Megkesve bar...
Elnezest kerek a multkori levelem subject-jeert - hirtelen nem jutott
mas az eszembe, lehetett volna MSZP vagy MDF - de akar MSZMP is :). Nem
konkretan a FIDESZ-szel van nekem bajom, hanem a balfacankodassal. A
FIDESZ-szel csak annyi bajom van, hogy ugy tunik, ok Kinat kb.
elintezik annyival, hogy "budos kommunistak".

On Tue, 25 Jul 2000 20:35:21 EST, Levente wrote:

>Azzal egyutt, hogy nem vagyok tokeletesen tajekozott az ugyrol, ugy
>velem, nem egeszen ugy van, mint ahogy gondolod.

En sem vagyok tajekozott, szoltam is elore hogy bosszusagomban irtam,
hirtelen felindulasbol :)

>HK-ban 1 eve nyilt a fokonzulatus, ok Del-Kinaval is foglalkoznak. A
>fokonzul sok uzletemberrel talalkozik (nekem is, masoknak is segitett,
>es hk-iakat is hoz Magyarorszagra), es uzleti lehetosegeket szervez (a
>publikus reszleteket inkabb toluk kerdezzetek). 

A HK-i konzulatus elott le a kalappal, veluk semmi baj nincs.

>ugyanaz mint Shanghai, Te nyilvan jobban tudod, hogy milyen gazdasagi
>kapcsolatokat lehet kiepiteni a keleti tengerparton, de a kantoni terseg
>gazdasagi ereje sem lebecsulendo.

Ez is rendben van. Viszont ne feledjuk, hogy HK nem egyenlo Del-Kinaval
- vedd csak azt, hogy a kantoni atlagpolgar ha Magyarorszagra akar
utazni, valoszinuleg Pekingben egyszerubben megszerzi a vizumot, mint
mire beszerezne a szukseges papirokat ahhoz hogy atlepje a kinai-kinai
hatart es bejusson a HK-i magyar konzulatusra.
Ebbol a szempontbol - miszerint ha Del-Kina a celterulet - jobb lett
volna Kantonban konzulatust nyitni. Mondom, nem ismerem a HK-i
konzulatus tevekenyseget, lehet hogy sikerul (uzletileg) lefedniuk
Del-Kinat, de en ketelkedem.

>Egyebkent igazad van, a 90-es evek kozepen sok kulkepviseletet bezartak,
>es nem csak Azsiaban (ehhez mi koze van a Fidesznek?). A Malev pekingi
>jarata kb. 2 eve indult el, ez tehat nem leepites (termeszetesen
>ugyanugy nincs koze a Fideszhez), mas kerdes, hogy nem jott be (? nem

Ez is igy van. Mondom, nekem nem konkretan a FIDESZ-szel van bajom,
hanem azzal, hogy ugy tunik, Kinat meg mindig affele kodos tavolbol
szemlelik Magyarorszagon, kb. Harmadik Vilagkent (ami ugye elvileg all
is..). Ha nem jon a MALEV jarat, hat nem jon, na bumm, nem olyan fontos
egy menetrendszerinti jarat mint egy japan charter. A politikusok
szivatjak egymast a repulojegyekkel, egymasnak viszont boven
osztogatjak, stb., es a lekvardobalas kozben kimaradunk itt a zsiros
falatokbol.

Nincsenek pontos adataim, csak tapasztalatiak, de a volt szocialista
blokkbol talan Albanianak es Romanianak nincs Shanghai-ban konzulatusa.
Magyar ceg 1db van jelen a varosban ill. kornyeken (kepviseleti
szinten), ebbol meg a romanoknak is tobb van (nem illik a "fejlett
Nyugattal" peldalozni, de finn cegbol van vagy 100 a kornyeken,
belgabol szinten hasonlo nagysagrendu). Elnezest, megfeledkeztem rola:
van meg a Richter ami mukodik szepen (Pekingben).
Kinai-magyar vegyesvallalatrol (a kinaiak altal bejegyzett par szazon
kivul) ketto van tudomasom szerint: egy szeszparlo-uzem es egy
kozmetikai termekeket gyarto pottom gyar, valahol fonn eszakon. Az
Ikarus sok ev totyorges utan most zarta be a kepviseletet Pekingben.
Egyeb probalkozasnak nyomat nem latni. Ennyit tudnank?

>A hk-i fokonzulatus nyitasakor miniszterrel volt kepviselve Magyarorszag
>(Stumpf), es utana ment az egesz kuldottseg (mindenfele uzletemberrel
>egyutt) Kinaba. Normalis esetben van keret, hogy egy orszagba hany
>alkalommal utaztat az allam bizonyos idon belul. Nem kaptalan a kassza,
>es ha nincs ertekelheto haszna az utnak, az pazarlas. Ha mar a ceges
>hasonlatnal tartunk, ezt sem engedheti meg egy vallalat.

Igy van.
Ehhez kepest boldog-boldogtalan maszkal felhivatalos utakra ide-oda,
(kisgazdak Thaifoldre, a magyar rizsexport elosegitese vegett :)),
nyitunk Magyar Hazat Ulanbatorban (Azsia kulturalis fovarosaban..)
miniszterrel kepviselve, esatobbi. Csak eppen egy teljesen hivatalos,
tokeletesen korrekt meghivas par szazezer forintos koltsegere nincs
penz. Csak eppen OV nem jon Kinaba az ervenyes meghivasa ellenere, 

>Ez az is lehet, hogy teljes mertekben igazad van mindenben, en
>mindenesetre nemi fenntartassal olvasom az ujsagcikkeket.

En nem csak az ujsagcikkeket. Partallastol fuggetlenul nem hiszem el
egy szavat sem egyik politikusnak sem - viszont teli van a hocipom
azzal, hogy ignoralunk egy olyan terseget, ami elobb-utobb meg az USA-t
is le fogja nyomni, mint a belyeget (hogy kozertheto legyek :)).

Udv,
	Guczo

On Thu, 3 Aug 2000 20:31:17 EST, Kerekes Antal wrote:

>     Most jelent itt meg egy konyv Shanghai tortenterol. A konyvet magat 
>     nem olvastam csak egy ajanlo cikket rola. 
>     E szerint a konyv szerint nem most lett nepszeru Shanghai, hanem mar a 
>     19. szazad vegen. Ha jol emlekszem 1900-as evek elejen a vilag 
>     legdinamikusabban fejlodo varosa volt, maga mogott hagyva az osszes 
>     amerikai parjat. Javitsatok ki ha nem igy volt.
>     Guczo?? (Mint illetekes elvtars)

Ha mar igy megszolitottal.. :)
Elobanyasztam azt a keveset amit birtam, a teves adatokert nem vallalok
felelosseget.

1842-ben kaptak itt koncessziot a britek az elso opiumhaboru utan.
Elotte Shanghai gyakorlatilag nem letezett, illetve kis halaszfaluk
voltak itt a Jangce torkolati videken.
1847-ben megjelentek a franciak is, ekkor daraboltak fol a varost
koncesszios teruletekre (amelyek kozul a francia volt a legnagyobb
kiterjedesu).
A huszas evekre harom es fel milliosra duzzadt az eredetileg kb.
otvenezres lakossag, a Kelet kapujakent a nyugati nagyhatalmaknak.
Nyitott varos, szabad kereskedelmi es vizummentes ovezet, a koncesszios
teruletek megfelelo ado- es egyeb rendszereivel (viszont nem gyarmati
statuszban, azaz tavol a hazai torvenyhozastol), idealis kozeg a
szerencsevadaszoknak es mindenfele monopoliumoknak. Ezekkel persze
egyutt no a szolgaltato-szektor is, amit szervesen kovet a rejtojenoi
felvilag (bennem - annak ellenere hogy evek ota itt elek - meg mindig
van egy affele tengereszkocsma-kupleraj-opiumbarlang hangulata annak a
szonak hogy "Shanghai").
Az elso nagyobb felviragzas a huszas evekben kovetkezett be,
tulnyomoreszt a kulonfele okokbol (tobbek kozott az orosz feherterror
elol) ide menekult zsidok hatekonysaganak koszonhetoen (de jottek pl.
ortodoxok is szep szammal, tanu ra a ket megmaradt gyonyoru
hagymakupolas templomuk).
A kovetkezo nagy hullam a harmincas evek vegen volt, amikor havonta
ezer zsido menekult erkezett Sh-ba - 1941 vegere kb. 25 ezren voltak.
Osszessegeben (olvasmanyaim szerint) jo 40 ezer orosz szarmazasu polgar
elt Shanghai-ban a negyvenes evek kozepen - osszehasonlitaskeppen ma
kb. ennyi a regisztralt kulfoldiek szama osszesen.
Egyebkent pedig az evszazad elejen valoszinuleg nem volt nagy kunszt
"legdinamikusabban fejlodo" varosnak lenni, advan a tokeletesen szuz
helyi piacot, az opiumot, filleres munkaerot, es - nem utolsosorban - a
szinte teljes mertekben kereskedelemre es szolgaltatasra epulo
gazdasagot. Akkoriban meg Hong Kong egy doglott kisvaros volt,
gyakorlatilag Shnaghai volt Kina kapuja a vilagra, Kelet Parizsa, az
Art Deco es a vadkapitalizmus fovarosa - ahol az elso szemelygepkocsit
egy magyar szarmazasu illeto vasarolta allitolag...

Udv,
	Guczo

On Wed, 26 Jul 2000 20:35:08 EST,   wrote:

>En eloszor is kijelentem, nem vagyok szakerto, igy

Azt hiszem itt senki nem az, ezert is esik olyan jol okoskodni :)

>Politikai szempontbol szerintem nem kellene Kinaval
>kapcsolatot fejleszteni. En tamogatom a kis nepek
>onrendelkezesi jogat. Kinaban drasztikusan elnyomjak
>az ujgurokat es a tibetieket. Az ujguroknal jartam is,
>van egy kis szemelyes tapasztalatom is. Friss hir:
>kivegeztek 3 ujgur nacionalistat.

Megy a kiseger meg az elefant a hidon. Odaszol a kiseger az elefantnak:
"Hallod hogy duborgunk?"

Rendben van, ne fejlesszuk a kapcsolatokat. Buntessuk meg oket,
csavargassuk meg a tokuket (ez utobbit egy magyar allamtitkartol
tanultam itt Pekingben..), aztan varjuk hatraszegett fejjel hogy
meghunyaszkodva elenk boruljanak es konyorogjenek hogy
megvasarolhassanak nehany tizezer Ikaruszt.
Milyen megfontolasbol vannak nekunk ilyen "politikai szempontjaink"?
Netan az EU-normak diktaljak? Akkor ez rossz otletnek tunik, leven hogy
kivetel nelkul az osszes EU orszagnak konzulatusa van az osszes
ertelmes helyen Kinaban, vegyesvallalatok szazaival-ezreivel.
Akkor meg miert is?

>Az a fo kerdes mennyire hasznos nekunk a kinai kapcsolat. Ami 
>ezutan kovetkezik, csak sejtes, s lehet, hogy teljesen hibas.
>Kinanak elsosorban beruhazasokra, technologiara van szuksege.
>Mit tudnank mi eladni (jelentos mennyisegben) Kinanak?
>Persze cegeknek fontos lehet. De az orszagnak?

Amikor eloszor Kinaba erkeztem es meglattam az elso duplahosszu
limuzint, elhulve kerdeztem az ocsemet hogy honnan a fenebol van itt
embereknek ennyi penze. Azt valaszolta, hogy kicsit gondoljak bele: itt
_barmi_ eladhato dolgot gyartasz/forgalmazol, abbol legrosszabb esetben
is megvesznek 50-100 milliot. Legyen rajta csak fel juan hasznod, maris
maskepp nez ki az autod..
Abban igazad van hogy Kina elsosorban a bejovo toket es az azzal egyutt
vizummentesen utazo technologiat favorizalja. Azt viszont karos
elfelejteni, hogy itt egy magyarorszaginal jo szazszor nagyobb
potencialis piacrol van szo. Arrol meg karosabb megfeledkezni, hogy ez
a piac szinte naprol napra igenyesebbe, piaci versenytol terheltebbe
valik, ahol teszem azt az Ikarusznak manapsag mar igen keves
keresnivaloja van a beturemkedett multik mellett.
Ennek ellenere igenis van keresnivalonk ezen a piacon a specialis
termekeinkkel abban a piaci resben, amit a multik otthon Magyarorszagon
sem tudtak kitolteni. 
Pelda:
Van Magyarorszagon egy csepp pici ceg ami gyart (manufakturalis
viszonyok kozott) egy aranylag specialis termeket, amibol otthon evi
kb. 100 darabot adnak el. Felraktuk a termek ismertetojet az itteni
website-ra, levadaszta es jelentkezett egy erdeklodo. Elmentunk
beszelgetni hozzajuk - aztan amikor a pasi megkerdezte hogy 10 ezer
darabot le tudunk-e szallitani egy-ket hetes hataridovel, akkor
megkapaszkodtam a szekben, es verbeli pekingi uzletemberhez melto
negyedoras hatarozott mellebeszeles utan belehazudtam az arcaba, hogy
persze. :)
Az csak egy vetulete a dolognak, hogy ha az adott ceg ehhez az uzlethez
barmifele allami tamogatast szandekozna szerezni (mert nyilvan kell
neki valami hatter), abbol csak idegosszeroppanasok szuletnenek - a
lenyeg az, hogy a magyar-kinai kereskedelmi merleg kiviteli oldala
tudomasom szerint valahol 20 millio USD alatt van, egy ilyen "apro"
uzlet pedig 2-3 milliot bir dobni rajta. Ki es mi akadalyozza meg az
illetekes szerveket abban, hogy osszeszedjen par tucat ilyen
termeket/ceget? Mi a banatert kell nekunk doglott nagyvallalati
uzletekre bazirozni es a kinaiak bugyibehozatalat terrorizalni (ambar
belatom, a fajgyulolet szitasa eddig meg mindig bejott minden politikai
iranyzatnak), mikor ott van otezer kicsi, ugyes es plane piackepes
dolog amit el tudunk adni?  

>Pl. az amerikai-kinai gazdasagi kapcsolatok hasznosak
>Kinanak, s hasznosak az amerikai cegeknek, akik kihelyezhetik
>a termelesuket Kinaba, vagy megnyerve a piacot novelve a profitjukat.
>A kinai-amerikai kereskedelem hatalmas kinai tobbletettel jar. 
>Kivancsi lennek, hogy a kapcsolat valoban az amerikaiak tobbsegenek
>az erdeke-e, vagy pedig csak azoke, akik jokora summaval
>tamogatjak a valasztasi kasszakat. 

A kutyat nem erdekli. Az USA kereskedelmi egyenlegenek es aktivitasanak
semmi koze a magyar-kinai relaciohoz - hacsak nem dolgozik egyutt a KM
a jozsefvarosi kinaiakkal es arasztja el az amerikai piacot dompingaron
magyar pamutzoknival, horribile dictu: nejlonzoknival :))

>A szakertoktol szivesen hallanam, hogy milyen oriasi
>gazdasagi lehetosegeink lennenek nekunk Kinaban? Mely
>magyar cegek profitalnanak belole? Hany uj munkaalkalom
>keletkezne belole Magyarorszagon? (A Magyarorszagon
>szereplo multik mar vagy ott vannak, vagy tolunk fuggetlenul
>talaljak meg az odavezeto csatornakat.) El tudnek kepzelni
>valamennyi mezogazdasagi exportot, esetleg az ikaruszt,
>egy-ket kinai kapcsolatokkal, tapasztalatokkal mar rendelkezo ceget.

Sok evvel ezelott lattam otthon a TV-ben egy riportot egy leanyfalui
pasirol, aki a Zamerikai rendoroknek esztergalta otthon a sufniban a
puskatust. Adott esetben egy hasonlo termekbol itt annyira lenne
szukseg, hogy egesz Pomaz ebbol elne.. (csak peldaloztam)

A minap lementem ide a szupermarketbe. "Puszta Salat" felirattal nemet,
felliteres csalamade-szeruseg, 35 yuanert (kb. 4 USD). "Hungarian-style
salami" 25 yuan 20 deka.
Itt lenn a szalloda ettermeben van "Hungarian Goulash".
Shanghai-ban egy nemet husuzem gyart ezt-azt, tobbek kozott
"Hungarian-style salami"-t, "Debrecener"-t.
Gagyi mind, nyilvan. 
Jart mar itt Kinaban kozel szaz kizgazda. 
Az jarja itt Pekingben, hogy nyilni fog egy magyar etterem, a cegtulaj
egy kinai (allami) ceg.
Shanghai-ban egy idoben meg-megjelent magyar bor, magyar gyumolcsle,
mind kinai kereskedok ugykodese folytan.
Rakd ossze. En keptelen vagyok. 

>Az EU kozelebb van. Jelentos a kereskedelmunk veluk.

Igy van. De ehhez mi koze Kinanak?

>A normaikat erdemes figyelembe vennunk.

Figyelembe vannak veve, ugy hiszem. De ehhez mi koze Kinanak?

Udv,
	Guczo

Par orat kuszkodtem, nincs tobb turelmem hozza.
A site atkoltoztetesebol kifolyolag per pillanat nem mukodik a BBS.
Eszveszto forgalma volt az utobbi egy evben (5 uzenet), ugyhogy ha par
napon belul nem erkezik feltucat felhaborodott level a BBS
visszaallitasat kovetelve, akkor latvanyosan rm *.* amig nyugdijba nem
megyek es BBS-setupolasokkal fogom mulatni az idomet az unokak
pofozgatasa kozotti intervallumokban. 

Udv,
	Guczo

Kantonhoz mar most is hozzacsatoljak a kornyeken hemzsego, naggggyon
sikeres SEZ-ket. Kevesen tudjak, de ilyen Foshan, Huadu, Panyu,
Dongguan, Kaifaqu, Huangpu, stb, meg egy rakas a kornyeken talalhato
kulvaros, vagy Kantontol nem messze fekvo varos.

Panyu peldaul, ahol lakom, Kantonnal hataros, attol 25 kilometerre
van. Sok ceg inkabb ide jon befektetni, mert a helyi kormanyzat a
kantoninal sokkal emberibb, kedvesebb, stb. Tehat itt kis paradicsomot
hoztak letre, ahol az emberek nyugodtabbak, kedvesebbek, az utcakon
kevesbe kopkodnek, az uzletben kevesebbszer mondjak azt, hogy nincs
(amikor nem ertik, hogy mit mondasz), stb. Szoval ez itt egy
viszonylag kellemesebb hely, humanoidok szamara. Itt "szabad a gazda".
Na most ez szurja is a szemet Kanton varosnak, mert oda csak ritkan es
szitkozodva mennek be az emberek innet, csak akkor, ha valami
hivatalos pecsetre van szukseg. Panyu-i lakosokkal valo
beszlegeteseimbol kiszurtem, hogy utaljak Kantont piszkosul. Koszos,
baratsagtalan hordaleknak tartjak az ott eloket, es nem minden ok
nelkul :-)

Kanton varos tehat most ezeket a sikeres es vonzo kulvarosokat
probalja sajat befolyasa ala venni. Tervezik az uj, harmas metro (eddig
egy van kesz, a masodik epites alatt) vonalat erre huzni, hogy Shiqiao
(Panyu kozpontja) metroval legyen osszekotve a varoskozponttal.

Ameddig nem locsognak bele a hulyesegeikkel az itteni joletbe, sokat
nem fognak artani a kantoni vezetok a kornyezo joleti korzeteknek. Ha
viszont Kanton mintajara itt is megprobalnak mindent tulszabalyozni es
, szerintem menekul majd tovabb kifele a toke :-)

SHENZHEN

Shenzhen 150 kilometerre van Kantontol, es teljesen mas... Viszont
teny, hogy Kanton es Shenzhen kozott szinte minden meter lakott
terulet, mar igy is teljesen folytonos agglomeraciorol beszelhetunk,
mely valoban, kozigazgatas ide vagy oda, mar most is talan a
legnagyobb kinai csoportosulas. Ez Kina legnagyobb ipari ovezete, a
Gyongy folyo delta, HK-Macau-Kanton haromszog. Szerintem akar
osszevonjak, akar nem, ez sokat nem fog valtoztatni a tenyen, hogy ez
mar most is egy Ruhr-videk meretu (annal nagyobb) halmaz.

Benoegz

Kedves bzsvizi!
Koszonom a felvilagositast a sanghaji 2. metrorol, de meg kis kiegeszitest
kerek. Probajarat-e (ezt olvastam), vagy mar hivatalosan atadtak. A Szun
Jat-szen parktol Pudongban meddig megy? Vegig melyvezetesu vagy van, ahol
keregvasut.

Ami a varosokat illeti, kulfoldiekkel valoban nem szabad osszehasonlitani,
ez nem is tortent meg, ebben tevedtem, de a kinai varosok
osszehasonlitásának sem latom ertelmet, sok varoshoz odaszamitjak a
mezogazdasagi ellato korzetet is, az egyiknel ez a szempont szabja meg a
meretet, a masiknal az, a magyar latogatokat pedig teljesen felrevezetik a
megadott lakossagszamok, mert azt hiszik, hogy azok valoban varosi lakosok.
A kinai adatokbol gyakorlatilag kiszamithatatlan a tenyleges varosi
lakossagszam. Ebben az ertelemben pedig a varossa nyilvanitasnak nincsenek
olyan kriteriumai, mint nalunk. Chongqing varos gyakorlatilag egy komplex
epitesi, attelepitesi feladatra letesitett kozigazgatasi egyseg, soha az
eletben nem lesz belole egyseges varos, ami mar Shanghairol nem mondhato
ilyen hatarozottan el.

Fareast