Alcim: 
Hogy mive lett az erkolcs...? :-(

Az erkolcsi tartas szerintem valamifele osztonos rendszeretet es 
masok kiszamithatosaga iranti vagybol fakado -  jo  peldaval eloljarasi
lelki kenyszer. Gyanum szerint katonas onfegyelemrol es elvarasokrol 
van szo.
Az ember az allatokenal hosszabb tavra is modellezni kepes
intelligenciaja es kifinomultabb logikai kovetkezteto kepessege reven 
rajott, hogy a rend kedvezo dolog, megha munka- es koltseg-
igenyes is ( termodinamika II. fotetele alapjan :).
Akik erre torekedtek, azok nagyobb esellyel maradtak fenn
a tulelesert es tulszaporodasert folyo adaz kuzdelemben.
Ugyanis kaoszban nehezebb harcolni ellenfelekkel es ellensegekkel. 
Egykori katonak ivadekakent a mai ember is folyton harcra vagyik, 
es/vagy folyton rendet akar teremteni, mert jol attekintheto terepen 
konnyebb gyozni. ( de a pihenes is derusebb  ott, ahol  a fuvet
a rend kedveert rovidre nyirtak, s utana me'g meg is fesulte'k)

A rend es a fegyelmezettseg iranti altalanos igeny szamtalan teruleten 
megmutatkozik. (pl. a _rendes_ nok konyhajaban fozes elott es utan
is rend szokott lenni)
Hajdanan (a papir elott) az egyutteles es az egyutt harcolas szabalyai
vsz. szajhagyomany utjan terjedtek. 
A papir feltalalasa, es aranak drasztikus esese utan azonban
megszaporodtak az irott szabalyok. Rend-maniasok jovoltabol ma mar
millio tonnanyi iromanybol lehet valogatni.
A szolgalati szabalyzati stilusban megfogalmazott szabalyok 
tomegeben foglaltak mar aligha tekinthetok erkolcsi elvarasnak.
Ime egy pelda:
*A hatósági eljárás a közigazgatási szervnek és az ügyfélnek, 
továbbá az eljárásban résztvevő más személynek és szervezetnek 
a cselekvése, amely hatósági aktus kibocsátására és – közhatalmi 
kényszerrel - az aktusban meghatározott jogok, kötelezettségek 
közvetlen érvényesülésére, teljesítésére irányul, illetve jogok, 
kötelezettségek érvényesüléséhez jogi alapot teremt, a teljesítést 
sajátos ellenőrzés útján is biztosítva.*

(Valahol _kotelezo_ tananyag ez.  A weben elerheto _puskak_-bol 
szedtem.  Csak a rend kedveert irom:  puska = onvedelmi fegyver  :) 

A "jog" termeszet-adta lehetosegeket korlatoz illetve
kotelezettse'geket harit emberekre ill. kulonfele szervezeteikre 
(azaz szovetsegeikre). A jogszabalyok az allamhatalom
(esetenkent ez kozhatalom) direktivai. Megszegesuk altalaban jog-
korlatozo szankciot von maga utan.
Az erkolcs e tekintetben kisse mas. Az erkolcstelensegert rosszallas, 
pofon,  lekurvazas/lekocsogozes, kikozosites, elhagyas vagy egyszeri 
szembekopes szokott jarni - elso fokon. 
(Hogy ezek kozul melyik buntetendo, azt nem tudom. :)

Burgonya

Math-nak:

Nagyon kell vigyázni, hogy ne foglalkozzunk álproblémákkal.

A különbség a definíció és az eredet között csak nyelvi. A kell és a van
csak nyelvi formájában különbözik, vagyis álprobléma azon tűnődni, hogy más
logikai vagy ontológiai státusa van-e a kell-t és a van-t tartalmazó
kijelentéseknek. Ha vannak társadalmi törvények, akkor azok jelenidőben
van-t, jövőidőben kell-t fejeznek ki. A hatalmi dimenzió minden társadalmi
jelenségnél ott van, következésképpen a hatalom eredete és definíciója
ugyanaz. Minden társadalmi jelenségnek kezdettől fogva 3 dimenziója van: a
javak, a tudás és a hatalom. Egyik nélkül sincsen társadalom. Vagyis
ugyanolyan értelmetlen megkérdezni, hogy a szélesség, hosszúság, magasság
hármasban mi a magasság eredete, mint azt megkérdezni, hogy a javak, a tudás
és a hatalom hármasságban mi a hatalom eredete. A fentiek miatt talán jobb
lett volna megkérdezni, hogy mi a társadalom eredete. Nem tudom, és senki
sem tudja. Mi a kavarkok eredete? Talán van rá válasz, talán nincsen. Ha
többeket érdekel a társadalom eredete, nyithatunk róla párbeszédet, de
tiszta spekuláció lesz, mivel nincsen semmilyen lehetőségünk arra, hogy
ellenőrizzük megállapításainkat. És ebben az esetben az extrapoláció sem
segít, mert se a biológiának, sem a lélektannak, sem a nyelvészetnek, sem a
szociológiának, sem a történelemnek nincs jelenleg még csak hozzávetőleges
elképzelése sem azokról a törvényekről, amelyek a társadalom kialakulásához
vezethetnének. Mindegyik diszciplína már abból indul ki, hogy van
társadalom.



Burgonyának:

A tudományos vagy a filozófiai gondolkodást ne keverjük össze a
szentimentalizmussal, az érzelmi dimenzióval! Tudomásul kell venni, hogy
borzalmak, tragédiák mindig lesznek. Természetes dolog, hogy a szülők
terhesnek érzik a béna gyereket. Ha nem éreznék annak, akkor bolondok
lennének. Nemcsak nekik teher a tragédia, hanem a gyereknek is, és a
társadalomnak is. Én könnyekre szoktam fakadni, amikor arra gondolok, hogy
esetleg kínok között fogok elpusztulni. Bármennyit zokogok is azonban, el
fogok pusztulni. A kérdés tehát nem az, hogy miért zokogunk, vagy
zokogjunk-e, hanem hogy miképpen rövidítsük meg a szenvedést. A mai
társadalom egyik legnagyobb hibája az, hogy álhumanizmust prédikál, és ezzel
nem lerövidíti, hanem meghosszabbítja a szenvedést.  Tudni kell meghalni,
tudni kell feladni. Az a boxoló, aki nem tudja bedobni a törülközőt, aki nem
tudja, hogy mikor kell feladnia, az szarrá vereti magát. Az igazi empátia és
az igazi erkölcs az lenne, ha ellenőrzött körülmények között segítenének a
gyereknek meghalni. Sajnos a társadalom kiskorú még: nem lehet rábízni az
ilyen komoly döntéseket és végrehajtásukat. Ezért marad a képmutatás és az
állati szenvedés meghosszabbítása. Ma Magyarországon az eutanázia bevezetése
valószínűleg egyenlő lenne a nyereségvágyból elkövetett gyilkosság
legalizálásával. Hollandiában már van az eutanáziának humánus gyakorlata.

Sok jó kérdést tettél fel a továbbiakban. Időm véges, ezért jelöld ki, hogy
mi szerinted a legfontosabb közülük, és akkor elmondom a véleményemet.