul eredetileg 
melegebb is lehetett mint most es ez tobbszaz fokokat jelent. Az 
egyes darabok mas fajsulyuak (tomeguek) is lehetnek, tehat 
maskepp reagalnak a forgas okozta erohatasokra. Ezert 
feszultseg keletkezik, ami idonkenti atrendezodessel (lsd. 
Foldrenges stb.) jar.

Egy bolygo nagyon osszetett test, tobbfele ero, ellenero stb 
dolgozik benne. A belso magma meg most is folyekony, tehat 
konnyen alakul. A kereg EZT EGY DARABIG TURTE, HANEM 
AZTAN CSAK maga is megvaltozott  :-) , ha valaki erti ezt a kis 
(blod) viccet.

Udv,

b.i.

Hello!

> Amit most leirok, az nem tudomanyos ertekezes, ezert lehetnek benne 
> csusztatasok, de sacc/kb igaz.

Ezt jo, hogy leirtad az elejen, mert bizony a nehany igaz mondat mellett
eleg sok pontatlansagot irtal.
Diohejban: a radioaktiv bomlas es a maghasadas _nem ugyanaz_.
Bomlas: bizonyos atommagok kibocsatanak egy alfa (He-atommag), vagy beta
(elektron v. pozitron) reszecsket, ezzel mas atommagga alakulnak
(alfa-bomlo mag eseten kettovel kisebb, beta-bomlo eseten eggyel nagyobb
v. kisebb rendszamuva), illetve gerjesztett allapotuk energiatobbletet
gamma-sugarzas formajaban leadjak, ekkor nem valtozik az atommag minosege.
Hasadas: bizonyos atommagok ket - nagyjabol feleakkora - reszre esnek
szet. Ezt megtehetik spontan modon is, (ritka) de egy kis kulso
beavatkozassal (neutronbesugarzas) megkonnyitheto a dolog. A hasadas
soran szabadulnak fel neutronok.

> Ez azt jelenti, hogy azt nem tudjuk megmondani, hogy egy atom mikor 
> bomlik
 
Ez igaz.

> de azt igen, hogy az urannak kb. 1850 ev alatt 50% eselye van a 
> bomlasra. 

Ez mar nem. Az urannak ket leggyakoribb izotopja a 235-os es a 238-as.
Elobbi felezesi ideje kb 700 millio ev, utobbie kb. 4,5 milliard ev. Ez
azt jelenti, hogy adott mennyisegu U-235 50%-a 700 millio ev alatt tuti,
hogy elbomlik (azt persze elore nem tudod megmondani, hogy melyik magok
lesznek a bomlok). Mellesleg a fenti ket felezesi ido kulonbsege miatt
van, hogy manapsag a kibanyaszott uran 0,7 %-a a 235-os izotop, 99,3 %-a
a 238-as (meg elhanyagolhato mennyisegben egyeb izotopok)

> A bomlas addig folytatodik, ameddig instabil az atom, azaz 
> ameddig radioaktiv az elem. 

Ennek sajnos semmi ertelme. Valoszinuleg arra gondoltal (?), hogy a
bomlas soran keletkezett izotopok is lehetnek radioaktivak, azaz tovabbi
bomlasok kovetkezhetnek (lasd: bomlasi sorok)

> Az atombomba ertelme pont az, hogy rabeszeljunk egy kupac 
> urant/plutoniumot arra, ne evezrek alatt, hanem ezredmasodpercen belul 
> bomoljanak el. 

Itt megint a fenti felreertes van: A bombaban nem _bomlasra_ hanem
_hasadasra_ birjak az atommagokat

> Mivel a teljes folyamat vegbemegy a keletkezo anyagok nem 
> radioaktivak. Elmeletben. 

Elmeletben (es gyakorlatban is): a hasadvanyok ("keletkezo anyagok")
igen erosen radioaktivak. Ez adja egyebkent a reaktorokban elhasznalt
futoelemek aktivitasanak majdnem 100 %-at (csak persze azt nem szorjak
szet a kornyezetbe)

Udv:
Jano

--------------------------------------
Piriti Janos BLG, MFG Nagykanizsa  -