>Feladó: krumplipure_uh.liameerfmath:
   Mar majd egy eve folyo vallasvitak utan mar-mar en is
kezdek 'elhajlani' :-).
>Van akit csak a hite tart vissza, hogy kivonja magát az élok sorából.
  Tudjuk hogy termeszetgyartotta agyunk a jelenlegi legbonyolultabb
szamitogeprendszernel is osszetettebb.  Ilymod a valotlant is konnyen el
tudjuk 'kepzelni', egyarant a jot es a rosszat. Egyesek viszont azt nem,
hogy halalunk utan e bonyolult neuronrendszermilliardok, es vele egyut
mi is megsemmisulunk.  Azok viszont akik hinni tudnak egy odaatban,
konnyebben elviselik a megsemmisules ertelmezeset.  Nincs ebben semmi
csoda. Az erdekesseget talan matematikailag lehetne feltenni. Espedig
ahogyan egyszer sikerult vagy megtortent hogy elettelen anyagbol
gondolkodo lenyek lehettunk, talan megegyszer is sikerulni fog. Tehat ha
egyszer volt eselyunk, nincs 'kizarva' hogy megegyszer ne lehetne.  E
feltevest pedig bizonyitani nem lehet, hiszen emlekeink torlodnek egy
elmulas utan.
> Ezét ágálok az ellen, hogy hitre ill. vallásra ma már nincs okvetlenül
>szükség. Errol ma még nem tudunk eleget.
 Amennyiben csak jo celt szolgalna a vallas, semmi kifogas, de sajnos
minden iranyban elferditett, tisztelet a kivetel.
 Aztan ha az ember az igazat megirja meg halalra is itelik erte. Erre tobb
peldat is fel tudunk hozni.
> Ugyanakkor erkölcsi tartást is ad neki és hajlandó áldozatokat hozni
>másokért. Nem tudom, hogy megtenné-e, ha nem hinne abban, hogy "fentrol
>rendelt" kötelessége van, vagy próbatétel az élete.
  A mar huszonegyedik szazad embere be kelene lassa a tenyeket, es akkor
is kenyerrel kelene dobalozon, ha az ellenseg atomfegyverrel tamadna,
anelkul hogy ezt a tizparancsolatbol tanulja.
  De addig meg evezredek fognak eltelni, es valahogy sehogysem ugy sikerul
hogy tudomanyosan tudnank Foldunk sorsat iranyitani. Ameddig pedig a
veletlenre van bizva nagyonnagy az esely hogy az onpusztitas csapdajaba
esunk.
  Itt talan a rendszereket is lehet hibaztatni. Ismet olyan a helyzet hogy
csak egyeseknek adodik meg hogy egy bizonyos szintet elerjenek, es egyre
nagyobb az a tarsadalmi tomeg, mely az elszegenyedes fele kozeledik. Hat
igen, az emberek nehez sorsa.. talan ez is ok a vallashoz valo
kozeledesre. A sorsunkat viszont mi alakitsuk. A baj csak az hogy
senkinek sem erdeke egy masik szemely sorsa. Elejet veve pedig mindent
meg lehetne oldani.
     Udv. Csaba.

Kínai piacokon jelent meg nemrég olyan fehér LED-es, akkus lámpa, 
mely rázogatással tölthető fel. Szétszedtem egyet. Bitang erős 
mágnes van benne, az járkál ide-oda egy tekercsben a rázogatáskor. 
Egy másikat is megnéztem, az is nagy leleményességre utal:
Ránézésre ugyanolyan, mint az elobbi, de mágnes helyett vasdarab 
van benne, és gombakkuk helyett gombelemek, hogy amíg hazaérnek 
vele, addig azért világítson...

Burgonya

http://index.hu/tech/tudomany/os1119/

*Agyvérzés következtében féloldalára megbénult és meg is némult egy 
54 éves brazíliai asszony, de miután agyába beültették saját 
őssejtjeit, újra járni és beszélni tudott - jelentették be Rio de 
Janeiróban, ahol először próbálkoztak meg ezzel a gyógyító eljárással. 
*

Vegyünk n*n formátumú táblázatot, melynek minden cállájába 
kockadobással kapott számjegy kerül. Belátható, hogy nagyobb n 
esetén, a táblázatban  nagyobb valószínűséggel találni olyan sorokat, 
melyek számjegyei aperiodikusak, mint olyanokat melyekben 
valahonnan kezdve periodicitás mutatkozik, s a periodicitásnak csak a 
táblázat kerete szab határt. (s emellett kisebb az esély, hogy bármely 
sor másolatával találkozzunk).  
Ha n tart a végtelenhez, akkor a teljesen periodikus és a valahonnan
kezdve periodikus sorok együttes számát együtt p-nek véve, az 
aperiodikusakét pedig q-nak, p/q tart a 0-hoz, miközben az is fennáll, 
hogy p tart a végtelenhez.

Alkalmas-e ez a modell a racionális ill. irrac. törtek eltérő számossági 
kategóriáját megvilágítani?
Masik kérdés:
A végtelen táblázatban kezdettől periodikus számsorozatok 
számossága és a nem kezdettol periodikus sorozatok számossága 
eltéro e ?

Burgonya

Távolodva gurul egy kerék az úton. Ha a felso része majdnem
c-vel megy, akkor beszélhetünk-e csúszásmentes haladásáról ?
Ugyanis ha majdnem c-vel megy a teteje, akkor egyrészt függőleges
szakasznak mutatkozik kör helyett. De ez a kisebb gond. Ha 
megjelöltük elozoleg egy helyen a gumiját, az a jel  nem járkálhat
fel s le csak úgy, mert az útirányra merőleges mozgásra gyakorlatilag
nincs lehetőség, ha valami majdnem c-vel megy.
(egy majdnem c-vel száguldó óra mutatója is csak alig foroghat)

Ha a kerék nem forog, akkor netán csúszva száguld előre ?
Ha igen, miként észlelné azt egy vele együtt haladó megfigyelo?
Egyáltalán mennyivel halad a kerékagy és a megfigyelő ?

Burgonya