T. Zoli !

>Gomb alaku fenyforras iranyaban haladva a feny nyomasa
>nagyobbnak talaltatik, mint a fenyforrastol tavolodva,
>hiszen a Doppler-effektussal magyarazhatoan a frekvencia
>lecsokken amint a fenyforras mellett elhaladok es
>tavolodom tole.
>Ebbol az is kellene kovetkezzen, hogy a fenyforrasbol kilepo
>fotonok az egyik oldalon nagyobb frekvenciajuk reven
>nagyobb impulzusokat adnak at maganak a fenyforrasnak is,
>mint a voroseltolodasos oldalon.
>Ebbol mintha az kovetkezne, hogy a fenyforrasra kiegyensulyozatlan
>ero hat mindossze amiatt mert mozgasban vagyok hozza kepest.
>Hol lehet hibas a gondolatmenet ?

A fenyforrasra akkor hat egy visszahato ero, amikor kibocsajt egy fotont
(ugy hivjak, hogy a sugarzas visszahatasa), az eszlelore meg akkor
amikor elnyeli (sugarnyomas). Az energia merteket a Pointing vektor adja
meg. Ha a fenyforras gombszimetrikus, vagyis minden iranyba azonos
suruseggel bocsajt ki fotonokat, akkor atlagban nem hat ra ero, tehat a
sajat koordinata rendszereben nyugalomban van. Az eszlelore ellenben ero
hat, amely a fenyforrastol tavolitani igyekszik. Mindez addig tart, amig
a fenyforrasban van eleg szufla a fenykibocsajtashoz. Vagyis a folyamat
nem orokeletu, energiamerlege negativ.  Amikor kozeledsz a
fenyforrashoz, akkor nagyobbnak erzed a sugarnyomast, amikor tavolodsz
kisebbnek. Azonban az eszleles nem hat vissza a fenyforrasra. Ha a
fenyforras nem fenyt, hanem mondjuk apro golyokat sugarozna szet, akkor
is hasonlo lenne a helyzet, bar az eszlelot eltalalo golyokat el kene
tuntetni az osszehasonlitas kedveert, hogy azok ne zavarjak a tobbi
golyo utjat. Amikor kozeledsz a golyoszorohoz, akkor gyakrabban, es
nagyobb sebesseggel erkeznek a golyok, mint amikor tavolodsz.

T. Attila !

>A kerdesem kicsit fura lesz, de meddig lehet a fenyt
>lelassitani?

Pontos szamokat nem tudok fejbol. Az anyagokban valo fenyterjedes sok
olyan ismert, es ismeretlen dolog fuggvenye, amely miatt ezt csak
kulonbozo tablazatokban ismertetik kulonbozo feltetelek kozott vegzett
meresi eredmenyek alapjan. Az atlatszo szigetelo anyagokban
(dielektrikum) a feny tores jelensege Fermat, es Huygens fenytoresi
elmeletet igazolta, ezert az anyag toresmutatoja szoros osszefuggesben
van a feny terjedesi sebessegevel (vakumbeli sebesseg / kozegbeli
sebesseg = toresmutato). Az Orszagos Meresugyi Hivatal 1,29 es 1,83
ertekek kozott hitelesit toresmutato meroket a web-lapjuk szerint. Igy
gondolom hogy a felere mar nem nagyon lehet lelassitani a fenyt. A
kozmikus sugarzasban elofordulnak olyan reszecskek, amelyek sebessege
nagyon kozel van a fenysebesseghez, es amikor behatolnak egy foldi
kozegbe, akkor meghaladjak a kozegbeli fenysebesseget. Ekkor keletkezik
a Csernyenko-sugarzas.

>A tudomany jelenlegi allasa szerint mekkora az elerheto
>legnagyobb mozgatasi sebesseg (pld. egy golyo kilovese, vagy
>targy mozgatasa) ?
>Es melyik az a sebesseg, amit meg az ember is karosodas nelkul
>(= tuleli :) elvisel (ha fokozatosan gyorsul fel) ?

Az elmeleti korlat a vakumbeli fenysebesseg, amelyet elerni nem lehet,
de elvben tetszolegesen meg lehet kozeliteni. A vakumbeli mozgasi
sebesseg a reletivitas elve szerint viszonyitasi eszkoz hianyaban
eszlelhetetlen, igy elvben semmi nem korlatozza, hogy tetszolegesen
megkozelitsuk a fenysebesseget, csak akkor van problema, hogyha a mozgo
targy egy masik targyal utkozik. Igy nem az a legnehezebb kerdes, hogy
mekkora ez a sebesseg. Egy targy gyorsitasanal ket fontos problemat kell
megoldani. Egyszer meg kell oldani, hogy gyorsitani tudjuk a targyat,
masodszor biztositani kell a targy szamara a szabad, utkozes nelkuli
mozgas lehetoseget. A gyorsitasnal indokolt feltenni a kerdesedet.
Mekkora az a gyorsitas, amit egy adott reszecske, vagy nagyobb targy,
vagy egy eloleny el tud viselni? A legjobban gyorsithatok a toltott
elemi reszecskek (konnyuek, es birjak a gyurodest). A legnagyobb
sebesseget is a reszecske gyorsitokban lehet elerni (a kozmikus
reszecskeket nem szamitva). A nagyobb targyak mar sokkal kevesbe viselik
az utkozeseket, raadasul a nagy tomeguk miatt nehez is gyorsitani oket.
A vadaszrepulo pilotak allitolag a fordulokban 6 g gyorsulast is
kibirnak rovid ideig, en viszont tartosan elviselem a foldi 1 g
gyorsulast. Ha ezt a gyorsulast nem a fold felszinen toltottem volna el,
hanem egy urhajoban utazva elnek ugyanekkora allando gyorsulas mellett,
akkor mar nagyon messze lennek, es nagyon gyorsan haladnek. Ezt a
gyorsulast nagyon egyszeru megfigyelni, amikor egy tomor targy leesik
valahonnan.

Udv: Takacs Feri

> Kb. 10 evvel ezelott belekukkantottam egy szuk korben

> Az aktualis celpont kijelolese abbol all,
> hogy a pilota ranez az adott celtargyra. 
> A tuzparancshoz meg gombot sem kell nyomnia, hanem 
> mindossze csak ki kell ejtenie a szot: Fire !

Annyit szeretnek hozzafuzni ehhez hogy ez egy letezo,
es eleg "egyszeru" technologiai megvalositas. Ilyen peldaul 
az AH-64 Longbow harci helikopter fedelzeti gepfegyvere.

Az egyszeruseget meg ugy ertem, hogy a celpont eltatalasahoz 
"csupan" egy erzekeny IR kamera szukseges, egy lezermegvilagito 
amely sorozatos impulzusukkal letapogatja a celpontot hogy annak a
relativ elmozdulasat kiszamitsa, es egy fedelzeti szamitogepre 
amely ezen adatokbol a lovedek iranyat beallitja. Semmilyen MI
(mesterseges intelligencia) nem szukseges, es a szamitasok 
nehezsege sem haladja meg egy nyolc muveletes keziszamitogep 
kapacitasat. Amugy meg egy gomb megnyomasa sokkal egyszerbb 
(kisebb idoveszteseggel jar) mint az mondani "Fire". Es
valoban a sisak a pilota fejen van es egy cseles szerkezettel a 
szeme el vetitk az osszes repulessel kapcsolatos informaciot.

>A cikk borzongatoan arrol is szolt, hogy a sisak hasznalata
>feleslegesse teszi, hogy a vadaszgepnek ablaka legyen.
>A gepre felszerelt kamerak biztositjak a terhatasu,

Igazbol belegondolva, 2000km/h sebessegeknel peldaul ketlem 
hogy tul sok ertelme lenne az ablakon valo nezelodesnek.
Az ujabb gepek annyira rafinaltak hogy a pilota nem is tudna
szamitogepek nelkul elvezetni. 

Velemenyem szerint ezek meg mindig nagyon tavol allnak 
barmilyen MI-tol, hiszen csupan elore beprogramozott 
egyenletek valos ideju kiszamitsa tortenik.

>tulzott eloretoresere, ha a volannal ulve nem az asszony
>figyelmeztet - Vigyazz ! Jobbrol uthenger ! -
>hanem  Brian, a fedelzeti computer onkenyesen atveszi 
>a vezetest - mondvan nem bizza magat gyatra  

Ebben sem latok semmilyen MI-t, ha egy adott idopontban 
a belathato veszelyek valoszinuleg meghaladjak a vezeto
kepessegeit a szamitogep atveszi az iranyitast. Ha ez MI akkor 
mar meg van csinalva, ugyancsak a repulogepeken ha a pilota 
elveszti az uralmat a gep folott, es mondjuk csavarmenteben a 
fold fele porog, akkor van eset amikor a szamitogep atveszi
a vezetest es megprobalja visszahozni, kozbe mar reg azt 
orditja a fuledbe  PULL UP! PULL UP!

A dolog pikanteriaja hogy az USA-ban a pilota ilyen esteben
kikapcsolhatja komputert, azaz maga is megprobalhatja a 
lehetetlent, mig az Europai rendszerekben nem. Vajon ki az 
okosabb?

Szerintem az USA kizarolag azert dontott igy  mert a 
kozvelemnyt mar annyira beetettek a megbokrosodott, gonosz
szamitogepekkel, hogy nem tudna elviselni hogy egyszer 
netan megis megtortenjen.

Ja es ha mar itt tartunk  1998-ban az USA-ban 600 millio ember 
utazott repulogeppel es egyetlen halaleset sem tortent.

de azert en ki nem allhatok repulni,
felek hogy lezuhan,

i.

Sziasztok!

Adva van egy ketretegu nyak, 33 um-es re'zvastagsaggal, es la'zasan
keresek egy kepletet, ami megmondja, hogy x Ampert y mil sze'les
vezetekkel illik huzalozni.

Az egyetlen tampontom a 4jegyu fuggvenytablaban a szigetelt vezetekek
aramterhelhetosege, amelyet interpolalva kb. 0,3 Ampert lehet 24 mil-en
vinni. Nekem viszont 0,5 A-t kellene vinni, es max. 24 miles track fer el.
A nalam tapasztaltabbak sem tudnak kepletrol, csak azt mondtak, hogy fel
ampert mi mindig 50 mil szelesen vittunk... (Egy IC tapfeszeszerol ill.
foldjerol lenne szo.)

A fentit abbol szamoltam, hogy 7.5 A-hez 0.5 mm2 kell. A fuggvenytablaban
a max. aramsuruseg annal nagyobb, minel kisebb az aram, ill. szigeteletlen
vezetekeken joval nagyobb aram viheto, tehat remenykedek.

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok !

Kozepiskola 3. osztalyaban amikor is a fotonokkal foglalkoztunk en kerdeztem
valamit a tanartol es O sajnos nem tudott ra valaszolni , vagy legalabbis
nem kockaztatott meg egy valaszt.

A kerdesem viszonylag naivnak tunhet azok szamara akik ezzel foglalkoznak.
Tehat a laikus kerdesem a kovetkezo :
 - Mindennek anyagnak van kora.  De ha a foton ill feny , fenysebesseggel
halad akkor annak nincs kora.

Hat lehet hogy valamit nalam igencsak ki kell gabalyitani ebben a temaban ,
de szeretnek valaszt talalni.
Kerlek segitsetek !


Koszonettel :  Molna'r Bala'zs

mailto:

>>Felado : Takacs Ferenc
>>meghatarozhato. Azt is megallapitotta, hogy a feny kulonbozo
>anyagokban
>>mas sebesseggel terjed, vakuumban a leggyorsabban.
>
>A kerdesem kicsit fura lesz, de meddig lehet a fenyt
>lelassitani?
>Ugy ertem, hogy valahogyan elerheto-e az olyan merteku lassulas,
>hogy szemmel lathatoan "terjedjen" a feny? Azaz mekkora a
>leglassabb terjedo feny sebessege?


Bar a valaszt nem tudom, de olvastam egy scifi (tufa)
novellat, ami kapcsolodik a temahoz. Egy kis falu lakoi
abbol eltek, hogy "lassuuveget" gyartottak, vagyis olyan
uvegtablakat, amelyeken a feny csak tobb ev alatt jut at.
Forgtak egy ilyen tablat, kitettek a szabadba valami szep
tajekon, tiz ev mulva, amikor az elso sugarak atertek, akkor
eladtak egy vagyonert. Aki hazavitte, az gyakorlatilag egy
ablakot vett maganak, ami az eredeti tajra nezett. Az
ertekesebbek termeszetesen "fazisban" voltak, vagyis a
napszakok es evszakok fazisait helyesen kovettek.
Szoval a kerdes erdekes. Bocs a bitszaporitasert.
Udv:
Ivan