Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kicst csodalkozom, hogy senki nem reagalt a villa'mos kerdesemre, amit a
> 1535-o
> s
> Tudomanyba irtam.

Nem gondoltuk hogy meg eletben vagy, nem akartunk feleslegesen irni :)
Kerdesedre azt tudom valaszolni, hogy viharban termeszetesen nagyobb
az elektromos tererosseg. A villamcsapas elotti masodpercekben a
lecsapas helyen kulonosen nagy, soxor elofordul, hogy pl mezon dolgozo
emberek mar a lecsapas elott elajulnak, szedulnek tole, majd aki
talpon maradt az kapja a villamot...
Viz felett valoszinuleg homogenabb a tererosseg, ezert nem biztos hogy
az emlitett tunetek egy kozeli villamcsapas elojelei lettek volna, de
en azert a helyetekben panikszeruen menekulni kezdtem volna a part
fele. Bar fene tudja, lehet hogy az sem jo, elkepzelheto hogy a part
menti fakba kulonos eloszeretettel csap villam...
Nem tudom hogy milyen tavolsagbol lehet meguszni egy vizbe csapo
villamot, az aramsuruseg rohamosan csokken a centrumtol tavolodva.
Ha sokkal nagyobb tavolsagra vagy mint a viz melysege, szerintem eleg
jok az eselyek.

> Tamas

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Utolag okosnak lenni olyan mint elore hulyenek"

Szaisztok!

Erdekel a fenti topic, csak egy dolog nem vilagos.
Hogyan gyorsulhat a tagulas???


wrote:

>A legujabb kutatasok azonban ramutattak, hogy az univerzum
>egyre gyorsulo utemben tagul, aminek reszben az is oka, hogy az
>univerzum osszanyaga nem kepes akkor gravitaciot kifejteni, ami ezt
>lassitani es visszaforditani tudna. Sot: a "lathato" anyag mennyisege
>kevesebb annal is, ami akar csak a jelenlegi tagulasi utemet magyarazna,
>azaz ha csak annyi anyag lenne az univerzumban, amit "latunk", akkor a
>tagulas meg gyorsabb utemben folyna.

Az elso mondat vilagos, ezt eddig en is igy tudtam. :-)
A masodik viszont...
Nos gravitacio mindenkeppen van! Azaz ez a tagulassal ellentetes erot
fejt ki minden anyagi reszecskere, nem? Akkor ebbol kovetkezik hogy
az egymastol tavolodo reszek sebessege csokken! Ha keves is a
gravitacios ero ahhoz hogy ezt a tagulast leallitsa, esetleg a folyamatot
megforditsa, az egymastol tavolodas, azaz az univerzum tagulasa,
semmikeppen sem gyorsulhat, legalabbis az en eddigi ismereteim szerint.

Ne ertsetek felre, biztos nalam sokkal okosabbak talaltak ki ezt az
elmeletet,
amit talan mar meresekkel igazolni is sikerult nekik... De kerdezem en, mi
az
a "titokzatos" ero ami gyorsitja a tagulast? Van errol barmi infotok, amit
viszonylag konnyen felfoghato egy atlagember szamara is! :-)

Mas...

 wrote:

> Es meg valami: nem hinnem, hogy jo dolog az arapalyjal
> magyarazni a lassulast. Akkor a Fold hogy lassitotta le a
> Holdat? Hat a Charont a Pluto? :-)

Mar pedig ez a magyarazat! :-) Abbol hogy a Hold le tudja lassitani a Foldet
kovetkezik az is hogy Fold pedig lassitja a Holdat. Gondolj bele hogy ket
egitest _kolcsonosen_ vonzza egymast, az egymashoz legkozelebbi reszuket
leginkabb :-) (ha ez igy nem is tul tudomanyos magyarazat), emiatt van a
foldon ismert arapaly jelenseg. Azonban ez szilard keregre is mukodhet!
Ha a Hold gyorsabban forogna, akkor fekezo ero hatna ra, egeszen addig
mig szinkronba nem jonne a forgasa, a Fold korbefordulasaval... ez forditva
is igaz.
A hatas ugyan nagyon kicsi (legalabbis a mertekhez es a tomegekhez
viszonyitva), viszont nagyon hosszu ido alatt, nagyonnagy valtozasokat
kepes eloidezni. Azaz elobb-utobb az _osszes_ egymas korul keringo
objektum ugyanazt az arcat fogja a masik fele forditani. Amelyeknel ez
megsincs igy, az csak azt mutatja hogy az egymasra gyakorolt hatasuk
annyira elenyeszo, hogy meg tobb idore van szukseg.

Remelem nem irtam sok suletlenseget, ha megis majd kijavitanak. :-)

Udv
fpeter

Hali !

Gyakorlati problemamegoldasra lenne szuksegem, megpedig kb.
150Cfok-kornyezeti homersekletet elturo feszultsegforrasra lenne szuksegem,
amit par mW-al lehetne terhelni.
A napelem tudtommal nem bir el ennyit, mivel felvezeto alapu.
Igazabol specialis hoelem sem johet szoba, mivel ez a homerseklet nagyon
ingadozik.
Hutesre nincs lehetoseg.

Milyen energiaforrast tudtok ajanlani kb. 500g tomeghatarig ?

Thx!
/a GURU-ra mar kuldtem, nem jott valasz 1 hete :(/

				Jo szorakozast !
					Gusi

Sziasztok,

  Akkor univerzum tagulas: Elorebocsatando, hogy az egesz terulet nincs
annyira 'bizonyitva', mint az, hogy az alma leesik a farol. Erosen elo
kell venni Occam borotvajat, amikor beszelunk rola.
  Kiindul az ember az Altalanos Reletivitas elmeletbol. Amivel rogton
baj van, mert Einstein belerakott egy extra tagot, mert O szentul hitt
a statikus vilagegyetemben, extra tag nelkul meg ez nem megy.
  Ez utan az ember megprobalja a 'leheto legegyszerubb' vilagegyetemet
feltetelezni, azaz egy olyan vilagot, ami vegtelen nagy es mindenutt
pontosan ugyanolyan. Szakszeruen fogalmazva homogen (nincs kozepe) es
izotrop (nincs kituntetett irany benne). Megnezik matematikailag, hogy ez
pontosan mit is jelent matematikailag az Alt. Rel. keretein belul. Kijon
a Robertson-Walker metrika. Lenyege, hogy a ter leirasahoz egy adott
pillanatban egy 'meret' (egy darab szam) es egy gorbulet (curvature -- angolul
tanultam, nem biztos, hogy ennek forditjak) szuksegeltetik.
  Ezek utan az ember belerakja az egyenletekbe azt, amit 'normal' fizikabol
tud, azaz allapotegyenleteket (pl. anyag megmarad, stb.).
  Ha mindez megvan, akkor az egyenleteket meg lehet oldani azon hatarok
kozott, ahol a belerakott mikroszkopikus fizikat ertjuk (azon kivul is,
csak minek).
  Az eredmenya tagulo vilagegyetem. Az egyik erdekes vegeredmeny, hogy
a ter szerkezete akkor euklideszi ('lapos'), avagy a gorbulete akkor
pont nulla (egyenerteku allitas), ha a suruseg egy kritikus ertekkel
egyenlo. A valos es kritikus suruseg hanyadosat jelolik nagy Omegaval.
Itt jelentkezik a 'nagyon pontosan annyi amennyi' jelenseg. Meresekbol
tudjuk, hogy ennek az Omeganak az erteke kozel van az 1-hez most. Mondjuk
nehany tized es nehany kozott van. Az egyenletek viszont azt mondjak,
hogy ez az Omega az ido multaval egyre inkabb kozelit az 1-hez, azaz
korabban sokkal kozelebb kellett legyen hozza. Ha csak a 'hiheto' tartomanyig
extrapolalunk vissza, akkor is 10 a minusz 60 pontossaggal kellett 1
legyen valamikor. Innentol filozofia. Lehet azt mondani, hogy ha ennyire
kozel van, akkor az pont annyi, mert mi allitana be annyira. Lehet azt
mondani, hogy 'inflacio', ami lenyegesen leegyszerusiti a problemat,
mar csak azt kell megmagyarazni, hogy egy (uj) szam miert mondjuk 60,
ami szimpatkusabb, mint a 10^{-60}, de minden alap nelkul (nincs mihez
viszonitani az 1-et, minden szubjektiv). Lehet azt is mondani, hogy
antropomorfizmus. Azaz sok vilagegyetem van. Ahol nem volt ennyire
pontosan 1 az Omega, ott nem tud ertelmes elet kialakulni. A mienkben
ertelmes elet kialakult, tehat mi egy olyanban ulunk, ahol ennyire pontos
volt a hangolas -- veletlenul. Meg meg kismillio elmeletet lehet gyartani.
  Masik kerdes a vilagegyetem dinamikaja. Ket problema van. Egyik, hogy
a nagyon korai idoszakig (Osrobbanas utani nagyon rovid idoszak) eleg
biztonsagosan vissza lehet extrapolalni, de az energiak/homerseklet megy
fel az egbe es hirtelen olyan energiak fizikajat kene megerteni, amihez
nincs meg az ismeretunk. Pedig nagyon kene, hiszen ez a fizika szabja
meg a 'kezdeti felteteleket'.
  Hasonlo problema a masik irany is. Ha eleg sokaig extrapolalunk a jovobe,
akkor elerunk olyan KICSI energiakhoz, ahol megint nem igazan bizunk
a normal fizikai ismereteinkben. Bejohet peldaul az Einstein fele extra
tag, amit jelenleg a normalis anyag eltakar. Erdekes megjegyezni, hogy (egyes)
inflacio elmeletek a nagyon korai vilagban is behozzak ezt az extra tagot,
mondvan, hogy a normal anyag kezdetben nincs (i.e. ures a vilag), amikor
megint ez a tag szabja meg a dinamikat (ugyan kicsi, de nincs nala nagyobb
tag).
  Tudomany jelenlegi allasa: van ket parameter, amit merni kell. Egyik a
fent emlitett Omega (surusege a vilagegyetemnek) illetve ez a bizonyos
extra tag (kozmologiai konstans neven fut). Volt ket meres, mindketto
e ket szamnak valamilyen (de kulonbozo) kombinaciojat merte. A kettot
osszerakva az jon ki, hogy Omaga kb. 1 (par tizeden belul), ennek
megfeleloen a vilagegyetem 'lapos', tovabba a kozmologia konstans NEM NULLA,
hanem mondjuk 0.7. Na ez egyenerteku azzal, hogy nincs 'Nagy Reccs'.
Kozmologiai konstans nelkul majdnem megallna a tagulas, de az extra tag
gyorsitja a tagulast, igy az a vegtelensegig tagulni fog.

Gyula